A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-12 / 32. szám
ittíá iitiS ti SfíséktSÍáíiiÉú Barátom magából kikelve csapkodta az asztalt és egyre csak azt ismételgette: ,/io, én aztán ráncba szedtem azt az utálatos békát..Maid hosszadalmas csttítgatás után közlékenyebb lett és elmondota, hogy ma reggel a hadkiegészítő paraicsnokságon volt dolga. Előtte már Jó néhányon várakoztak, így ,hát amíg rá került a sor, figyelte hogyan intézte el ügyfeleit a tlzermyolcmaximáltsan húsz éves htvatalnoknő, A fiatalokra rámosolygott, kedves elvtársnak nevezte őket. Egyiket-másikat mérnök elvtársnak, vagy doktor úrnak szólította. — De amikor az én beidéző lapomat vette kezébe — harsogta dühösen barátom — képzeld csak el, fel sem emelve azt a kancsalt két szemét, unott és közöbös hangon mondota: „Szebehlebszky Aladár, lépjen közelebbi" Engem egyszeribe elöntött a méreg és megmagyaráztam annak az Idétlen békának, hogy ö nem magyar királyi őrmester, sem pedig a hitleri Wehrmacht feldvébele, és én neki nem vagyok sem Szebehlekszky sem pedig Herkópáter ... A nevemhez tegye oda az elvtárs szót, vagy ha neki az jobban tetszik: akár urazhat ts .. .1 — A hatás — folytatta zabos barátom és arca hirtelen mosolygóssá vált — óriási voltI A kis béka elsápadt, arca zöldbe, kékbe majd pirosba játszott, hebegett, hápogott, vilámgyorsan Intézte el az ügyemet. Elvtúrs-úrnak szólított, s a végén csaknem azt mondta: kezét csókolom, bácsi. Nevettünk és koctntottunkl Magamban pedig azt gondoltam: ez az Ali Lmét túloz, hiszen nálunk ilyesmi nem fordulhat már elő! A múltkoriban bokazúzódással bicegtem be egyik kórházunk rendelője várótermébe. Türelmesen vártam, hogy mentökocslk utasait előnyben részesítik és idő, figyelni kezdtem, ml Is történik körülöttem. Láttam, hogy mentökocslk utasait előnyben részesük és ezt kénytelen voltam igazságosnak vélni. Ám amikor olyan platlnahajú hölgyeket hívtak be a rendelőbe, akik jóval utánam érkeztek, már kezdtem mérgelődni. Aztán az N. N. és X. Y. úrnő után a Nagy Jánosok, Peter Navrálllok meg Sebővá Annák következtek, majd az egyszerű névfelsorolás után disszonáns akkordként hangzott fel a váróteremben, hogy most pedig Z. O. úr, meg V. W. úrnő következik ... Egyszerre csak felötlött bennetp, hogy társadaláalmunk szerkezete már elég régóta nem rendfokozati, hogy szocialista államban élünk, ahol az osztálynélküll társadalom jellegének bizonyos külsőségben, ügy az ügyjelek és páciensek megszólításában is meg kellene már nyilvánulnia. Elmélkedésemből érdes hang riasztott fel. —Hagymást Balambér lépjen be, mondotta az orvos szenvtelen és közömbös hangon, és bekötött lábamról csupán akkor emelte fel pillantását, amikor megtudta, hogy újságíró vagyok. A kezelés ellen nem lehetett kifogásom, és mégis, amikor ott ültem a forgószéken, eszembe jutott Szebehlebszky Aladár esete, no meg egy régi-régi história. Az utóbbi még a húszas évek közepén történt. Babits Mihály, a nagy magyar költő és klassztkus, európai műveltségű rodalmár, akinek kutyaharapás miatt kellett oltásokra bejárni a pesti Pasteuer-tntézetbe, ott a következő szövegű sorrendi lapot kapta: „Babits Mihály, ebmarott." Ez a história, amint már mondottam, nagyon, de nagyon régi és egy olyan világból, társadalomból maradt fenn ránk, amelyet már rég elsöpört a történelem forgószéllé. De a hasorlatosság, ha mulatságosan véletlen ts, arra figyelmeztet, hogy mai társadalmunkból még nem tűntek' el teljesen a régi világ ilyen külsőségekben megnyilvánuló csdkevényet, s nem csekély feladat áll előttünk, hogy ezeket a felesleges szépséghibákat eltávolitsuk, érvényt szerezzünk szocialista alkotmányunk szövegének és szellemének, melynek értelmében nálunk — még az orvosi rendelőkben ts — minden ember egyenlői A pllieni V. t. lenln Özem ben erőteljesen kibontakozik a CSKP XII. kongrósxszusét megelőző mnnkaverseny. Felvitelünkön Sehol Bohnmll brigád)« csatlakozik a XII. pártkongresszus elmért versenyző brigádok felhívásához A Német Demokrotika* KSiténaság legnagyobb tengeri kikötőjét éj modern berendezésekkel látják «1. KápUnkőn: megérkezett knbal cnkorsxéllitmányéval Kostokba a „Drezda* tengerjáró * Egyre erélyesebben vessik tel a bareot Brazília aralkodé kőről az észak-amerikai monopöliamok ellen. E hatalmas dél-amerikai ország keleti részében, Salvadorban, az olaj városában hatalmas az slloaáUás az OSA-bél sálé olajbehozatal ellen A szakái last EFSZ-ban teljes Özemben folyik a tarlébántás. Fllké Imre lánctalpas traktorával a földeken si
