A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 3. szám
NYU GAT-PAPUA(NYUGAT-lvfl& elején még több mim nyolcvan terület 77 millié lakója vér felszabadulásra a gyarmatokon. Ojnlt erővel lángoltak tel a nemzeti felszabadító harcok az AJ év küszöbén, mintha álé akarták volna húzni a Szovjetuniónak az ENSZ elé terjesztett Javaslatát, mely szerint 1992-ben véglegesen fel kell számolni a gyarmatokat és valamennyi területnek meg kell adni a nemzeti függetlenséget. Az India testébe ékelt portugál gyarmatok katonai felszabadítása azt bizonyltja, hogy egyas gyarmattartó hatalmak még a legeredménytelenebb esetekben is megkísérlik gyarmataik erőszakos megtartását. Goa, Dlu és Damao felszabadítása azonban azt Is megmutatta, hogy a gyarmattartók mennyire összefognak és azt, hogy kiket támogatnak az Egyesült Államok. Az indiai lapok nyíltan megírják, hogy az USA a gyarmatosítás leghűségesebb támasza, és hogy a népek függetlenségét, szabadságtörekvését csakis a szocialista országok támogatják igazán, Bnzetlenttl. A Nyugat-Irián körül kialakult helyzet még szembetűnőbben leleplezi a világ közvéleménye előtt a gyarmatosítók cinkos összefogását. .. Nyugat-Irtán területe 413 000 km?, de csak alig tObb mint 700 000 ember lakja. A terület Igán gazdag kőolajban. — Noordwijk város látkápe (lági felvétel). Nyugat-lrlánl pápna gyermekek Még több mint 77 millió Amikor 1948-ben az akkori Holland Kelet-Indla területén kikiáltották a független Indonéziát, a holland gyarmatosítók megtartották maguknak az Oj-Gulnea szigetének keleti részén elterülő, Hollandiánál tlzenháromszorta nagyobb Nyngat-Irlánt. Akkor a hollandok azt Ígérték, hogy tárgyalások útján rendezik e terület sorsát. Indonézia kormánya több mint egy évtizedig várt a tárgyalásokra, de Hollandia elzárkózott minden békés rendezés elől, s közben olyan megoldásokat keresett, amelyek lehetővé tették volna befolyásának további biztosítását. A holland kormány Javasolta, hogy Nyugat-Iriánt változtassák ENSZ gyámsági területté, majd megpróbálkozott egy „önálló1* pápua állam kikiáltásának előkészítésével. Természetesen az imperialista világ összefogott, hogy megmentsék ezt az uránban, kobaltban, bauxltban, kőolajban gazdag és stratégiailag fontos területet. Indonézia népe azonban megelégelte a várakozást. Sukarnő elnök elrendelte Nyugat-Irláú felszabadításának előkészítését. Az indonéz kormány előre kijelölte a felszabadítandó területek közigazgatási szerveit, mozgósítást rendelt el a Nyugat-Iriánhoz legközelebb eső tor.Uleteken, és felhívta a tiata-Snksrno, az Indonéz KBztáreaság elnöke lókat, hogy önként Jelentkezzenek a hadseregbe. Minden készen áll a felszabadításra. Az indonéz kormány azonban nem akarja elhamarkodni a fegyveres akciót, ezért még egyszer felszólította Hollandiát, kezdjen békés tárgyalásokat a vérontás elkerülésére. Közben holland ügynökök bombamerényletet hajtottak végre a népe függetlenségéért harcoló Sukarno elnök ellen. A merénylet nem sikerült, és nem fog sikerülni Nyugat-Irtán gyarmati sorban tartása sem. Hiába szállítanak a hollandok rengeteg hadianyagot és küldenek katonai erősítést e távoli szigetre, hiába kürtőinek világgá a nyugati újságok olyan híreket, miszerint az amerikai hetedik flotta beavatkozik a hollandok oldalán, hogyha Indonézia fegyveres akciókba kezd. Nyugat-Irtán népe együtt akar élni Indonéz testvéreivel, meg akar szabadulni a súlyos gyarmati elmaradottságtól és ezért harcolni is kész. A gyarmatosítást pedig napjainkban már fegyverekkel nem lehet tárásán fenntartani. Ha a hollandok nem hajlandók békés eszközökkel átengedni Nyugat- Iriánt, a szocialista országoktól és a világ haladó közvéleményétől támogatott indonéz nép fegyverrel szabadítja fel nyugat-irléni testvéreit. A világ különböző részeiből szinte naponta érkeznek hírek, amelyek arról tájékoztatnak, hogy a még gyarmati sorban élő népek többsége az idén ki akarja vívni függetlenségét. A nemzeti felszabadító harc döntő szakaszába érkezett, és minden bizonnyal számos országnak sikerül kivívnia függetlenségét Í962-ben. Az év első napjaiban egy apró szigetország, az álig 100 ezer lakosú Nyugat-Samoo kiáltotta ki függetlenségét. A szabadságmozgalmak ereje eljutott mér Óceánia távoli szigetvilágába is — és ez biztató Jel a Jövőre. —Sz— 3
