A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 3. szám

Tanítónk Harmincnyolc év múlt el Lenin háláié óta. Alig Ötvennégy évea körében, 1024. Január 21-én «érte le örökre ezernél. Mun­kásságénok halhatatlanságéról ml sem ta­núskodik ékeeezólöbben, mint maga az e tény, hogy bér halálénak napjától mind­inkább távolodunk, az Idő mégle mind világotokban igazolja az ű előre létálát. Egéez életműve kimeríthetetlen kincses­tára napjainknak, mikor a laninlzmut va­lóságot reneszánsz korát éljük. Azok a helyek, ahol Lenin élt ét alko­tott, ma kegyelettel Őrzött múzeumok. Lenin Oorkiban halt meg, egy Moszkvá­tól alig 35 kilométerre fekvő Üdülőben. Itt élte le életének utolsó hónapjait, Ide küldték — Jobban mondva kényszerltet­­ták — orvosai pihenni, amikor 1918-ban merénylet következtében súlyosan meg­sebesült. Lenin elképzaléjsét a pihenés­ről ml sem bizonyltja jobban mint az, hogy néhány hetes kikapcsolódása alatt irta A proletárforradalom és az áruló Keutszky ctmfi müvét, mely a tudomá­nyos szocializmus kincsestárának gyöngy­szemei közé tartozik. Lenin, bér ,lgen fegyelmezett ember volt, önmagát sohasem kímélte. Ugyanakkor munkatársaitól megkívánta, hogy kímél­jék egészségüket. A moszkvai Lenin Mú­zeumban egy érdekes dokumentumot lát­tam. Lenin titkárnőjének Írásban paran­csolta meg, ellenőrizze az orvosoknál, hogy A. D. Ciurupa közellátási népbiztos, betartja-e a számára előirt pihenést és ét­kezést. fia csaknem ugyanazokban a na­pokban igen megharagudott az első me­zőgazdosági kiállítás igazgatójára, aki egy kosár almát küldött neki ajándékba. „Va­jon a kórházaknak és bölcsődéknek van­­« gyümölcsük!" — kérdezte és visszauta­sította a küldeményt. Lenin Szerénysége egyik legerősebb emberi és éllemlérfiúl vonása. Természe­tes tulajdonsága volt ez. Mély kommunis­ta meggyőződésből vallotté; ahhoz, hogy a néppel együtt vállalhassa a nehéz­ségeket, úgy kell élnie, ahogy az egysze­rű emberek élnek. Száméra épp oly ide­gen volt a túlzott kényelem, mint e pom­pa. A gorkiji üdülőből eltávolított min­dent, amit bárki is fényűzőnek tekinthe­tett volna. Kegyelettel áll meg a tévőiről ide ke­rült ember az egyszerű fonott karos­szék előtt, amelybeú a legezivezebhen ült, párnázottat ugyanis nem fogadott al. Minden úgy áll Itt e gorkl házban, ahogy 1924. Január 20-rúl 21-re virradó éjjel maradt. A nagybeteg Lenin Itt töltötte utolsó éjszakáját. Szive megszűnt dobog­ni, hogy ez élők soréból távozva a halha­tatlanok eo/éba lépjen. STRASSER GYÖRGY Az öreg fa is kivirágzik Az emberek mindig szívesen nevetnek az élet furcsaságéin. Esért kedves műfej t vígjá­ték. Kákoi Jén, a brttlslavai Oj Színpad igaz­gatója, a szövatkezett falvalnk életét tükröző vtgjátékhlényunkat akarta pótolni, amikor megírta Az órag fa la kivirágzik (Szamba fúj a izéi) című darabját. A szarzó élas szóval bírálja ét navattágassá tatai a szövetkezetben előforduló rendellenességeket, amelyeknek oka legtöbbször a maradiéig. Meg kall mindjárt mondanunk, hogy a szer­ző nem a legsikerültebben formálta meg alak­jelt. . Ettól eltekintve helyeanek tartjuk, hogy a MATESZ vezetősége műsorra tűzte Kikol víg­játékét, amely a mai falu Hatéval, problémái­val foglalkozik. Azt azonban nem tartjuk he­lyesnek, hogy olyanra- blsta e rendezést, aki nem itmarl a MATESZ azlni gárdáját. Talán ez U az oka, hogy Ondrej Rajnák nem jeles­kedett e rendezésben. Teljesen fölöslegesen zenés vígjátékra dol­gozta át Kákoi müvét, amely nagyban csök­kentett* az előadás tempóját. A vígjáték szereplői az átlagnál gyengébb teljázltmény nyújtottak. Egyedül Király Dezső, Bugy* Mátyás alakításában tűnt ki. Palotás Gabi, Király Dezső, Síposé Ernő e Az almáit évben a gyei kikötőkben 20 850 000 tonna árnt raktak át, ás így e ter­vet 1300 000 tonnával túlszárnyalták A prágai Iparművé­szeti Központban ké­szítik a Nemzetgyűlés számára a csehszlovák Illemeimért ábrázoló hatalma« gobelint A vltkovloel Klemen! Gott weld Vatmfi ájjé­­épltéeánek egyik lontae réazs e hatodik nagy­olvasztó felépítése. laea hazánk legnagyobb önműködő berendezés­sel ellátott kemencéje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom