A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 4. szám
Százezrek tüntetnek Franciaországszerte: Otját kell állni a fasizmusnak!” — követelt az ország népe. Mi lesz Franciaországgal? Francia ultrák plasztikbombája robbant Jean Paul Sartre ismert francia Író lakásán. Az Író — aki szálka az OAS szemében, mivel többször síkra szállt az algériai béke mellett -* csak véletlenül menekült meg. Antifasiszta egységfrontot! Ez most valamennyi becsületes francia demokrata Jelszava. Franciaország válságos napokat él át. Szélsőségesen reakeiés fasiszta elemek a batalom megszerzésére törekszenek, borzalmas polgárháború veszedelmébe sodorták az országot. Az én. OAS, a titkos hadsereg szervezete fenyeget, rombol és gyilkol. Gaxtettelnek naponta tübb mint harminc halálos áldozata van Franciaországban és Algériában. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, miért sikerülhet a kalandorok, fasiszta banditák maroknyi csoportjának a terrorja? Először |g de Gaulle kormánya nem harcol az OAS ellen, szemet hány gaztettel felett, hiszen ez elnükSt az OSA vezetOl segítették hatalomra ás mindannyian a monopóliumok érdekelt szolgálják, ugyanazon ozztály kiváltságait vfidelmesik. Másodszor; A népi tömegek csak lassan át nehezen döbbenek rá, hogy mekkorát csalódtak de Gaolla-ban, is lassan értik meg, hogy .a személyi hatalom a fasizmusnak egyengeti az utat. A franciaországi ultrák nyíltan hangoztatják, hogy ds Gaulle fálroállftására törekszenek ét ha kell, test várháborútól tam rettennek vissza; ciniknsan a spanyolországi polgárháború frandaorszigl megismétlésével fenyegetőznek. Harmadszor: Az OAS-t a nemzetközi reakolO Íz támogatja. Egyez vezetOl Spanyolországban, Belgiumban, Nyogat-Németorszégban szervezkednek, onnan irányítják a hazai terrorakciókat. Negyedszer: Még mindig akadnak félrevezetett emberek, akik azt hiszik, hogy az OAS terrorjával Franciaország megtarthatja Algériát. Franciaország e súlyoz napjaiban a kommunista párt felszólította valamennyi demokratát 6« hazafit, hogy alakítsanak egységfrontot a fasizmus veszélyének elhárítására, a demokratikus Jogok védelmére. A kommunisták és szakszervezeti tagok százezres tüntetéseket szerveztek Párizsban és több más francia városban. A rendőrség azonban — amely tehetetlennek mutatkozik a terroristákkal szemben — durván megtámadta ás bántalmazta a tüntetőket. Az OAS géppisztollyal lőtte a kommunista párt saékháxát. De Gaulle rendőrsége pedig gumlbotokkal verte szét a terroristák ellen tüntetőket. Ez azonban már felháborította a túlságosan óvatos franciákat la, ét ezért egyre több szervezet kész részt venni a tazUztaellenes egységfrontban. A francia kommunisták figyelmeztették a dolgozókat, hogy csakis saját erejükre túmesxkodbatnak; Franciaorizig sorsa most az 0 kezükben van. Egyes árulő szociáldemokrata vezetők még mindig ellenzik a kommunistákkal vaiö összefogást, de az egyszerű párttagok országszerte megértik az egység sorsdöntő Jelentőségét ezekben a napokban és együttes tüntetéseket tartanak az OAS ellen. Franciaország népe nehéz napok előtt áll. De bízunk benne, hogy a fasiszták minden hatalomzzerzázl kísérlete összeomlik a becsületes hazafiak egységes Összefogásán. ■ 1 Amerikai nyomásra tárgyalóasztalhoz ült Adonla kongói miniszterelnök (x) és Csőmbe, a katangal diktátor (zz). S ez eredmény? Gizenga (lent) kizárása a központi kormányból, majd őrizetbe vétóié. Lumumba, a függetlenné vélt Hongé első miniszterelnöke, akit épp egy éve gyilkoltak meg a gyarma- k tositők, mivel nem akarta a kül> ' földi monopóliumok érdekelt szolgálni. Újabb imperialista cselszövések kongóban Lumumba embertelen meggyilkolásénak első évfordulóján Adoula miniszterelnök letartóztatta Gizenga mlniszterelnökhelyettest, Lumumba függetlenségi politikájának rendíthetetlen folytatóját. Ml a bűne Gizengának? Csak annyi, hogy követelte: a központi kormány teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyeket magára vállalt. Az Egyesült Államoknak azonban nem tetszett Gizenga miniszterelnökhelyettes személye, aki nem volt hajlandó tűrni, hogy Kongó az imperialisták prédája legyen, és rendületlenül követelte Kongó területi egységének megőrzését. A Kaszavubu nyomdokaiba lépő Adoula, úgy látszik, megfogadta a washingtoni tanácsot és az első kínálkozó alkalommal, amikor Gizenga visszatért a keleti tartományba, megrovó határozatot hozatott a parlamenttel, kizáratta öt a kormányból és parancsot adott letartóztatására. Gizenga az ENSZ-hez fordult segítségért, de az visszautasította kérelmét. Csőmbe ellenben szabadon szervezkedhet, fegyvert vásárolhat és tovább munkálkodhat Katanga elszakltásén. Az amerikai tanácsadók ugyanis már helyet is készítettek Csombénak; őt ültetnék a letartóztatott Gizenga helyére miniszterelnökhelyettesnek, ha Csőmbe ezzel beérné. Meddig tart még az Imperialisták e gyalázatos cselszövése Kongóban, ml lesz Glzenga sorsa, azt nehéz előre megjósolni, de hogy mindez az ENSZ-egységek szemeláttára, az ENSZ parancsnokság egyetértésével történik, az felháborító. —Sz. B.—
