A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-25 / 12. szám
VÍZSZINTES: 1. Lev Sejnyin kiváló szovjet kriminalista és Író megállapítása a bűnözőkről (folytatás vízszintes 46, 57, 28, függőleges 25, 5 és vízszintes 85). 15. Énekszám zenei kísérettel 16. Orosz férfinév. 17 Női név. 18. M. T. Ö. 19. Török államférfi, a modern Törökország megszervezője. 21. Francia tagadás. 23. Oszkár Márton. 24. Medve angolul. 25 Éva Ottó. 26. Nemes gáz. 28. Vízszintes 57 folytatása. 31. Saláta mássalhangzói. 33. Időszak. 34. Állami jövedelem. 35. Z. I. V. 36. Szlovák személyes névmás. 37. Ra gasztőszer. 39. Kötél németül 41. Kettőzve Zola-regény címe. 43. Ne vesd papírra! 45. Kínai hosszmérték. 46. Vízszintes 1. folytatása. 50. Község a komáromi járásban. 55. Idegen férfinév 57. Vízszintes 46. folytatása. 61. L. Y. R. 62. Nem földszintje. 64. Női név. 65. Arab államfő. 67. Gizi fele. 68. Legmagasabb rendű emlős. 70. Személyes névmás. 71. Test része. 72. Fele fele. 73. Helyeslés. 76. Folyó Észak-Itáliában. 77. Árpád Ferenc. 79. Taszította. 81. E. A. B. 82. Római 2. 83. Látószerve. 85. Függőleges 5 folytatása. 89. Sziléziai szláv néptörzs 90. Mutató névmás. 92. Szovjet repülőgép-típus jelzése. 93 Növendékállat. 94. Spanyol férfinév. 97. Természetes több idegen nyelvben. 99. Azonos betűk. 100. Indulatszó. 101. Porció. 102. Kettős betű. FÜGGŐLEGES: 1. Morse-betű. 2. Árkot ásni. 3. R. I. E. 4. Egyedül. önmaga (nő) szlovákul. 5. Függőleges 25 folytatása. 6 Aluminium vegyjele. 7. Alant. 8. M. G. O. 9. Tiltó szó. 10. Kont betűi. 11. Filc. 12. Függ. 6. 13. Felvesz. 14. Rajtol betűi. 20. Bárka közepe. 22. Vízinövény. 24. Megszokott, elfogadott (pl. szokás). 25. Vízszintes 28. folytatása. 27. Sas csehül. 29. Antal becézve. 30. Szlovák bor. 32. Kettős betű. 34. A pléh. 38. Világtalan. 40. Ceruza régiesen. 42. Névelővel: vízinövény. 44 Olasz női név. 47. Koponyám. 48. Felület érdességét elvevő. 49. Les betűi. 50. Vízsz. 90. 54. Rágcsáló. 56. Barát spanyolul. 58. Csónakon leutazik a folyón. 59. Etelka becézve. 60 T. S. A. 63. Nem fenti. 66. Száz betűi. 69. Marokkó fővárosa. 71. Csapadék. 74. Elhajítja. 75. Vissza: rostál. 76. Apró behajtások női ruhán. 78. Postára tesz. 80. Csillag latinul. 82 Literátus. 83. Sétál mássalhangzói. 84. A nagy francia forradalom egyik vezéralakja. 86. Suba betűi. 87 Vissza: hajtaná. 88. Tejtermék. 91. Hiányos Makó. 95. Gyakori fém. 97. Bukta része. 98. Nem fel. 100. Azonos betűk. Beküldendő a kövéren szedett sorok megfejtése április 1-ig. Minden héten öt megfejtőt könyvvel jutalmazunk. Az előző rejtvény megfejtése: Az új ember kialakításában jelentős szerep hárul az irodalomra és művészetre. A 10. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Broda Magda, Nagyrőce; Jobbágy Lajos, Komárom; Földváry Júlia, Olgya; Urbán István. Pelsőc; Vinter Gyula, Garamolaszka. A nyelvhelyesség kérdései Tükörszavak, szlovákos szerkezetek * Tisztelt polgártársak, most pedig hozzálépünk gyűlésünk második pontiához — halljuk gyakran, főként a két nyelven folyó qyüléseken. A gyűlés vezetője rendszerint szlovákul közli, mi következik, s utána „kapásból” magyarra is fordítja, így történik aztán meg, hogy a szlovák pristúpime igealakot szó szerint fordítja. A magyar nyelvben hozzáléphetünk valakihez, vagy valamihez, ha az térben közel van hozzánk, vagyis konkrét helyviszonyt fejezünk ki ezzel az igével, de a gyűlés második pontjára legfeljebb rátérhetünk (képes értelembenJ, vagy a gyűlés második pontja következhet. Azt is meg szokta kérdezni a gyűlés elnöke, hogy hozzá akar-e valaki szólni a tárgyhoz, illetve nem akarja-e valaki valamivel kiegészíteni a határozatot. De az a baj, hogy nem így kérdezi meg, hanem a szlovák doplnif ige hatására, így: Nem akarja valaki még valamivel feltölteni a