A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
2. A Járási bizottságok részéről: tudatosítani kell, hogy a kerületi bizottságov megszűnésével a járási bizottságok munkája szervezeti éluetünk döntő láncszemévé vált. Fokozni az önálló kezdeményezést, pontosabbá tenni a határozatokat, azokat következetesebben teljesíteni és ellenőrizni. Széleskörű aktivista hálózat kiépítésével megjavítani a járási szakbizottságok munkáját. A feladatok kitűzésénél mindenkor a járás adott helyzetéből kell kiindulni. Ahol még lehetséges és szükséges, meg kell alakítani a Csemadok helyi szervezeteit. 3. Helyi méretben: tervszerűbbé kell tenni a munkát, rendszeressé a vezetőségi és taggyűléseket. A Csemadok kulturális munkáját a népművelődési otthonok, illetve az EFSZ-klubok keretében végezni. Mind a népművelési, mind a népművészeti munkánál a helyi problémákból és a helyi termelési feladatokból kell kiindulni, segíteni kell azok megoldását a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság közreműködésével. Meg kell szilárdítani at: együttműködést a többi társadalmi szervezettel, főleg a CSÍSZ szel; oda kell hatni, hogy minél több fiatal tanuljon szakiskolákon és egyetemeken. Mozgósítani kell a Csemadok tagságát a többi társadalmi szervezetben végzendő aktív munkára. A helyi szervezetek vezetősége a Csemadok jó és rendszeres munkájával szerettesse meg szervezetünket a falujukban élő magyar dolgozókkal és nyerje meg azokat tagoknak. Helyi szervezeteink oldják meg időben és maradéktalanul a tagdíjrendezés kérdését. Központi Bizottságunk úgy látja, hogy ezeknek a feladatoknak teljesítése megszilárdítja szervezeti életünket, és így jobb feltételeket teremtünk a népművelési és a kulturális tömegmozgalmi munka széleskörű kibontakoztatására. Központi Bizottságunk az elmondottakban felmérte a három év alatt megtett utat, és rámutatott arra, hogyan tehetjük a Csemadok szervezeti életét szilárdabbá, népművelési, kulturális és tömegmozgalmi munkánkat hatékonyabbá és vonzóbbá. A Csemadok új szervezeti szabályzata Az elmúlt három év alatt hazánkban hatalmas eredményeket értünk el a szoj cializmus építésében. Dolgozó népünk eredményei s az előttünk álló időszak minőségileg is új feladatai megkövetelik, hogy szervezetünk is az új körülményekhez és lehetőségekhez igazodjék. Megváltozott hazánk közigazgatási — területi felosztása. A Csemadok Központi Bizottsága a területi átszervezéssel egyidőben lényeges módosítást eszközölt kultúregyesületünk szervezeti felépítésében. A szervezeti felépítés módosítását megkövetelte az a tény, hogy a Csemadok az eddigi 27 járás helyett a területi átszervezés után 12 járás területén fejt ki tevékenységet. A 12-ből 7 járás a nyugat-szlovákiai, 2 a közép-szlovákiai és 3 a kelet-szlovákiai kerületben van. Az, hogy egy kerületben három, illetve két járásunk van, szükségtelenné tette a kerületi bizottságok, illetve titkárságok további fenntartását. A Csemadok Központi Bizottsága alapos megfontolás után a területi átszervezéssel egyidőben úgy döntött, hogy a szervezet felépítését oly formában módosítja, hogy a járási bizottságokat közvetlenül a Központi Bizottság irányítása és ellenőrzése alá helyezi. Ugyanakkor kibővítettük a járási bizottságok jog- és hatáskörét, javasoltuk a járási bizotságok, a járási elnökségek és a Központi Bizottság tagjai számának emelését, ezáltal is, hangsúlyozva, hogy szervezetünk feladatának megvalósításában mindenekéi?tt az önkéntes kultúrmunkásokra támaszkodik. Ezért Központi Bizottságunk javasolja a Csemadok jelenlegi érvényben levő szervezeti szabályzatának módosítását. Az új szervezeti szabályzatra tett javaslatunk ezeket a változásokat tül.Tözi vissza. Meggyőződésünk, hogy az új szervezeti szabályzat elősegíti munkánk további javulását. A CSKP vejetésével a fejlett szocialista társadalom felépitéséért % Hazánk Cseh'Szlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusára készül. Mi, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete VIII. országos közgyűlésé-24 az EFSZ-ek tagjainak rendszeres kultúrpolitikai nevelését. A