A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 3. szám

M gazdaságilag fejletlen /^k országoknak nyújtandó AB szervezett segélyakció keretében mint egy szovjet-román-csehszlovák kőolajkutató expedíció tagja jutottam el Afganisztánba a múlt év elején.

Elmaradt, törzsi alapokon felépült királyság Belső Ázsiában. Zord, nehezen hozzáférhető hegyvidék, egyés helyeken 5000 méter mkgassságot meghaladó hágókkal. Száraz, erősen kontinentális éghajlatú ország, ahol csak öntözéssel lehetséges a földművelés. Az éjjel és a nappal, valamint a tél és a nyár között jelentékeny a hőingadozás. Mintegy 12 millió lákoS. Az órszág északi részén északkelet-délnyugati irányban a kínai határig húzódik ä Hindukus hatalmas hegyrendszeré. Körülbelül ez volt minden, amit Afganisztánról tudtunk.

DZselabádban március elején Olyan hőség fogadott, amilyen nálunk júliusban szokott lenni. Mindaz, amivel ott-tartozkodásomnak már első napjaiban találkoztam, teljesen Új és ismeretlen volt számomra. Az első étel, émlvel megismerkedtem, a kerab volt. Ez faszénparázs fölött nyársöh sült bárányhús-szeletekből és faggyúból készül. Erősen borsozva, paprikázva és hagymával, egész frisse!», forrón fogyasztják és kitűnő zöld vagy fekete teát Isznak rá. Az afgán konyha kizárólag csak birkahúst ismer, az ottani hőség mellett nem lehetne dlsznóhúst fogyasztani.

Narancsra kaptunk gusztust. Egyet sem Ismerve még az ottani nyelvek közül — főként a pastu, perzsa és a türk nyelvet beszélik — kézzel magyarfiztuk, mit akarunk. Az árus

Afgán ntak

Csehszlovák

műszaki

segítség

AFGANISZTÁN

— nak

Afganisztánnak la lesz olaja)

a mérleg egyik serpenyőjét megrakta naranccsal, a másikba valami ócska fogaskereket tett. Ilyen és hasonló „mértékegységekkel” találkoztunk or^ szfigszerte. Használnak azonban „hitelesített” követ is. De meggyőződtünk róla, hogy nem annyira a mérték, mint a boltos a fontos. S elmondhatom, hogy soha sem csaptak be bennünket.

Kábul, a főváros egy fennsíkon, 1760 méter magasságban fekszik. A hő, mely az év legnagyobb részében Is megmarad, táplálja a Kábul folyót, amelynek vizét nagyrészt öntözésre használják. Az ország mezőgazdasága fejletlen. Területe mlnegy 475 ezer négyzetkilométer, de ebből csak 2 millió hektár a szántó, ennek felét mesterségesen öntözik az

Üreg afgán

in dzsulnak nevezett csatornák vizével. Az ország gazdag ásványi kincsekben: réz, ólom, vasérc, szén, arany, ezüst, azbeszt, csillám, kén, króm, olaj és drágakövek — de ezeket csak jelentéktelen mértékben aknázzák ki.

Ha ez ember a lkábull utcákat járja, alig veszi észre, hogy egy több mint kétszázezer lakosú nagyvárosban Jár. Csaknem teljesen hiányzik a kulturális és társadalmi élet s a sport minden lehetősége.

A kábull bázár azonban, öszszehasonlltva más városok bazárjaival, jóval gazdagabb. Tranzisztoros magnetofonok, angol szövetek mellett kaphatók autamatikus svájci órák, Rolleiflexek, Flexaretek, csehszlovák kásmlr kendők s egyéb fogyasztási cikkek a világ minden részéből. A városban sok Tatra 111-es és Spartak kocsi, de még több csehszlovák motorkerékpár szaladgál.

Amint mér említettem, Afganisztánban igen kevés a megművelt föld, s noha a földművelés Igen primitív, mégis a

Csehszlovák Zetor Afganisztán egyik legszebb mecsetje, a Mazar-l-serif elátt

legfontosabb szerepet játssza az ország gazdasági életében. Gabonaféléik termelésén kívül a nomád vagy félnomád állattenyésztés — juh, kecske, szarvasmarha, öszvér, teve — is jelentős.

Perzsaszönyeg kívül legnagyobbrészt élllatbőrök {karakol juh) gyapjú, gyapot és gyümölcsfélék kerülnek kivitelre.

Hosszú fárasztó utazás után érkeztünk meg munkahelyünkre, Shebergánba, ahol a környéken geológiai kutatásokat végeztünk.

Agyagkunyhőkban laktunk. Magas lábakon állő, száraz fűvel kitömött ágyakon aludtunk. Sokkal rosszabb volt a soruk a bennszülött dolgozóknak, akik egész héten kint voltak a terepen és csak hetenként egyszer jöttek „haza” a dzsumára (imára), hogy legalább egyszer megmosdajnak meleg vízben, leveleket írjanak és megbeszéljék velünk a problémőkat. Gyakran hoztak varanuszgylkokat vagy kígyókat, ezeket aztán megöltük és bőrüket kiszárítottuk. Különben a rovarok, skorpiók és pókok is sok gondot okoztak.

De hát melyik munkának nincsenek meg a maga nehézségei? Végül is minden nehézséget leküzdöttünk és elmondhatjuk, hogy Jó munkát végeztünk Afganisztánban.

Szöveg és képek: FRANTISEK KRBEK mérnök