határozatot? Vagy a doplnenie főnév hatására így: Van valakinek ezzel kapcsolatban feitöltenivalója? — Pedig mondhatna kiegészítő indítványt, pótinditványt, kiegészítő javaslatot stb. A szlovák nyelvben a zniéif igének két jelentése van: megsemmisít és tönkretesz Magyarra azonban legtöbbször a megsemmisítette jelentéssel fordítják a zniőil, -a, -o igealakokat, mert a nie (semmi! szó jelentését érzik bennük. Csakhogy a megsemmisít és tönkretesz ige között van egy kis jelentéskülönbség. A megsemmisít ige jelentése erősebb, mint a tönkretesz igéé Pl. egy órát tönkretehetünk (használatra alkalmatlanná tehetünk] anélkül, hogy megsemmisítenénk. Ellenben, ha egy iratot elégettünk, nem tönkretettük, hanem megsemmisítettük. Gyakran halljuk, hogy a problémák szétszedését emlegetik a problémák elemzése helyett. A szlovák nyelvben ugyanis az elemzésre is a rozbor szót használják, ez pedig tükörfordításban szétszedést jelent. A magyarban ts használjuk a szétszedés szót, ha pl. egy gép szétszedéséről beszélünk. A problémákat, kérdéseket, mondatokat, szavakat stb. elemezzük. Ojságokban, könyvekben s általában a mindennapi nyelvhasználatban sokszor teljesítik még időre a tervet, vagy nem vetik el időben a gabonát. Nemcsak nálunk használják ezt így, hanem a magyarországi kiadványokban, sőt néha a rádióban és a televízióban is. Nem akarom tehát azt bizonyítgatni, hogy csupán a szlovák na öas, véas jelentése tükröződik ezekben a szavakban, de kétségtelen, hogy nálunk ezek is hatnak a beszélőre. Az idő végtelen. Nekünk fontos az időpont közelebbi meghatározása ts. A bizonytalan időre helyett teljesítsük tehát a tervet a biztos határidőre, s ne csak az általános jelentésű időben vessük el a gabonát, hanem pontosan akkor, amikor annak az ideje van, tehát idejében. Helytelen a -ra, -re rag használata a -ba, -be helyett, valamint az -n, -on, -en, -ön rag használata a -ban, -ben, helyett. Ezektől nem mentes tanítóink és iskolaügyi dolgozóink nyelve sem. A tanítók a na Skole hatására iskolán Ipl kilencéves iskolán/ tanítanak, nem iskolában. A tanfelügyelők általában az iskolára mennek ellenőrzésre Ina Skolu), nem az iskolába. Még szerencsénk, hogy tanulóink az iskolába járnak, nem az iskolára, s az iskolában tanulnak, nem az iskolán. Az egyetemen, egyetemre analógiájára a főiskolán, főiskolára alakok már meggyökeresedtek nyelvünkben. Most pedig szóljunk néhány szót az intézmények nevének fordításáról> Vannak olyan intézmények, amelyek csaknem minden községben megtalálhatók (helyi nemzeti bizottság, kilencéves középiskola stb./. Ezek típusintézmények. A teljés nevükhöz hozzátartozik a község vagy a város neve is, mert az egyébként köznévi jellegű típusnevek így válnak tulajdonnévvé: Mestsky národntj vybor v Komámé, Základná deoátrocná Skola v Okoői stb. Ezt sokszor így fordítják magyarra: Városi Nemzeti Bizottság Komáromban, Alapfokú Kilencéves Iskola Ekecsen stb. Ez helytelen A magyar nyelvben a helységnevet nem határozónak, hanem jelzőnek tesszük ilyenkor: Komáromi Városi Nemzeti Bizottság, Ekecst Alapfokú Kilencéves Iskola. A jelzőt is nagybetűvel írjuk, hiszen szerves része a tulajdonnévnek. Más esetekben sem mindig helyes a szlovák helyhatározót magyarra helyhatározóval fordítani. Az egyik óvónő így kezdte a járásban levő gyermekotthonok helyzetéről szóló beszámolóját: „Beszámolok a gyermekotthonok helyzetéről járásunkban." A járásunkban helyhatározón azt értjük, hogy járásunkban számol be az illető a gyermekotthonok helyzetéről, pedig ő azt akarta mondani: Beszámolok járásunk gyermekotthonainak helyzetéről, vagy: Beszámolok a járásunkban levő gyermekotthonok helyzetéről. A szlovákban jó az említett mondatszerkezet, de látjuk, hogy a magyar nyelvben félreérthető. JAKAB ISTVÁN 15 K E KÉSZ I KÉJ TV KN ¥
