A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
az USA partjaitól 140 kilométerre, vagyis a legnagyobb imperialista hatalom közvetlen szomszédságában győzhetett a szocialista forradalom — és az imperializmus ezt tehetetlenül kénytelen nézni —, mindennél jobban bizonyítja az új erőviszonyokat. Míg a szocialista tábor gyorsan fejlődik és előre halad, a tőkés rendszer belső ellentmondásai tovább mélyülnek és az imperializmus a kapitalizmus általános válságának harmadik fázisába jut. 1960-ban a kapitálist államokban több mint 53 millió ember sztrájkolt. Követelésük már a demokratikus jogokra és az általános lefegyverzésre is kiterjedt. A leszerelést a világ minden becsületes és jőzan gondolkodású embere igenli, követeli. Ma már senki előtt sem titok, milyen nagy terhet jelent a nemzetek számára az óriási fegyverkezési kiadás, milyen borzalmas következményei lehetnek a lázas fegyverkezésnek. A kutatók számításai szerint a XX. század első felében (1900 és 1953 között) a háborúra és a háborús készülődésekre költött összeg valóban csillagászati számot ér el: több mint 4 billió dollárt (ez 4000 milliárd, vagyis 40 milliószor egy millió.) Ezért a pénzért földünk egész lakosságának ingyen adhadnánk kenyeret fél évszázadig, vagy 500 millió családnak, a Föld lakossága 2Vának építhetnénk jó lakást. Jelenleg évente 100 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre. Ezért 100 millió hektár földet, vagyis Csehszlovákia egész területének közel tízszeresét öntözhetnénk. Milyen megkönnyebbülten lélegeznének fel a nemzetek, ha azok az eszközök, amelyeket most pusztító fegyverek gyártására fordítanak, az anyagi termelés színvonalának emelését szolgálnák. A monopolisták azonban az emberpusztító fegyverek gyártását már rég búsás nyereségeik eszközévé tették. Nem leplezik, hogy rettegnek a „béke veszélyétől“, a leszereléstől. Ezért a háború veszélye mindaddig fennáll, amíg az imperializmus létezni fog. De a háború elkerülhető, mert az emberek milliói a béke ügye mellé állnak. A béketábor egyre erősebb, hatalmasabb és a Szovjetunió még a szocialista országok őszintén törekszenek a leszerelési egyezmény megkötésére. Csehszlovákia — mint a szocialista világrendszer része —■ ezt a vonalat követi külpolitikájában. Hazánk dolgozó népe jól tudja, mit jelent a háború. Jól tudjuk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink megbonthatatlan egysége, szoros felzárkózása Csehszlovákia Kommunista Pártja mögött, a békeharc és a fejlett szocialista társadalom felépítésének egyik fő tényezője hazánkban! Népünk is ezt az egységet akarja, ezért harcolunk felvilágosító szóval, komoly tettekkel és munkával egyaránt.. A CSKP XII. kongresszusára készülünk Hazánk a fejlett szocialista társadalom építésének korában él. Olyan korszak ez, melyben még a szocializmus építésének néhány feladatát oldjuk meg, de, már megteremtjük a kommunista társadalom felépítésére való átmenet feltételeit is. A Szovjetunió Kommunista Pártja harmadik programját — mint ezt a XXII. kongresszuson Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttségének vezetője, pártunk Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke, Antonín Novotn? elvtárs kijelentette — saját programunknak fogadjuk el, mivel megmutatja hazánk jövőjének főbb vonásait Is. Hazánk jelenlegi helyzetéből és lehetőségeiből kiindulva Csehszlovákia Kommunista Pártja mindent megtesz, hogy a mai nemzedék már a kommunizmusban éljen. Az utat pártunk XII. kongresszusa határozza majd meg. Pártunk kongresszusai mindenkor jelentős helyet foglaltak el hazánk történelmében. Hazánkban nagyméretű szocialista munkaverseny vette kezdetét. Általánossá vált a jelszó: „Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tiszteletére teljesítjük és túlszárnyaljuk az 1962-es év tervfeladatait“. A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére Indult szocialista munkaversenyben, a szocialista hazafiság és a párt iránti önzetlen szeretet nyert újból kifejezést. A népgazdaság fejlődésében azonban 1961-ben egyes komoly fogyatékosságok is mutatkoztak, amelyeket a fejlett szocialista társadalom további gyors építése 4 Jegyzetek 29
