A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
A bratislaual Kultúra és Pihenés Parkjának nagytermében 1962. április 14—15-én folyt le a Csemadok Vili. országos közgyűlése. Több mint 507 helyi szervezetet képviselő 400 küldött felemében a közgyűlést LOrlncz Gyula, a CSKP KB tagja, a Csemadok elnöke nyitotta meg. A felölő, javasló, és mandátumvlzsgálo bizottság megoálasztásaután dr. Szabó Rezső, a Csemadok vezető titkára mondta el a Központi Bizottság beszámolófát. A '■'VIL országos közgyűlés óta eltelt időszak kulturális, népművelő munkájának értékelése után az ellenőrző bizottság rövid jelentése hangzott el, majd megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolójáról. A vitában huszonnyolcán szólaltak fel, huszonötén pedig — az Idő rövidsége miatt — írásban nylujtották be felszólalásaikat. A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták Karol Bacllek elvtársanak, a CSKP KB politikai Irodája tagfának, az SZLKP KB első titkárának felszólalását. Az országos közgyűlés részvevőt hosszan éltették a pártot, mafd határozati faoaslatot fogadtok el, amelyben kőrvónalazzák az elkövetkezendő évek legfontosabb teendőit a kulturálisnépnevelő munka területén. A Csemadok Vili. országos közgyűlésének küldöttet viharos tapssal fejezték kt tetszésüket a CSKP Központi Bizottságidnak küldött levél felett. A két napig tartó tanácskozás az Internactonále eléneklésével ért véget. tőkat, azokat, akik megbontják az állami legyeimet ás szétlopkodják a szocialista tulajdont, nevetségessé tehetik a marediságot és az ostobaságot, és egy kis találékonysággal az a kritika nagyon konkréttá ás hatásossá tehető, he falvaink és városaink adott viszonyaiból indal ki. Elvtársak! A nemzetiségi kérdésről és a nemzetiségi kultúra fejlesztéséről szólva továbbra is abból a pontból kall kiindulnunk, hogy a szocializmusban a téren két törvényszerű és egymástól elválaszthatatlan irányzat hat, amelyek ugyanannak a haladó fejlődési folyamatnak két oldalát jelentik. Egyfelől a szocialista nemzetek hallatlan gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, másfelől a nemzetek fokozatos közeledésének folyamata, amelynek előmozdító elemei valamennyiünk közös, nemzeteinket egybekötő tulajdonságai. Ez a folyamat nemcsak nálunk megy végbe, hanem ez egész szocialista rendszer keretében létható és megfigyelhető. Törvényszerű ét haladé folyamat ez, amely az új gazdasági és politikai viszonyok alapján megy végbe. Az önök kulturális egyesületének, a Csornád oknak Is egyik legfontosabb feladata, hogy országunkban ez Irányban fejtse ki tevékenységét. Ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megemlékezzem még néhány további problémáról, amelyek helyes értelmezése és érvényesítése konkrét feltételek között messzemenő jelentőségű. Elsősorban a kétnyelvűség elvének érvényesítéséről van szó, e vegyes lakosságú járásokban ás községekben. Sok járásban betartják a kétnyelvűséget. Az új területi A küldöttek Karol Bacflek elvtár« nagy tetsxéaael fogadott beszédét mosdja beosztás bevezetése után azonban üt ött előfordul, hogy a magyar nemzetiségű lekossággal kapcsolatban elhanyagolják ás leklcshtylik ezt a pártkitüzte fontos és helyes elvet, s ugyanakkor nem teljesítik mindig következetesen a párt egyéb határozatait sem. Nem érthetünk egyet az efféle gyakorlattal elsősorban ez általunk kitűzött célok érdekében sem, s ezért az SZLPK Központi Bizottsága különös figyelmet fordít a kérdésre, hogy hogyan érvényesítik a gyakorlatban a párt Irányelveit. A vegyes lakosságú