A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Idézet Gyurcsó István egyik verséből (folytatás vizsz. 29., függ. 20, 24. vízsz. 76, függ. 26, 22). 13. Férfinév. 14. 18. Betű kiejtve. 19. E. C. A. 21. Olga becézve. 22. Lina közepe. 23. Orosz helyeslés. 25. Naprendszerünk egyik bolygója. 28. Dezső Gáspár. 29. Vízszintes 1. folytatása. 33. Magyarországi napilap a harmincas években. 35. Női név. 36. Máj váladéké. 38. E. V. R. 39. Vissza: állj! németül. 41. Már nem laksz. 43. Almafajta. 45. Egyesek hiedelme szerint rendkívüli erővel felruházott tárgy. 47. Király olaszul. 48. Doktor röv. 48. Gyom. 51. Morajlik. 52. Aprópénz az USÄ- ban. 54. Földbérlet (ékezethibal) 56. Vagy (te) németül. 58. Nem. további 60. Ronda betűi. 62. Ész. 64. Hiányos Gerö. 65. Y. M. N. 67. Tengeri moszat. 69. I. U. 70. Sári betűi. 72. Ezt a nótát. 74. Hosszú németül. 76. Függőleges 24. folytatása. 79. Teve része. 81. V. Ü. 82. Olasz Rádió hivatalos rövidítése. 84. Testedzés. 86. Minden hájjal megkent. 89. Nép, Peru, őslakói. 91. Nándor Tihamér. FÜGGŐLEGES: 1. Tiltó sző. 2. Kikötő és erőd a Szuezi-csatorna déli bejáratánál. 3. Vízsz. 64. 4. Kicsinyítő képző. 5. Az angyalok egyik kara. 6. Pamut betűi. 1. Tengely szlovákul. 8. Villanyt, gázt stb. vezet be. 9. Ő. H. A. 10. Énekhang. 11. Vám szlovákul. 12. Hős németül. 17. Férfinév. 20. Vízszintes 29 folytatása. 22. Függőleges 28 folytatása. 24. Függőleges 20 folytatása. 26. Vízszintes 76 folytatása. 27. Tiltó sző. 29. Jeges hó magas hegységekben. 30. Ö. P. L. 31. Folyó a Délafrikai Unióban. 32. A sötétség istene az egyiptomiaknál. 34. Törökfajú nép a népvándorlás korában. 37. A-val a végén: vánkus. 40. Makó része. 42. Egyes növények kapaszkodó szervé. 44. Szlovákiai magyar író. 46. Bánat. 50. Ön vegyjelé. 53. Etelka becézze. 54. Rádió betűi. 55. Katonai alakulat. 57, Fehérnemű. 59. Német névelő. 61. U-val: hegység Európá és Ázsia határán. 63. Angol pálinka. 66. Felsőruha. 68. Fundamentum. 71. Árvába való. 73. Ismét angolul. 75. Vissza: község a Dunántúlon, hatalmas erőmüvéről ismeretes. 77. Készíts kenyeret! 78. János franciául (fon.) 80. Ferrum. 83. Dél-ázsiai nép. 85. R. T. Ä. 87. Viktor Dezső. 90. Kicsinyítő képző. Az előző rejtvény megfejtése: Kell itt minden jő tenyér, ha fekete, ha fehér, ha rézbőrü és ha sárga — belecsapnnk mit se várva. A 14. sz. rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Bölcső Zita. Balogfala; Kiss Ferenc, Fülek; Koháry Tiborné, Komárom; Kotlik László, Nyitranagykér; Lukács László, Magyarhegymeg.. Kulturális hír ek 9 Kilenc hónap alatt húsz országot látogat meg az a négy japán békeharcos, aki egy buddhista szerzetes társaságában Hirosimából Auschwitzba zarándokol. Nemrég megkezdett békeútjuk októberben ér céljáig; közben, amerre járnak, emlékeztetnek a két város tragédiájára, $ beszédeket tartanak a világbéke és a nukleáris csend érdekében. • Első ízben választott nőt tagjai közé a Francia Tudományos Akadémia. Az új akadémikus Marguerite Perey, a Strasbourg! aiomkutatási központ kémiai osztályának vezetője, a francium elem feljedözöfe, kutatásaival jelentősen segítette a rák elleni harcot. • Nagyezsda Rumjanceva szovjet filmszinésznő kapta a Buenos Aires-i filmfesztiválon a legfőbb női alakítás diját. Dijat kapott egy csehszlovák és egy lengyel film is. • .4 föld lakosságának majdnem fele írástudatlan az UNESCO becslése szerint. A 45%-os írástudatlanságot számítások szerint nagyjából tíz év alatt lehetne megszüntetni. • A Mazowsze lengyel népi együttes öthónapos turnéjáról hazaérkezett. 