A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-27 / 21. szám

t íöldl paradicsomról énekelt a cseh & himnusz költője, és cseh paradí- L I csőmnek nevezik azt e bűbájosán X^/ szép vidéket, melynek szivében fekszik Turnov, a gránátkövek városa.

fis Turnov tói úgyszólván csak egy kődobésnylra — s lebet hogy • éppen drájpafcődobásnylra — terűi el a nem mages Kozdkov hegy, amely nélkül Turnov sohasem lehetett volna a gránátkövek vároea. A Kozák ov hegy és széles környéke ugyanis nemcsak a világhírű vérvörös szlhö cseh gránátkő lelőhelye, bőven található ott chrysollt, oltván, achát, ametiszt, jáspls és opálkő isi

Megáröl a városról már 1250-<ben mint az Északi-tenger kikötődhez vezető kereskedelmi út egyik Igen fontos gócpontjáról beszéltek a ‘krónikáik. Aztán, ahogyan nőtt a város jelentősége, úgy sokasodtak falai között a német telepesek, akik nemcsak a sör- ős posztőgyártás mesterségét űziték, hanem egyúttal az űrök germán expanzió megvalósítói ős a római vallás bigott hirdetői Is voltak. Így aztán nem csoda, hogy huszita vitézeinek élén trocnovl Zslzska János őr kiirtotta a Zslgmond-párti katolikus svábokat, házaikat felperzselte, a dominikánus barátok kolostorát pedig földig romboltatta.

‘Ezután a német keresztes lovagok mészárolták le e cseh keletieseket, űzték őket vlléggá. A fehérhegyi csata után a kegyetlenül üldözött cseh testvérek el Is hagyták Tumovot, és a közvetlen szomszédságban lévő Maié Skála mag a Prahovl sziklák hotnokSoöbarlengjelba menekültek, ott bujdostak hosszú időkön át. Ott alapították meg történelmi jelentőségű szlklavárosukat, amelynek egykori létezését a homokkő sziklafalakon fennmaradt feliratok, dátumok és zsoitárldézetek szavahihetően igazolják.

És Turnov bizony el Is pusztult volna, ha a XVIII. században a Kozákov hegy lejtőin, néhány „minden lében kanál“ természetű helyi polgár fel nem fedezi a 'jáspls követ, majd a pyropot, a cseh gránátkövet.

Ekkor vette kezdetét Turnovban a cseh gránátköves ékszerek készítése, és így alakult ki a város világhírű drágakőé alszol 6 Ipara, amely több más Iparág mellett, számos helybeli lakosnak nyújt jól jövedelmező ícglaikozást. Így az Okula nemzeti vállalat hőmérőket gyárt, egy másik hatalmas üzem a csehszlovák üvegipar számára készít gyárberendezéseket. All még és működik az ősrégi sörgyár, s nemsokára fedél alá kerül az őj monokrlstályokat gyártó objektum Is. Egyelőre modern, kísérleti intézetben állítják elő a monokristályt, amely az atomenergiával együtt alapvetően átalakítja a Jövő Iparát. Mert a monokrlstály a jövő üzemei automatizálásának alfája és ómegája. Mindéi Idői, tapasztalt tanár ellenőrzi, tikerOH c n modern gránátkövekkel kirakott karkötő

Fémvöanök lem ebből a kislányból

A g

rá

n

á

tk

ö

v

e

k

ezen túl a monokrlstályok nélkül nemcsak a ma radar kész ülőkéi és szupetszónlkus repülői, hanem a rakéták, űrhajók és szputnyáfkak is elképzelhetetlenek I

Am amt Tumovot valóban Tumowá teszi, az mégis a gránátkő csiszolása és a gránátköves ékszerek készítése. A tumovl drágakövek már a XVIII. században, mind Olaszmind Oroszországban nagyon keresettek voltak. Érdekes, bogy abban az időben, amikor már Európeszerte a dámák grénétkövas ékszereket viseltek, a prágai vár termelnek titokzatos félhomályában ez alkimista 11. Rudolf császár porrázúzott gránátkövet kavart a bájitalként használt tokaji asszuba.

A gránátköves ékszerek minden fajtáját a helybeli „Gránát“ szövetkezet dolgozói készítik. A szövetkezet műhelyeiben automatikus csiszológépek műkő dinek. Ezek azonban csak félkészárut termelnek, mert a gránátkő végső, művészi formáját mégiscsak ez emb8rl kéz alakítja ki. Iskolázott

Egy • sok tnroovl Iskola közül

csiszolómesterek fejezik be, tökéletesítik a csiszolást és pontos tervek, minták alapján modem meg régi klasszikus dlszű ékszereket készítenek, ahogyan ezt a külföldi megrendelő óhajtja.

Azt ‘hiszem, nem lesz érdektelen ezzel kapcsolatban megemlíteni a „Gránát“ vezetődnek és dolgozóinak kesergősért. Az üzemben ugyanis nagyon fájlalják, hogy a modern mintájú gránátköves ékszereknek csak a hazai piacon van keletjük. A külföld kizárólag a ma már csaknem száz éves — biedermeier — mintákat követeli. Ezen azonban nem lenne .szabad fennakedniok a derék tumovl gránátcslszolóknak, mivel a cseh gránát szépsége éppen azoknál az ékszereknél tűnik ki a legmarkánsabban, amelyek az úgynevezett „steít“ technikával készültek, vagyis ahol a gránátkövek teljesen elrejtik ez ékszer ezüst vagy arany foglalatát.

A „Gránáthoz“ hasonló a „Preclosus“ vállalat is, ahol azonban nemcsak a kozákovi cseh gránátkövet csiszolják, és használják fel ékszergyártásra, hanem a hellotropot, turmalint, tlgrlskövet, szJlexet és más külföldi féldrágakövet is, csakúgy, mint rodonltot és a zöld malahltot. Turnov tehát valóban a gránát és egyéb féldrágakövek csiszolóinak városa I

Am nagyon tévedne, aki azt hinné, hogy bárki felcsaphat gránátkőcslszolónak. Sajnos, a szándék és elhatározás ehhez nem elég. A Jövendőbeli csiszolónak először is el kell végeznie a tumovl négyéves -ékszerészen ipariskolát. Az Iskolába, amelynek nagy hagyományai vannak (1864-ben alapították) és egyedülálló egész Európában, nem könnyen kerül be a nebuló. Először Is képzőművészeti tehetségéről kell a jelöltnek bizonyságot tennie. És ha rajzból meg modellezésből jől vizsgázik, aztán mehet e normális felvételi beszélgetésre.

Az iskola négyéves. A tanfolyamot már az első évfolyam elejétől szakcsoportokba osztják. Az általános tantárgyakat az egész osztály együtt tanulja, a műhelyekben azonban az évfolyamok szakok szerint tagozódnak. Az Iskolában a kővetkező szakokból kaphatnak képesítést a tanulók: drágakő-