községekben ás járásókban e kétnyelvűség elvének betartása politikailag igen fontos a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából és az önkéntes közeledés érdekében. Pártunk érvényre juttatja ezt az elvet, • ennek fő értelme, oka mindenekelőtt az, hogy a hivatalos helyiségekben, középületekben, és nyilvános gyűléseken minden állampolgár szabadon fejezhesse ki magát azon a nyelven, «melyen folyékonyén beszél és ugyanakkor tökéletesen meg Is értse, miről tárgyalnak. Ezért ebben az értelemben helyesen és magfelelő érzékkel kell elhelyezni a mindkét nyelven értő funkcionárius kádereket. Ez az elv nem áll ellentétben ezzel, hogy köztársaságunk magyar nemzetiségű állampolgárainak zajét érdekűkben meg kall tanulniuk szlovákul. Pártunk nagy figyelmet fordít az ój nemradék, az Iskolaköteles fiatalság nevelésére. Nagyon kedvezően keli értékelni azokat a lépéseket, amelyeket 1959 után tettek, hogy egyre közelebb hozzák a szlovák és a magyar nemzetiségű Ifjúságot és a helyi Iskolák tanitélt. Az alulról jövő kezdeményezések alaipjén egyes községekben, ahol előzőleg külön szlovák és külön magyar tannyelvű iskola volt, mage a lakosság fogott hozzá közös igazgatásó iskolák szervezéséhez, amelyeknek az úttörő ős ifjúsági szervezete Is közős; erre főleg ott került ser, ahol megvannak a szükséges előfeltételek (közös épületek, káderok, stb.) Ilyen közös iskolákat létesítettek Duneszerdahelyen, Nagymegyeren, Somorjén, Gálién, Komáromban és egyebütt. E közös iskolákban a nevelés és az oktatás jét beválik, megerősödött a tanítók együttműködése és a tanulók barátsága. Jó dolog ez, helyes kezdeményezés, amelyet a párt támogat. Az ilyen közös iskolák további létesítésénél következetesen ügyelni kell azonban arra, hogy megfontoltan járjanak el, a kezdeményezést politikailag jói előkészítsék és az egyesítést csakis a szülők teljes ős önkéntes hozzájáruláséval hajtsák végre. A párt nem érthet egyet azzal, hogy a közös szlovák-magyar iskolák létesítésében adminisztratív módon járjanak el, csupán a járási és kerületi nemzeti bizottságok utasításéra, a bolybeli lakosok, állampolgárok hozzájárulása nélkül, mivel az efféle adminisztratív eljárásnak, amely nem jár együtt a lakosság között végzett munkával, egyáltalán semmi köze a CSKP nemzetiségi politikájához. Ezt azért hangsúlyozzuk, mivel az iskola szervezeti felépítésének minden megváltoztatásához hozzá kell járulniok a szülőknek és a helyi szerveknek. A marxizmus—leninIzmus szellemében azt valljuk, hogy az emberi kultúra eredményéit és gyümölcseit minden ember anyanyelvén sajátíthatja el legjobban. Nálunk ez aZ elv érvényesül minden alap- és középfokú Iskolában. Ugyanekkor az a meggyőződésünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok legsajátabb érdeke. Ezáltal e magyar tannyelvű iskolák tanulói nyolc-tizenkét esztendő folyamán elsajátíthatják a szlovák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi nehézség nélkül folytathatják tanulmányaikat köztársaságunk bármely főiskoláján. Elvtársak I A magyar nemzetiségű lakosság között végzett műnkéről szőlő párthatározat a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokoldalú fejlődésének előfeltételeit Továbbra Is ügyelni fogunk arra, hogy mindenütt, nemzetiségi különbség nélkül, elmélyítsük és megtartsuk a dolgozók egyenjogúságának elvét. Hisszük és tudjuk, bogy a marxista— leninista elv alapján tovább mélyül szocialista hazánk minden dolgozójának gondolkodásában a proletár és szocialista nemzetköziség, a csehszlovák szocialista hazafi ság.
