A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-06-24 / 25. szám

t KERESZTREJTVÉNY M. ISZAKOVSZKIJ „Egy vöröskatoma sírjánál” című verséből idézünk a víz szintes 1., 45. és a függőleges 23. számú sorokban. Beküldé­si határidő július 1. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Az idézet 1. ré­sze, a nyíl irányában folytat­va (zárt betűk: e, e, 1, t, d). 15. Eltulajdonít. 16. Szín. 17, Átkaroló. 18. Tői betűi kever­ve. 20. Ékezettel kísértet. 22. Férfinév (ékezethiba]. 24. Alá­való. 26. Híres olasz zeneszer­ző. 28. Spanyol névelő. 30. Ede betűi. 32. Női név. 33. Sze­mélyes névmás. 34. G. E. A. 36. Hímállat. 38.. Vízimadár. 39. Fogadási összeg. 40.. Rag. 42. Léggömb. 44. Kiest szlovákul, (sémi.). 45. Az idézet 3. ré­sze. 48. Hasznos növény. 49. Hold latinul. 50. Gally németül. 51. Vissza: számjegy. 52. Visz­­sza: kérdőszó. 54. Sötétség szlovákul többesszámban. 56. Főverőér. 59. Király franciául. 60. Csapadék. 61. Vissza: idő­mérő. 63. Soha németül. 64. Csillagkép. 66. Nana mással­hangzói. 67. Máshollét bizonyí­tása. 69. Mongol nép. 70. Megy angolul. 72. A hangsor nyolc hangja. 74. Folyó Romániában. 75. Fel ellentéte. 76. Angol igenlés. 78. Idős. 79. Szenvedés. 80. Díszes. 82. Rabol mással­hangzói. 83. Mikor közepe. 85. Francia világi pap. 86. Hóhér szlovákul. FÜGGŐLEGES: 1. Személyes névmás. 2. Hátsó ellentéte. 3. A tél betűi felcserélve. 4. Sze­rep németül. 5. Typ peremei. 6. Dezséry Pál. 7. Rí. 8r Kitün­tetés. 9. Düledező épület. 10. Tibor Sándor. 11. M. Ö. 12. Valii, híres olasz filmszínésznő. 13. Fél franciául. 14. Talán mássalhangzói. 19. Szelíd el­lentéte. 21. Kocsi alkat­része. 23. Az idézet 2. része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: m, h, o, s, o, b). 25. Japán pénzegység. 26. Szeletel. 27. Verssorok egybe­hangzó végződése. 29. Fran­cia névelő. 31. Nagy tó Ma­gyarországon. 33. Évszak. 35. ... János, híres magyar költő. 36. Kelet-Szlovákiai vá­ros. 37. Nem latinul. 39. Fed. 41. H-be tűvel hon. 42. Női becenév. 43. Figyelte. 44. Zo­mánc. 46. R-rel a végén ke­délyesség. 47. Ital alvilági nyelven. 53. Elektromos töl­téssel rendelkező atom. 55. Növény és női név is lehet. 57. Folyó spanyolul. 58. Vil­lamos gépek forgó része. 61. Háziállat névelővel. 62. Bot betűi. 64. Végtag. 65. Raga­dozó madár, ékezet felesle­ges. 68. Kabin betűi. 69. Tar­soly (ékezethiba). 71. Ekhó betűi. 73. Az elektromos fe­szültség gyakorlati egysége. 74. T-vel a közepén indító németül. 75. Háziszárnyás. 77. Tó németül. 79. Könyvbarátok köre. 81. Sose mássalhangzói. 82. Helyhatározó rag. 84. Folyó Nyugat-Szibériában Az előző rejtvény megfejtése: Olyan ekét mutasson kegyel­med, melynek szántásán sza­badság, pénz és magyar em­ber terem. A 23. számú rejtvény megfej­tői közül könyvjutalomban ré­szesültek: Gágyor Károly, Komárom; Kotmanik Pál, Miksi; Nemcskő jánosné, Páskaháza; Persely István Dobóruszka ; Sebők Lász­ló, Nyitra ; Zsolt György, Érsek­újvár. elemzést annak idején lezártam: „Veres Juhászék példáját nemcsak vita-argumen­tumként, harci jelszóként használta fel, hanem új költői gyakorlatát is erre a példára építette. És itt — néhány félre­sikerült túlzástól, szolgai utánzástól és motívum-átvételtől eltekintve — általában szép