A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 2. szám
Képzőművészeti Szalon t. Kellenberger: T611 táj 1961 L. Gnderna: Tengerparti csendélet Baléi J.: A halán menyasszonya ■ Szlovák Képzőművészeti Szövetség az elmúlt év alkonyán Ismételten megrendezte Bratlslavábasn a már hagyományossá vált „Képzőművészeti Szalon-t”, amely végeredményben a szlovákiai festők, szobrászok és grafikusok országos seregszemléjét jelentette, vagy talán — helyesebben mondva jelenthette volna. Hogy a múlt évi képzőművészeit Szalon” mégsem vált komoly díszszemlévé, azt nemcsak az okozta, hogy az olyan ismert művészek mint. V. Hloiríík, M. Benka, L. Csemtcky, M. Bazovskíj, L. Bulla, M. Medvecká és mások, a kiállításon nem vettek részt. A tárlatlátogatönak az volt a benyomása, hogy mind a rendezők, mind az alkotásaikkal résztvevő művészek, túl könnyen és formálisan fogták fel feladatukat. Így aztán sok mű alkotójának Inkább pihenési pillanatairól, mint művészi útkereséseinek szándékairól és erőfeszítéseiről árulkodik, a tárlat pedig a, maga egészében nem egy alkotó esztendő számadása, hanem inkább egy komoly feladat megoldását megelőző rekreációs közjáték. Sok Ismert s még több új névvel találkozunk, köztük rengeteg nőt névvel — úgyhogy pillanatonként a látogatónak az az érzése támadt, hogy a nők túlsúlyban vannak. Túl színes volt ez a kiállítás — és mégis, minden feltűnő színessége ellenére Is szürkén hatott. Mindez természetesen nem jelenít azt,, hogy a „Képzőművészeti Szalon 1961" kiállítási termeiben nem voltak értékes művek, Voltak bizony, és nagyon Is kimagaslottak abból az átlagosságból, amelybe Némáik, Salay, éppen úgy belevesztek, mint a fiatal, tehetséges de affektält R. KrivoS. A szobrászok közül ezúttal nem igen lehet senkit sem kiemelni, a grafikusok közül azonban annál Inkább. Itt Gergely Vera három illusztrációját (Zuzana HraSkovie) kell magasra értékelnünk, amely jóval felülmúlta a rutinos Kellenberger és /. Bálái dolgait. A festmények között kitűnt eredetiségével L. Guderna tengerparti csendélet” című képe. Meglepően sikerült a fiatal Várakozó Ottó bemutatkozása, akinek „Fiatal leány”-a eredeti felfogásával, kolorttjával üdén és természetesen hatott. Ezt a portrét a tárlat legjobb alkotásai közé sorolhatjuk. A „K épzöm Ovés zeit Szalon 1961‘ Igen tanulságos rendezvény volt, amiből mind a művészeknek, mind a rendezőknek le kell vonniuk o követ Pribel B.: FésOldködé lény keztetéseket. A jövőben a hasonló tárlatok lehetnek ugyan színesek és üdék, de legyen amellett koncepciójuk és ne hassanak úgy, mint a Képzőművészeti Alap bazárja. —sl— Gergely V.: -Illnsztréclé (Zuzana Hraikovie)