A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-05 / 31. szám
szovjet tudósok újabb munkái Néhány •*; szólott Bécsben a Nemzetközi Gabonaakadémiaí Társaság :agji i megtapsolták azt a szovjet filmet, amelynek a búzaszem volt a búsé. Az a közönséges búzaszem, amelyet évezredeik óta terme! az ember, de amelynek minden titkát még ma sem tudtuk kiderítem A fűm azt mutatta be a társaság tagjainak, hogy ml történik a búzaszemme! a hengerek között az őrlés plllantában. Lépésről lépésre végigkísérte az őrlésnek, a malomipari termelés fő folyamatának minden fázisát, s megismertette a nézőket a szovjet tudósoknak erről vallott nézeteivel. Az emberek évszázadok óta azt tartották, hogy az őrlés merőben fizikai folyamat. Ezéri azután egyoldalúan Is kezelték azt a munkát. A szovjet szakemberek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a molnároknak számításba kell venniük, a gabonaszem más tulajdonságait is, például a mag vegyi összetételét, a nedvesség eloszlását a magban stb. Az elméleti kutatások eredményei a malomipari újdonságok láncreakcióját indították el. Felülvizsgálták sok gép konstrukcióját, lényegesen módosították a feldolgozási folyamatot. Egy roppant sóhaj . . A gépkezelő bekapcsolja a szerkezetet. A forró levegő a fenéknyliésokon át betör a kamrába. A levegő áramlásától felkavart gabonatömeg fodrozódni, örvénylőm kezd, azután magasba csap. mint valami szökőkút. 60 fok . .. 80 fok . . 100 fok . . A víz forr Nem, a vizsgálatok szerint minden rendben van. A lebegő rétegben ötször olyan gyorsan szárad a szem, mint nyugalmi állapotban. A kísérlet folytatódik. Az új szárítógépet egyelőre laboratóriumban próbálják ki. Egyébként a szárítás csak a kezdete annak a harcnak, amely a magtárakban és raktárakban a gabonaszem „egészségéért" folyik. Kidolgozták és bevezették az aktív levegőztetés módszerét, sőt még hatékonyabb eljárások után Is kutatnak A halomban levő gabonáben nehéz tanulmányozni a levegő mozgását. mivel a szemek szétszóródnak. Az említett Intézet nemcsak a gabonaszem tárolása és feldolgozása lránt érdeklődik, tudósat más problémáikkal Is foglalkoznak, többek közt a termeléssel Is törődnek. A királynő új ruhája A levegő úgy kell a molnárnak, mint a falat kenyér. A levegő segít a gabona rostálásában, tisztításában és szárításában, az alig látható szakának eltávolításában. A levegő hordja a gabonát végig azon az úton, amelyen végül Is lisztté válik, s ő takarítja ki a malmok munkatermeiből a port, elejét véve a robbanásoknak és a tüzeknek. A modern malom „tüdeje" rendkívül nagy: húsz másodpercnyi lélegzésük felér Párizs egész lakosságának sóhajtásával. Ráadásul a gépek válogatósak, mórt csak tisztított, száraz, íelmelegltett levegő jó nekik, s ennek a levegőnek. az előállítására meglehetősen sok energiát használnak fel. Hogyan lehetne megtakarítani valamit ebből az energiából? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, működés közben kell belenéznünk a gépek gyomrába. A szuper-gyors iilmfelvételek segítenek nekünk abban, hogy megértsük, mi megy végbe a gépekben. E felvételek alapján értékes következtetéseket lehetett levonni a gabonaszem dúsításának folyamatáról, s meg lehetett szerkeszteni az új típusú rostáló gépet, amely ugyanannyi levegővel jobb minőségű és kétszer olyan gyors munkát végez, mint a világ legtökéletesebb gépel. Egy másik feladatot is sikeresen megoldottak: munkába állítottak egy új típusú pneumatikus szállítóberendezést az ún. aeroszol száUttót. A levegő teherblróképessége ebben e gépben hússzor akkora, mint bármelyik eddigi gépben. Egyébként a Szovjetunióban már több mint száz malom dolgozik pneumatikus szállítással. Lélegezzen szabályosan! A malomiparban a levegeő minden egyéb, új funkcióján kívüli régi szerepét Is betölti, hiszen a gabona is lélegzik. S mint ismeretes, olykor annyira hevesen, hogy a hombárokban némelykor 80 C fokra Is felmelegszik, megfonnyad, elszemesedik Ezt a láng nélküli tüzet csak úgy lehet eloltani, ha a gabonát kiszárítjuk, lehetővé tesszük szabályos lélegzését. De ez csak oti egyszerű művelet, ahol a kilogrammban, legfeljebb néhány tonnában számolják a készleteket. Ilyenkor lapáttal is biztosíthatjuk a gabonának a iégfürdőt. De amikor az átvevőhelyre egy nap alatt több ezer tonna gabona érkezik, hatalmas száritó gépekre van szükség, üssz-szövetségl Tudományos Gabonák utató Intézet dolgozik ezeknek a gépeknek a tervezésén Is. A kukorica amelyet a Szovjetunióban a mezők királynőjének neveznek, évről évre tovább nyomul előre észak felé. Erre az utazásra látták el a tudósok meleg ruhával, amelyet a legkorszerűbb anyagokból készítettek. A magot műanyag hártya veszi körül. Ez a hártya egészen vékony, szinte láthatatlan. Ez az öltözék nem akadályozza a mag lélegzését, ugyanakkor kitünően megóvja a lágytól és a kártevőktől. Az első meleg napokon a hártya feloldódik, s a mag csírázni kezd. Az Idei tavaszra több ezer tonna kukorica vetőmagot öltöztetnek ebbe az új ruhába. (A Szovjetunió c. folyóirat nyomán) A baloldali tányérban közönséges, a jobboldaliban műanyag hártyá val bevont kukorica van magtárának vezérifi asztala .A /a ii^L& c fn