sok közül meg kell említenünk a vigtelkei, hosszúréti, borzovai, udvardi, szimői, fülekpüspöki, kővári, panyidaróci, ekecsi, nyárasdí, bősi, nagymagyari, szepsi, tornai, aisóturi, palásti, csatai, százdi, farnadi, nagycétényi, gerencséri, berencsi, poszonypüspöki, harmaci, dobócai helyi szervezeteinket. Ezekben a községekben az előadásokat mindig úgy választották meg, ahogy a helyzet megkívánta. Csatán például, amikor sárgaság ütötte fel a fejét, a Csemadok a 9-éves iskolával közösen egészségügyi előadássorozatokat tartott. A témák jó megválasztása következtében az előadásokon 200— 300 személy vett részt. Ekecsen a Csemadok helyi szervezetének rendszeres működési terve van. Évek óta szorosan együttműködik a helyi pártszervezettel, a helyi nemzeti bizottsággal és az EFSZ-ek vezetőségével. A’ helyi pártszervezet irányítása mellett helyi előadótestületet alakítottak, s hetenként tartanak előadást a község dolgozóit érintő legidőszerűbb politikai, kulturális, teennikai kérdésekről. A szövetkezetben kilenc tagú komplex brigádot alakítottak, melynek vezetője Ferenci Vendel elvtárs, a Csemadok aktív tagja. De ugyanakkor a legaktívabb Csemadektagok közé tartozik Zeman József és Vendég Kálmán, a komplex brigád tagja is. De nézzük meg, hogy a rendszeres népnevelő munka következtében, a munka jobb megszervezésével és az új technológia bevezetésével hogyan alakul a munka termelékenysége. 1956-ban az egy hektárra eső árútermelés 2887.— korona volt, 1961-ben az egy hektárra eső árutermelés már 3245.— korona volt, vagy például: 1956-ban az egy hektárra eső hústermelés 80 kg volt, 1961-ben az egy hektárra eső hústermelés 177 kg-ot tett ki. Ugyanakkor a tehenek száma és a tejtermelés már most eléri az 1965-ös évre előirányzott mennyiséget, illetve tervfeladatot. A fenti eredmények következtében a szövetkezeti tagság jövedelme is gyarapodott. 1956-ban egy átlagos munkás jövedelme 10 930.— korona volt, 1961-ben egy átlagos munkás 12 518.— koronát keresett. A mezőgazdasági termelésben túlsúlyba került a gépesítés, elterjedtek a vegyszerek, általánossá válik a villanyerő felhasználása. Szövetkezeteink mint azt az előző példa is mutatja, eredményeket csak akkor érhetnek el, ha fokozottabb gondot fordítanak a tagság nevelésére. A Csemadok előadói munkája azonban csak hézagpótló lehet. A fő hangsúly a rendszeres tanuláson van. Feladatunk, hogy tagjaink és a csehszlovákiai magyar dolgozók közül minél többet nyerjünk meg a rendszeres tanulásnak. Tanulni, tanulni, tanulni... Pártunk irányvonala és a mindennapi élet megköveteli a magyar dolgozók fokozottabb részvételét a közéletben, a politikai és a gazdasági irányításban is. Komoly tanulás és magasabb képesítés megszerzése nélkül azonban senki nem érvényesülhet. 1948-ban a mezőgazdasági termőterületünk és állatállományunk, egyáltalában az egész mezőgazdasági termelésünk sokkal kisebb volt, mint a mai. Ennek ellenére 800 000 emberrel több dolgozott a mezőgazdasági termelésben, mint amennyit a mezőgazdaság 1960-ban foglalkoztatott. A gépesítés, a kemizálás és a munkaszervezés egyre kevesebb munkaerővel oldja meg a mezőgazdaségi termelési feladatokat. Az előttünk álló évtizedekben a mezőgazdasági munkaerők csökkenése fokozottabb mértékben érvényesül majd. Ezért épülnek Dél-Szlovákiaszerte a modern nagyüzemek. Ám ezekben az üzemekben, valamint a korszerűsített mezőgazdasági termelésben csak magas szakképzettséggel rendelkező emberek dolgozhatnak. Az ifjúság egyedüli járható útja a tanulás. Élni kell tehát az adott lehetőségekkel, ki kell használni a tanulás minden formáját. Ha már az iskolákról beszélünk, meg kell azt is mondanunk, hogy csak az az iskola szolgálja a magyar dolgozók érdekeit, mely gyermekeinknek a cseh Vagy szlovák iskolákkal egyenlő műveltséget nyújt. Az, amelyikben szigorúan megkövetelik az alapos tárgyi és szakmai tudást. Ahol a gyerekekkel nemcsak magoltatják, de megértetik a számtant, vegytant, fizikát, biológiát, úgy, hogy az alapul szolgáljon a munkához vagy a továbbtanuláshoz egyaránt. A marxizmus-leninizmus szellemében hangoz9