eredményeket ért el. Ezt pedig an­nak köszönheti, hogy nem haladt végig a juhászi úton, hanem megállt, lehor­gonyzón ennek az útnak az első, pozitív szakaszán. Veres új versei nyelvileg és érzelmileg összehasonlíthatatlanul gazda­gabbak és árnyaltabbak a régieknél, ké­pei újszerűik és kifejezők...” Mit tehetnénk most hozzá ehhez az 1959-ben tett megállapításunkhoz? Először azt, hogy a „Tüzek és virá­­gok”-ból a Juhász-hatást közvetlenül tükröző versek jelentős része — yalószí­­nűleg a Ikiadó aggályoskodásából — ki­maradt. Másodszor: Juhászéknek Veres átfor­málódására tett hatása korántsem volt kizárólagos. Ez a hatás — mint azt fen­tebb kiemeltük — más jelentős tényezők­kel (a XX. kongresszus, egyéni élmények stb.) összefonódva nyilvánult meg. A „Tüzek és virágok”-at elemzve utol­sóul tegyük fel még a következő kérdést: Mit hozott Veres költői átformálódása, fejlődése a mesterségbeli tudás terén? Nos, Veres verselése e téren is kétség telenül sokat gazdagodott, izmosodott. De korántsem érte el még azt a fokot, ame­lyet tőle már szeretnénk: a művészi ökonómiát és kiegyensúlyozottságot, a versanyag és a formáló eszközök feletti biztos uralmat. Kevés még az olyan verse, amelyet minden hiányérzet nélkül olvashatunk végig. Iskolás hibák bosszanatanak még az olyan erőteljes költeményben is, mint az Ikarusz. A második és harmadik stró­fa egy-egy sorában (4., illetve 2. sor) ká­tyúba döccen itt a ritmus. (A hibát az idézetünkben kiküszöböltük.) Ennél bosszántóbb hibák a zártabb versszerkezetekben gyakran előforduló tartalmilag funkciótlan kényszer-sorok, s az ugyancsak többször felbukkanó képza­varok, képtúlzások: Az utóbbiakból ime eg ykis csokor: „... szaván kifent üde elmék százados hálót kaszabolnak.” (Lenin) „Jajt zabolázó csillagarc” [Mintha pára volna) „egy földrész mázsás bajtömegét rejtő fejemet..............” (Acélkék éjszaka) „tüntetések, sztrájkok heve vasalta keményre.” (Kommunista) Nem folytatjuk tovább a versekből kel lemetlenül kiütköző fogyatokosságok so rolását, mert nem a kötet hiba-indexé nek összeállítása a célunk. A fenti kipé­­cézéssel csak olyan hibákra akartuk fel­hívni Veres János figyelmét, amelyeket neki már — a kötetéből levont egyéb tanulságok alapján — nem szabad elkö­vetnie. TÜRCZEL LAJOS Aforizmák Vigyázz arra, ne hogy }éljenek tőled az emberek, mert akHől félnek, azt gyű­lölik is. > Gőg a butasággal iker-egy testvérek, azt is lenézik ők, amit fel sem érnekl A szeretet nagyságát az áldozatokon keresztül lehet csak lemérni! • Mindenki a maga szerencséjének a ko­vácsa! ... Ámbár vannak rossz mesterem­berek is. Az embert különb ember soha nem né­zi le! # A szerénység csak addig erény, amíg a magad akaratából vagy szerény. Ha mások kényszerítenek azzá lenni, az már megaláztatás, gyávaság vagy butaság! • Gyarlóság az olyan jóság, amely nem nemeslelkűségből fakad! # Ne dicsekedj meg nem történt dolgaid­dal, mert a megtörténteket kisebbíted azzal! » Az emberi butaság veszedelmesebb, mint a tenger. Aki elmerül benne vagy szánalmassá, vagy nevetségessé, sőt igen gyakran veszedelmessé válik. * Az önuralom emberi méltóságodat nö­veli. * Legnemesebb öröm másnák örömet sze rezni.-kj-. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom