A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-13 / 19. szám
lo u u iq u u u u u u ju Kell itt a szó A mai, szocializmust építő embernek Is Tannak gondjai, problémái, sót néha aggályai la, amelyek foglalkoztatják, s amelyekre választ szeretne kapni. Különösen olyan vidéken és olyan egyéneknél áll az fenn, ahol és akik csak nemrég kapcsolódtak be tevékenyen a szocializmus építésébe, s tartózkodásukat az űjjal szemben még nem tudták teljesen levetkfizni. Egyelőre még ez a helyzét Szálkán is, ahol a szövetkezeti gazdálkodás az idén lépett harmadik esztendejébe. Így hát nemcsak arról kell beszélni, hogyan kall elvégezni ezt vagy azt a munkát, hanem arról Is, hogy az „enyém1* helyébe a „miénk11 lépett. Ebből Indultunk ki Szálkán, amikor elhatároztuk, bogy Irodalmi előadásokat szervezünk a szövetkezeti klub kebelén belül. A Csemadok helyi csoportja előadássorozat karatéban kívánja Ismertetni a csehszlovákiai magyar költők és klasszikus költőink alkotásait. Sor került az első irodalmi délntán megszervezésére. Szerzői délutánnak Is mondhatnék, mivel megrlvásnnknak eleget téve felen volt Csontos Vilmos, a közeli Zalabán élő költőnk is. Bizonyára ez is hozzájárult, hogy szép számú és hálás közönségünk volt. Kövld ismertető keretében megismertek agy nehéz, kemény harcban edzett életet, s tizenegy költemény során Ízelítőt kaptak harminc esztendő költői terméséből. A költeményeket rövid összekötő szöveg foglalta egybe, mintegy körvonalazva a fejlődés, a tisztánlátás folyamatának Jelentősebb állomásait. A verseket a helyi Alapfokú Kilencéves Iskola, irodalmi körének tagjai adták elő, s minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szép sikerrel. Ilyenformán képviselve volt a falu apraja-nagyfa, együtt tapsoltak az előadóknak és a kittének. Az ismertető után Csontos Vilmos emelkedett szólásra. Még mindig magam alőtt látom a feszülten figyelő arcokat, kiváncsi tekinteteket. Mosolyogtak a szemek, amikor az összeállítást és a szalkalak Irodalompártolását dicsérte, komoly megllletődöttséggel hallgatták a letűnt világ keserű epizódjait, s fénylő szemekkel, amikor a mai emberről, az új életcélról, a szó és a tett összhangjának szükségességéről vallott nézeteit nemcsak versekben, hanem élőszóval, közvetlenül is kifejtette. Felejthetetlen élmény marad mindannyiunk számára. A szálkái szerzői délutánon mindenki nyert, a szervező is, a közönség is, a költő is. Porsze, mindegyik a maga módján. A célunkat tehát elértük. További munkánkban lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy a kimondott, meggyőző szó ereje nagy tettek forrása lehet. Életünk Így szebbé, tartalmassabbá válik. Kell tehát a szó, daloljunk, lelkesítsünk — cselekedjünk. Vércse Miklós A „Dód!“ Nyíráqón A napokban a Csemadok nyirágól helyi szervezetének színjátszó-csoportja nagy sikerrel mutatta be Dávid Teréz „Dódl“ című színmüvét, s mivel a művelődési otthon kicsinynek bizonyult, háromszor kellett megismételni a darabot a községben. A rendező Jól választotta meg a darabot, s a szerepeket Is helyesen osztotta szét. A szereplők hűen tolmácsolták a darab mondanivalóját, a nézők vaalmennyien nagy megelégedéssel távoztak az előadásról. A rendezés nehéz és felelős munkájáért Antal Lajcsit Illeti dicséret. A maszklrozás terén Drozdlk Ilonka végzett