A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-01 / 26. szám

Középkori pompával veszi magát kö riil Francisco Franco, a véreskezú spanyol diktátor Mai számunk tartalmából Ű] rekordok születnek . . . A világ „teteje“ alatt .... A szülői tekintély ..................... Zselizi album ................................ Rakétalövés víz alól ..... Illik — nem illik ..................... 4 5 8 20 21 22 Vihar Spanyolország felett .Több mint két hónapja tart immár a spanyol dolgozók Franco-«lllenes megmoz­dulása, amely minden terror — letartóz­tatások és deportálások, valamint csalá­sok és megvesztegetések ellenére nem lanyhul. Az elmúlt hetekben az ipari munkások sztrájkakclóihoz a földmunká­sok tízezrei csatlakoztak, ami viszont ter­mészetes 'következménye annak a hihetet­len tények, hogy Spanyolországban más­fél m'llló földnélküll paraszt béres, idénymunkás, vándorló, mezőgazdasági dolgozó sínylődik, ajkíket Mr. Macoonn és Mr. Erickson amerikai újságírók komoly képpel, éppen ezekben a napokban fa­lusi turistáknak neveztek. Úgy látszik azonban, hogy az „Arriba”, a spanyol fasiszták napilapja szerkesztő­ségének nincsen annyi humorérzéke, mint a néhány százezer font sterlingen megvásárolt két amerikai tolibérencnek, mivel a lap belpoliaikai rovatéban bizo­nyos dél-spanyolországl nagybirtokaik arányos felosztásának szükségességéről beszél. És Franco tábornok sem látja olyan derűsnek a helyzetet, amelyért azonban nem önmagát és népellenes re­­zsümjét teszi felelőssé, hanem a kommu­nista agitátorokat. Minek is tagadnánk, a Spanyol Kommu­nista Pártnak valóban van valami köze ahhoz, hogy az ausztürlal bányászok a baszik vasmunkások és Barceléna dolgo­zói, a kartagénal hajóépítők és újabban az agrárproletárak is csatlakoztak a sztrájkimozgalomhoz. Hogy azonban Fran­co rendszere ellen tüntetnek a tanítók, a madridi diákok, akiknek nagy része az úgynevezett jő polgári családokból szár­mazik, no meg az alsó papság is, ez már az általános elégedetlenségről tanúsko­­dijk. Hiszen a sztrájkmozgalmat az Actio Catolica lapja, az Ecclesia is — habár csak közvetve — de mégis támogatta! És bizony Franco generallsszimus és tö­­meggyilkos már nem nagyon támaszkod­hat a hadsereg fiatal tisztjelre sem, akik nincsenek kompromittálva a köztársasá­gi , érzelmű lakosság kínzásában és ha­­üojnragyllkolásában. A spanyol dijktátor nagyon is jól tudja, hogy a talaj alatta ;gen. ingadozik, és éppen ezért nem me­ri fenyegetéseit valóra váltani, mivel tisztában van vele, hogy egy véres terror­­hulllám könnyen polgárháborút és rend­szerének bukását Idézhetné elő. Ezek után joggal teheti fel az olvasó a kérdést: hogyan tarthatja magát a fel­színen mindennek elilenére Franco? A feltett kérdésre a válasz meglehető­sen egyszerű. A diktátort elsősorban a hazai nagyburzsoázla, a bankok, a lati­­fundisták és a magas klérus támogatja. Ezek valamennyien attőll tartanak, hogy a Franco rezsim bukása egy demokrati­kus réndszer létrejöttének a veszélyét rejti magában és ez egyben kiváltságaik­nak a végét jelentené. Franco tábornok­nak azonban az észak-amerikai, angol és nyugat-német monopóliumok a fő táma­szai. A NATO washingtoni és bonni főkori­feusai ugyanis Francában látják imperia­lista törekvéseiknek élharcosát, aki nem­csak amerikai támaszpontokat építtet spanyol földön, hanem kiárusítja, az or­szág természeti kincseit a külföldi tő­késeknek, és ugyanakkor lehetővé teszi a bonni revanslsztáknak, hogy BlLbao­­ban ballisztikus lövedékeket gyártsanak! Kennedyék tehát nem szívesen ejtenék ed' NATO-bell cinkosukat. A politikában azonban nincsen helye a szentimentalitásnakl A nyugati imperia­listák már is azon törik a fejüket, kivel is tudnák helyettesíteni a spanyol diktá­tort, ha már népszerűtlenségéinek követ­keztében sorsa megpecsételődne. És Was­hington meg London már meg Is talál­ták ® méltó utódot, akit ugyan egyelőre tartalékban hagynak. Az utód nem más mint Don Juan, a Bourbonok spanyolor­szági ágának sarja. Ez azonban a spa­nyol monarchia restaurációját is jelen­tené, amit az amerikaiak egy demokrati­kus forradalom és a köztársaság létre­jötte egyetlen hathatós eMenszerének vél­nek. (És éppen itt kell a spanyol demokrá­cia híveinek a jövőben vlgyázniok, ne­hogy a Franco-rezsim esetleges megdön­tése után a diktátor helyébe őfelsége Don Juan — a nevető harmadik, a mo­­narchisták és külföldi monopolisták je­löltje kerüljön. —81— A Csehszlovákiai Magyar Dolgosak Knltáregyesfiletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Giiy Irán, Lőrinci Gyula, Mécs József, Ozsvald Árpid, Pothó Károly, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskího 9. Poataflők C-398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hirlapszolgilata, előfize­téseket eltagad minden postahivatal ás le­­vélkézbesttO. Kfliiöldre szőlő előfizetéseket elintéz: Poi­­tovnl novlnovf átad, vfvoz tiskn, JlndHi­­ski ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyoradavállalat, Bra­tislava, Stftrova 4. Előfizetési dl] negyed ívre 19,50 K6s, 161 évre 39.— Kés, égési évre 79.— Kis. Kéxiratokat nem drsünk mag és nem kflldBnk vissza. K-21*21Z92

Next

/
Oldalképek
Tartalom