A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 3. szám
Századunk első telében az Ipar fejlődésé elsősorban a kőszénen és a nyersolajon alapult. E fűtőanyagok tartaléka azonban nem kimeríthetetlen, s ezért ma nagyon Is időszerű az új energia-források keresése. A kutatók hozzávetőlegesen megállapították, mekkora lesz a világ energiaigénye a jövőben. Számbavették az eddig feltárt, ismert és várható energiaforrásokat (szén, kőolaj, földgáz, petróleum tartalmú rétegek, bitúmenes homok, víz- és szélerő) és megállapították, hogy ha a szükséglet évi 2 százalékkal nő, és újabb energiaforrást feltárni nem tudnánk, akkor a világnak 2025-ben mindössze 300 évre, 3 százalékos növekedés esetén 120 évre lenne elegendő tüzelőanyaga. így tehát az emberiség fennmaradása és fejlődése ÚJ energiaforrások feltárásán múlik. Ezért érint mindnyájunkat az a rendkívül nagy Jelentőségű tudományos felfedezés, amely re néhány évtizeddel ezelőtt derített fényt a tudomány. Felfedezték ugyanis, hogy az anyagok legapróbb részecskéiben hatalmas munkavégző képesség: energia rejlik. Ez az energia ún, atomenergia, gépek hajtására, fűtésre éppúgy alkalmas, mint az eddig Ismert energiafajták, de mindehhez igen kis menynylségü anyagra van szükség. Ez a felfedezés alkalmas arra, hogy az emberek életét, munkáját nagymértékben megkönnyítse. Mit igér az atomenergia? Az atomenergiát ma már az emberiség szolgálatába tudjuk állítani. Ennek egyik eszköze az ün. atommáglya (atomreaktor), mely hazánkban is működik. A Szovjetunió segítségével építettük fel és 1957. szeptember 24-én helyeztük üzembe a Prága melletti Husinecl-fteiiben. Az atommáglyák fontos energiatermelő berendezések és a nehéz atommagoknál létrehozható magreakción, a maghasadáson alapulnak, mely láncfolyamat formájában Játszódik le. Az *<j>mbombával ellentétben azonban ennek a láncreakciónak a sebessége szabályozható. Az atommáglyában fotóanyagként főleg uránt vagy plutóniumot használunk. Az atommaghasadáskor keletkező töredékek nagy sebességgel pattannak el egymástól, lefékeződnek és energiájukat hő alakjában leadják. Ez a hő felhasználható fűtésre vagy villamos energiává alakítható, éppúgy mint a hőerőművekben termelt hő. Az atomtechnika ma még aránylag alacsony színvonalon áll és mégis az atomerőműben létrehozott vlllamosáram már ma is olcsóbb, mint a hőerőműben termelt áram. Az atomerőmüvek gyakorlati kihasználása forradalmasltja az ipart és a vasutak gyorsabb villamosítását eredményezi. Ezenkívül ma már sok közlekedési eszköz épül — néhány már üzemben is van —, melyeket közvetlenül atomenergiával hajtanak. Gondoljunk csak a „Lenin” atomjégtörőre, mely 1957 decemberétől járja a sarki vizeket. Az atomüzemanyaggal működő közlekedési eszközök hatósugara gyakorlatilag korlátlan, és gépeik a legnagyobb teljesítménnyel Járhatók, hiszen az atommáglyában használt nukleáris üzemanyag kis térfogatú mennyisége is sok energia felszabadítására képes. Hajókon kívül atommeghajtású mozdonyokkal és repülőgépekkel is kísérleteznek a kutatók. Ezeknél a berendezéseknél a legnagyobb probléma az atommaghasadásnál keletkező rádlóaktfv anyagok sugárzása elleni védekezés. A sugárvédelmet acéllal, vízzel, ólommal és nehézbetonnal biztosítják, ami azonban nagyon növeli a közlekedési eszközök súlyát. Ez nagy nehézségeket okoz főleg az atommeghajtású repülőgépeknél. Vezérlőpult Mindössze két évtizede annak, hogy Enrico Fermi a Chicagói Egyetem udvarán felépítette az első atommáglyát. Azóta egyre fokozottabb mértékben hódit tért a tudományban az atomfizika nyomán keletkezett ú] és széleskörű kutatómunka. Külön Iparágak fejlődtek ki a hasadó termékek előállítására, azok felhasználására, valamint az ezzel kapcsolatos különböző technikai, ipari, műszerügyi problémák megoldására. Olyan korszak küszöbén állunk, amelynek mind tudományos, mind technikai távlatai ma még beláthatatlanok. Különösen nagy Jelentőségük van az atommáglyákban melléktermékként keletkező rádlóaktfv Izotópoknak. A rádióizotópok alkalmazására leginkább az Iparban kerül sor, s ma már hazánkban is igen széles mértékben elterjedt. A gyártási folyamatok ellenőrzésében, anyagvizsgálatnál, mennyiség- és minőség fokozásában, új technológiai eljárások fejlesztésében és olcsóbbá tételében, a selejt csökkentésében, új anyagok előállításában éppúgy beváltak, mint üzemzavarok és balesetek megelőzésében. Az orvostudományban a rádíólzotópokat kísérletekre, betegségek megállapítására ás gyógyítására használják fel. A kutatásban a magyar származású Hevessy György tudós alkalmazta először 1923-ban, aki ólomlzotőppal vizsgálta a lóbab anyagcseréjét. Az atomenergia békés felhasználásának egyik igen fontos területe a mezőgazdaság. A mezőgazdasági tudomány a rádíólzotópokat növény- és állat-élettani kutatásoknál, növénynemesítésre, továbbá a növényvédelem és az állatgyógyászatban használja fel. Az atomkorszakban, melynek most még csak a kezdetén vagyunk, a rádlótzotópokban új eszközöket nyer az ipar, a mezőgazdaság, az orvostudomány stb. az előtte álló elméleti és gyakorlati feladatok megoldásához. TÖLGYESSY GYÖRGY mérnök, a kémiai tudományok kandidátusa
