A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-20 / 20. szám
teli a parkett, a mikrofon előtt brokátruhás énekesnő dalol. Első megállapítás: A kávéház közönsége szinte kivétel nélkül húsz éven aluli fiatal. Nyugodtan nevezhetném a fiatalok kávéházának a Luxort. A szomszéd asztalnál négy kislány ül, egyik sincs több tizenhat évesnél. Testükön pulóver feszül, valószínűleg azért vették f.el, hogy kihangsúlyozzák fejlődő, vonalaikat, a frizurájuk nagyvonalú, modern. „Chceé clgára?” (Akarsz egy cigit)”, kérdezi az egyikük, egy kipirult arcú, dundi szőke, a barátnőjét. Második megállapítás: A vendégek nagyrésze dohányzik. És ez nem olyan egyszerű dolog, összefügg azzal a szinte korlátlan szabadsággal és tág anyagi lehetőségekkel, amelyekben Ifjúságunk nevelkedik, A köztársaságot Járva mindenütt azt láttam, hogy a fiatalok, nyilvános helyeken fkáváhéz, kocsma, észpresszó) megjelenve első és leglényegesebb dolognak tartják, hogy rágyújtsanak. Mintegy önbizalmat nyernek a kékesszürkén fodrozódó cigarettafüstből, Jiíí Parízek együttesének zenéjére megtelik a parkett és talán önállóságukat, a világ dolgai felett való fölényüket akarják hangsúlyozni vele. Talán mondhatnám egyszerűen gyerekes hóbortnak és felnőtt-majmolásnak is. de úgy érzem, nem lenne egészen igazam. A fiatalok „cigizésének” komolyabb lelki oka van. És valószínűleg a lényegében egészséges, önállóságra való törekvés, gyerekes megnyilvánulásának tekinthetjük, ami persze nem Jelenti az*, hogy egyúttal hasznos dolog is és nem kell ellene fellépnünk. önállóságra való törekvésről beszéltem. Harmadik megállapítás: Ezek a fiatalok, viselkedésükben magatartásukban annyira önállóak, hogy szinte imponáló, és magabiztosságukban mégsincs semmi a kapatos vagy részeg fiatalember hányaveti, nyeg|p hangoskodásából és hetykeségéből. Igen, ha*ározottan klubszellemre emlékeztet az itteni hangulat. Mintha mindannyian ismernék Egymást és egy nagy családba tartoznának. És én ebben látom az alkoholmentes kávéházak jövőjét és legnagyobb lehetőségét; olyan fiatal „törzsvendég-gárda” gyűlhet össze bennük, amely aztán megtanul alkoholmentesen, szépen szórakozni. Ezt igazolja az a tény is, hogy a helytelenül viselkedő vendéget két-heti kizárással büntetik. Hiszen ez már majdnem olyan, mint a kollektíva büntetése, mintha csak a közösség vtstné ki soraiból az illetőt. Nézem a táncoló fiatalokat. Legnagyobb részük szolidan táncol, de vannak köztük szilaj charlestonozók, twistezők is. Egészében véve a szépen és okosan szórakozó fiatalok Jő benyomását teszik rám. Negyedik megállapítás: Mai fiatalságunk annyira önállóságra törekvő és magabiztos, hogy nem szankciókkal és intézkedésekkel, nem -erkölcsi prédikációval és tudálékossággal, de új módszerekkel, okos szórakozási és kulturális lehetőségekkel — olyanokkal, amelyek keretén belül emberi önérzetük és magabiztosságuk szabadon fejlődhet — nevelhetjük őket emberibb életre. DUBA GYULA (Tóth A. jelvételei) A vendégek legkedvesebb itala a ,;julce" A kávéház cukrászremekeit BohuS Sobéslavsky készíti