dicséretre méltó munkát. Nagy Gyuláról és Valentin Zoltánról a technikai rendezésért szólhatnak elismeréssel. A színmüvet a szomszédos falvakban Is bemutatják a köveljövőben. A csoport benevezett az Ifjúsági Alkotóversenybe Is, s az értékelő bizottság szerint eddig az elsők között szerepelnek a Járásban. Veress Vilmos Örömök és gondok Bosdk Jani bácsi, a Csemadok taksonyl helyt szervezetének rendezője közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz, de ez csak évtizedek ezüstjével díszített fején látható, mert lélekben, tettvágyban örök- Ifjú. Azért kezdem vele az lsmeretetést/ ment a Csemadok taksonyl helyi szervezetének kilencvennyolc tagja (ez a szám lehetne nagyobb Is!) egyhangúan azt állítjá, hogy jani tijlcsl nélkül nem értek volna el olyan eredményeket, amelyeket Igazolva láttam a HNB jegyzőkönyveiben ts. Pedig Taksonyban nem könnyű a kulturális munka: a művelődési otthon már 1957 óta épül, bár a tömegszervezetek — elsősorban a Csemadok — több száz brlgüdmunkával segítettek az építésben. Addig pedig még a mozgó-próbákat Is magánlakásokban kell tartani, mert nincs helyiség a kulturális dolgozók számára. Az alkotó, életszépUO szándék bizonyítéka, hogy a Csemadok-szervezet tagjai, ennek ellenére is gazdagítják a falut, hirdetik rendünk igazságát és szép szavak míveseként díszítik a jövőbe futó jelen útját. 1955-ben még a GUI babát játszották, jani bácsi szerint — csak úgy tréningnek, kedvcsinálónak. Azután zökkeni egyet a szervezet élete, és egy Ideig tétlenül nézték a szelet-nyergelő felhők vágtáját a falu felett. A ,.Húsz év utfln" előadása új fejezetet jelentett a szervezet munkájában. Következtek az Irodalmi estek, esztrádműsorok és a múlt évben tizenkilencszer játszották a Nagymama című színdarabot. Most, hogy a fák közül már klkandtkál a tavasz zöld lombokkal ékesített feje, szorgalmasan — heti három próbával — készülnek a ,Jiem vagyunk angyalok" előadására. — Igyekszünk! — mondja Jani bácsi. Rövid szó, amely csak a szándékot mutatja, de nem tárta fel az akadályokat, amelyeket le kell győzni, amíg a szándéktól elérnek a tettig. Mert a ,/lem vagyunk angyalok" előadására nemcsak íróasztalra és írógépre van szükségük, hanem egy háromajtós szekrényre, lemezre feljátszott gyermekhangra Is, és ez a két utóbbi kellék még álmatlanná teszi Jani bácsi éjszakáit. Hiába, nincs eredmény goldok nélkül. Ilyen gond az ts, hogy felbomlott a szervezet tánccsoportja, mert a csoport férfitagjai bevonultak, és az otthon maradt Ifjú legényeket Inkább a twist érdekli, mint a népi táncok. Hol a hiba? Talán ott, hogy túl közel van Galánta, hogy passzív a CSISZ-szervezet, vagy az, hogy a három tanító néninek nincs lakása a faluban, és ezért kénytelenek DIÓ szegről, Tallósról, Deákír ól bejárni, márpedig Ilyen körülmények között nem tudnak teljesen bekapcsolódni a munkába. De mindezek ellenére a Csemadok taksonyl helyi szervezetének múltja és jelene biztosíték a sikerekben gazdag jövőre Is. Bosák Károly, a szervezet elnöke (csak névrokona fant bácsinak), Zsálkovtcs János és felesége, lengyel Ferencné, Takács Sva, Rotkó Piroska, Kiss Károly, Forró Lajos, Varga János a szervezet minden áldozatra kész tagjai érztk, tudják, hogy munkájuk értékes munka, Igyekezetük a falu érdekeit szolgálja. Az örökifjú Jani bácsi 20