75 , előadást tartottak az Egyesült Államokban és Kanadában, húszat Kubában; számos műsorukat közvetítette a kubai televízió. gébb versei, amelyek az újságok hasábjain bemutatott még rosszabbak előhírnökei. Erők című költeményében például szürke, prózai, mesterkélt az indítás s tudatosan újszerű is akar lenni: Száguldoznak ezek az őrült radioaktív sugarak a megbolydult levegőben. Szívünket tépik, velőnket isszák, rákot hoznak a termő anyaméhre. S kígyóként lopakodnak a gyönge madáríef-csontú csecsemők bordáiba. Nehéz ezt olvasni, mert a költő is nehezen írta, csak az eszét érezzük a nagyot-mondani-akaró sorokban, a szívét nem! Ugyancsak így marasztalható el Föld című verse is, amelyben szintén ott vannak az árulkodó jelek arról, hogy Cselényinek sok gondot okozott a széles verssorok csatarendbe állítása: „Ha elmegyek Innen, még a fogát vicsorító, télre fevonító árva kutya se vakkant utánam . .Ezek a versek inkább kínversek, min* élmény-versek! Nem a hevültebb pillanatok kényszerítik ki belőle a hagyományoktól való elfordulást, önmaga akar modern lenni, töretlen úton járni mindenáron... Kárhozott nemzedék című versével sem lehetünk megelégedve. Ebben Tornaijára, diákéveire emlékezik, Sajnos, tartós ihlet híján nincs kötőanyag a költeményben. Egészen prózaian adja elő, osztálytársai közül ki hogyan találta meg a helyét az életben. egyik a téglagyárba jár, másik szövetkezetbe, forgalmista a harmadik, tanító, bányász, technikus, ki tudná számontartani mindegyiknek a dolgát? Az országutak himnuszában viszont a nyárasdi szegfűs faluvég fenkölt gondolatokat terem, izzásba hozza a fantáziát, meggyőz bennünket a vándorlás, a világlátás élvezetéről. Ebben a szélesen hömpölygő versében írja le az ide kívánkozó fél sort: „visszhangzik szívemben ez a soknép-ország”, amely a Hidak sorsa című költeményének azzal a sorával »rokon: „Tudjuk, hogy a fövő útja: testvériség"! Ebben mondja ki, hogy már nem elég neki a haza, idegen földrészek kellenek és ennél is több, a Hold, a Vénusz s a messzi ködökben fuldokló égitestek... , És végül a kötet szerintem legjobb költeményéről, a Nap-énekről szóljunk. Mi a Nap-ének? Lendületes, szélesen hömpölygő sorok, gondolatok, tartalmas, sokatmondó képek, merész hasonlatok az ember és a naprendszer, illetve a bolygók közötti mérhetetlen ‘ávolság legyőzésének lehetőségéről. Nap-ének! Az emberi ész himnusza — vagy diadala? — a huszadik század bámulatos technikai előrehaladásának, szédületes iramú fejlődésének költeménye! Elvitathatatlan, hogy Cselényinek van fantáziája és merészsége. Amit érez vagy gondol, le is írja, ki is mondja, legihletettebb pillanatait soha nem rendeli alá a csiszoltságra való törekvés nyelv- és gondolatbénító hatásának. Mások rímeket faragnak és verset csiszolgatnak, cizellálnak, Cselényinek nincs ideje erre. Ö nem tanulja a versírást, ő írja a verseit Azért olyan aztán némelyik költeménye, néhol a Nap-ének is, mint a hirtelen megáradt folyó, amelynek roppant erejű sodrása van, de medre nincs. A Nap-ének úgy indul, mintha nagy görög drámák mintájára szavalókórus számára írták volna. Olvosás közben az az érzésünk, hogy az atomkorszak küszöbén az ember már-már tehetetlen, nem ura magának, de találmányának sem, ezért más sorsunk nem is lehet, mint a rettegés. Itt azonban közbe szólhatnánk, hogy de hát költő, hol van a tüzed, amellyel a bűnösök kezét megégeted? József Attila tudta, mikor kell leírni: „nem én kiáltok, a föld dübörög". Cselényi is tudja a Nap-ének második felében, hogy hol van a helye. Válaszút elé állítja az olvasót is: vagy béke, vagy szörnyű halál! ... Mit mondjunk, mit mondhatunk még égy induló, de tehetségesen induló költő első kötetéről? A Keselylábú/csikókorom nagy reményekre jogosít. Új.hang, új szín, nagyobb igény — így jellemezhetnénk verseit. Egyet azonban ne felejtsen el a költő. Hogy mint a világnak a naprendszerek, úgy az életnek is rendje van. Nálunk ilyen, Nyugaton olyan Azt hisszük, hogy a Számadás és a Bordal az az út, amelyen Cselényinek tovább kellene mennie! A töretlen úton való járás nagy veszélyeket rejt magában. Az ember elfelejti, bogy a földön él s azt is elfelejti, hogy ^bolygónk egyik felén valóság lett, amiről évszázadokon keresztül az emberiség lángeszű fiai álmodtak! A. Számadás és a Bordái hangjához, formájához való visszatérés, vagy az ezen 'az úton való továbbhaladás mentheti meg Cselényit Szerb Antalnak attól a találó megállapításától, amelyet Apollinaire-ről írt: „Újításai ma már gyerekes modorosságként hatnak ... feltalálta azt, amit már a barokk költők is ismertek!” MACS JÓZSEF 15
