A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-29 / 17. szám

£va MUovicova bemutatja a legdivatosabb kabátot ■ Hiúit hónapban egy tanulmányi kirán­duláson vettem részt a pűchovl M&kyta üzemiben, ahol az alkalmazottak zöme nö. Az ott látottakról ós állottakról szeret­ném tájékoztatni olvasóinkat. Kísérőnk Politik Alexander művezető a modellezőbe vezetett, ahol az első pillanat­ban az volt a benyomásom, hogy nem Is gyárban, hanem egy hatalmas méretű női A szop/6 tavaszi Jelenség A szeplő tavasszal és nyáron szokott jelentkezni. Aki szeplőre hajlamos, hasz­náljon fényvédő krémet és sötétebb ár­nyalatú púdert. A fényvédő krém hasz­nálatát már kora tavasszal kell megkez­deni. A szeleplőt elhalványítja a htdrogén-hi­­peroxldos, vagy ótíromos kezelés. (Nyá­ron uborkaszeletekkel borítsuk be az ar­cot, szintén nagyon hatásost/ Papfilcikára kis vattát csavarunk, és 10%-os hldrogén­­htperoxldos oldalaiba mártogatva naponta áttOrőljük vele a szeplőket. Szaporán megy a munka a varrámfihelyben t&pejt ía púcjiow •M n fc y tá b ó f ruhaszalonban vagyok. Itt ugyanis a mun­ka többnyire kézzel történik, hasonlóan ■mint amikor a varrónő a maga kis műhe­lyében aprólékos gonddal összeállítja a különféle ruhadarabokat. A terem egyik oldalán hosszú asztalsor mentén sok-sok rajzoló elmélyedve tűnődik az új modellek tervezésén. Persze, nemcsak az a felada­tuk, hogy mindenáron új, divatos holmikat kreáljanak, hanem elsősorban az, hogy pontos számításokkal olyan ruhákat ter­vezzenek, amelyeknek sorozatgyártása mind a termelő, mind a fogyasztó szem­pontjából előnyös. Fő irányelvük tehát az, hogy az új modellek legyenek Ízlésesek, célszerűek, és ami a legfontosabb — mi­nél olcsóbbak. Ezek szerint a rajzok szerint végzik azután a szomszédos hosszú asztalsoron a szabást — persze Itt még ezt is csak kézi ollóval, külön-külön minden darabot — és megint mások ugyancsak kézzel, vagy legfeljebb egyszerű varrógép segítsé­gével elkészítik az első mintadarabokat. A modellezőből e szabásza ti csarnokba vezetett bennünket kísérőnk, ahol már ■modern nagyüzemi termelés folyik. A munkaasztalok fölé szerelt gépi meghajtá­sú vágószalagok segítségével a ruhaanya­gok kiszabása igen gyorsan, mondhatnánk pillanatok alatt történik. A rétegesen egy­másra rakott szövet-végek vastag deszká­hoz 'hasonló idomot alkotnak, amelyre az­tán ráhelyezik a papírmintát, hogy asze­rint haladva a már említett, sebesen for­gó vágószalag egyszerre 25 vagy több ru­hának is kiszabja az elejét, hátulját stb. Ezeket a gépeket többnyire férfiak keze­lik. Végül a varróműhelyekben kötöttünk ki. Örlási csarnokok ezek, némelyikükben egyszerre háromszázan Is dolgoznak. Nagy teljesítményű, padlózathoz rögzített gyári varrógépek állanak itt hosszú sorokban. Mindegyik mellett egy-egy munkásnő ül, aki ügyes kezével szaporán igazgatja tű alá a készülő ruhadarabokat. Persze Itt mindenki csak egy bizonyos részletfelada­tot végez. Ilyen módon készülnek a különféle szí­nű, kifordítható ballonköpenyek, a csinos női és leánykabátok, téli és nyári női ruhák, blúzok, nadrágok stb. Naponta több száz különféle ruhadarab hagyja el az egyes műhelyeket, hogy azután az üzle­tekben minél nagyobb választókban áll­janak dolgozóink rendelkezésére. Mert hogy csak mást ne mondjak, Polník elv­társ szaval szerint naponta száztíz darab különböző színű gyerek plüsskabátot gyár­tanak az ő műhelyében, mégis mindig az a panasz rájuk, hogy ebből több kellene, mert nem tudják kielégíteni a keresletet. Ez a szám Is azt bizonyítja, hogy ha­zánkban Igen sok egészséges gyermek és becsületes anya él, akik a többi dolgozó nővel együtt megérdemlik az ízléses, csi­nos ruhákat, kabátokat. Nos hát,' lányok, asszonyok, itt a tavasz tessék választani és vásárolni. Kovács B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom