A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 2. szám

I Füré lépni «za bed E talpraesett. Illmvígjéték forgatókönyvírói Bacsó és Száz gavallérosan, akár három filmre Is elegendő bonyodalmat pre­zentálnak és a szellemes dialógusokkal fűszerezett, fordulatos, de mindig Ízléses történetek egy pillanatra sem hagyják unat­kozni a nézőt. A film már két évvel ezelőtt készült, de min­den felvetett kérdése ma is éppen olyan akutálls, mint volt születésénél. Dr. Kéri építész rendkívül elfoglalt ember, akit nap mint nap telefonon zaklatnak, hogy mikor lesznek készen az álta­la tervezett ú] lakóházak? Mígnem egy alkalommal ideges­­régében azt találja mondani ez egyik jelentkezőnek: Ha az ííért dátumra nem lesz kész a lakása, beköltözhet az én rizsa dombi villámbal i\ ház természetesen nem lesz kész és a népes Kárász csa­lád két teherautó bútorral, kutyástól, kecskéstől megjelenik és mint társbérlő beköltözik az egyetemi tanár és felesége, az országos hírű építész villájába. Ebből egy sereg dühös — de­rűs bonyodalom származik, melyet még tetéz az a tény, — hogy Kéri jullka és Kérész lall halálosan egymásba szeret­nek és házasodni akarnak. Ezt mindkét apa — akik az együtt­élés alatt a legjobb pajtások lesznek — csak a diplomák meg­szerzése után engedélyezi. Az új lakóház a végén mégis csak elkészül, a Kárász csa­lád boldogan elhagyja a rózsadombi villát, ahová újra beköl­tözik a nyugalom. Rendező a kitűnő Makk Károly, és nem Is tudjuk kit dicsér­jünk előbb; ót, vagy a kiváló színészeket, Tolnay Klárit, Páger Antélt, Makiári Zoltánt, Illés György elegáns fényképezésmód­ját, vagy Fénye-. Szabolcs zenéjét? Adua és társai Rómában becsukják a nyilvánosházakat. Négy lány az oda­valósiek közül vendéglőt akar nyitni a városon kívül. Múltjuk­ra való tekintettel az „erkölcsös" hivatalok nem adnak nekik üzletnyitáshoz engedélyt. Egy befolyásos üzletember segít nekik ugyan, hogy megveszi a házat és kétmillió havi bérért kiadja a lányoknak azzal a feltétellel, hogy három hónap után köte­lesek megnyitni szobáikat Is a vendégek előtt. A három hőnap alatt a lányok valóban csak a munkának élnek és megutálják előbbi életformájukat. De a kérlelhetetlen vállalkozó jön be­hajtani rajtuk követelését. A négy szerencsétlen teremtés nem tudja a horribilis összeget megfizetni, vége becsületes vágyaik­nak és újra az utcára kerülnek. Pietrangeli, a rendező jó munkát végzett, négy kitűnő szí­nésznő, élükön a kiváló Simone Signorét, Jő típusok, a fény­képezés, rendkívül szép, Picclonl aláfestő zenéje remek, de a film a maga egészében messze mögötte marad a hasonló témájú Oabtria éjszakái című olasz film drámaiasságénak és hitelességének. Nyár Mónikával Ingmar Bergmann, a svédek világhírű rendezője vitte filmre P. A. Fogelström regényét. Az Íré leplezetlenül tárja fel áz alapjában véve jő szociális körülmények között élő svéd fiatal­ság cseppet sem kiegyensúlyozott életfelfogását, mely őket ön­hibájukon kívül tragikus tévedésekbe sodorja. A sok millió svéd ifjú- közút kiemel kettőt, egy tisztességes fiút és egy rosszul nevelt lányt. Ezek ki akarnak kerülni a megszokott társadalmi korlátok közül és otthagyva családot és állást, egy nyarat vadak módjára a tengernél töltenek. A nyár végén visszatérnek otthonukba, mert a lány gyemeket vár. Gyors házasságkötés, majd ugyanolyan gyors válás következik, a könnyelmű nő el­hagyja férjét és gyermekét Is. A kiválóan rendezett, játszott és fényképezett filmet nemcsak a fiatalság, hanem é szülók és pedagógusok figyelmébe Is ajánljuk. Ténikám masszírozza meg a nyakami — Tolnay Klári At Péger Antal Vallomás — Polányi Gyöngyi ás Tordy Géza Simone Signorét, Emanuelle Ríva, Glna Roveré, Sandro Mllo Marcello Mastroiannl az Adna Az társai clmfi filmben Monika — Harriet Andersson és Harry — Dara Ekberg SIMKÖ MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom