A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-22 / 16. szám

A bratislaual Kultúra és Pihenés Parkjá­nak nagytermében 1962. április 14—15-én folyt le a Csemadok Vili. országos közgyű­lése. Több mint 507 helyi szervezetet kép­viselő 400 küldött felemében a közgyűlést LOrlncz Gyula, a CSKP KB tagja, a Csemadok elnöke nyitotta meg. A felölő, javasló, és mandátumvlzsgálo bizottság megoálasztása­­után dr. Szabó Rezső, a Csemadok vezető titkára mondta el a Központi Bizottság beszámolófát. A '■'VIL országos közgyűlés óta eltelt időszak kulturális, népművelő munkájának értékelése után az ellenőrző bi­zottság rövid jelentése hangzott el, majd megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolójáról. A vitában huszonnyolcán szólaltak fel, huszonötén pedig — az Idő rövidsége miatt — írásban nylujtották be felszólalásaikat. A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták Karol Bacllek elvtársanak, a CSKP KB poli­tikai Irodája tagfának, az SZLKP KB első titkárának felszólalását. Az országos köz­gyűlés részvevőt hosszan éltették a pártot, mafd határozati faoaslatot fogadtok el, amelyben kőrvónalazzák az elkövetkezendő évek legfontosabb teendőit a kulturális­­népnevelő munka területén. A Csemadok Vili. országos közgyűlésének küldöttet vi­haros tapssal fejezték kt tetszésüket a CSKP Központi Bizottságidnak küldött levél felett. A két napig tartó tanácskozás az Interna­­ctonále eléneklésével ért véget. tőkat, azokat, akik megbontják az állami legyeimet ás szétlopkodják a szocialista tulajdont, nevetségessé tehetik a maredisá­­got és az ostobaságot, és egy kis találé­konysággal az a kritika nagyon konkréttá ás hatásossá tehető, he falvaink és vá­rosaink adott viszonyaiból indal ki. Elvtársak! A nemzetiségi kérdésről és a nemzetisé­gi kultúra fejlesztéséről szólva továbbra is abból a pontból kall kiindulnunk, hogy a szocializmusban a téren két törvényszerű és egymástól elválaszthatatlan irányzat hat, amelyek ugyanannak a haladó fejlő­dési folyamatnak két oldalát jelentik. Egy­felől a szocialista nemzetek hallatlan gaz­dasági, társadalmi és kulturális fejlődése, másfelől a nemzetek fokozatos közeledé­sének folyamata, amelynek előmozdító ele­mei valamennyiünk közös, nemzeteinket egybekötő tulajdonságai. Ez a folyamat nemcsak nálunk megy végbe, hanem ez egész szocialista rendszer keretében lét­ható és megfigyelhető. Törvényszerű ét haladé folyamat ez, amely az új gazdasági és politikai viszonyok alapján megy vég­be. Az önök kulturális egyesületének, a Cso­rnád oknak Is egyik legfontosabb feladata, hogy országunkban ez Irányban fejtse ki tevékenységét. Ezért engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megemlékezzem még néhány további problémáról, amelyek he­lyes értelmezése és érvényesítése konkrét feltételek között messzemenő jelentőségű. Elsősorban a kétnyelvűség elvének érvé­nyesítéséről van szó, e vegyes lakosságú járásokban ás községekben. Sok járásban betartják a kétnyelvűséget. Az új területi A küldöttek Karol Bacflek elvtár« nagy tetsxéaael fogadott beszédét mosdja beosztás bevezetése után azonban üt ött előfordul, hogy a magyar nemzetiségű le­­kossággal kapcsolatban elhanyagolják ás leklcshtylik ezt a pártkitüzte fontos és he­lyes elvet, s ugyanakkor nem teljesítik min­dig következetesen a párt egyéb határoza­tait sem. Nem érthetünk egyet az efféle gyakorlattal elsősorban ez általunk kitű­zött célok érdekében sem, s ezért az SZLPK Központi Bizottsága különös figyelmet for­dít a kérdésre, hogy hogyan érvényesítik a gyakorlatban a párt Irányelveit. A vegyes lakosságú községekben ás já­­rásókban e kétnyelvűség elvének betartása politikailag igen fontos a kölcsönös biza­lom megerősítése szempontjából és az ön­kéntes közeledés érdekében. Pártunk ér­vényre juttatja ezt az elvet, • ennek fő értelme, oka mindenekelőtt az, hogy a hi­vatalos helyiségekben, középületekben, és nyilvános gyűléseken minden állampolgár szabadon fejezhesse ki magát azon a nyel­ven, «melyen folyékonyén beszél és ugyan­akkor tökéletesen meg Is értse, miről tár­gyalnak. Ezért ebben az értelemben helye­sen és magfelelő érzékkel kell elhelyezni a mindkét nyelven értő funkcionárius káde­reket. Ez az elv nem áll ellentétben ezzel, hogy köztársaságunk magyar nemzetiségű állampolgárainak zajét érdekűkben meg kall tanulniuk szlovákul. Pártunk nagy figyelmet fordít az ój nem­­radék, az Iskolaköteles fiatalság nevelésé­re. Nagyon kedvezően keli értékelni azo­kat a lépéseket, amelyeket 1959 után tet­tek, hogy egyre közelebb hozzák a szlovák és a magyar nemzetiségű Ifjúságot és a helyi Iskolák tanitélt. Az alulról jövő kez­deményezések alaipjén egyes községekben, ahol előzőleg külön szlovák és külön ma­gyar tannyelvű iskola volt, mage a lakos­ság fogott hozzá közös igazgatásó iskolák szervezéséhez, amelyeknek az úttörő ős ifjúsági szervezete Is közős; erre főleg ott került ser, ahol megvannak a szükséges előfeltételek (közös épületek, káderok, stb.) Ilyen közös iskolákat létesítettek Du­­neszerdahelyen, Nagymegyeren, Somorjén, Gálién, Komáromban és egyebütt. E közös iskolákban a nevelés és az oktatás jét be­válik, megerősödött a tanítók együttműkö­dése és a tanulók barátsága. Jó dolog ez, helyes kezdeményezés, amelyet a párt tá­mogat. Az ilyen közös iskolák további léte­sítésénél következetesen ügyelni kell azon­ban arra, hogy megfontoltan járjanak el, a kezdeményezést politikailag jói előkészít­sék és az egyesítést csakis a szülők teljes ős önkéntes hozzájáruláséval hajtsák vég­re. A párt nem érthet egyet azzal, hogy a közös szlovák-magyar iskolák létesítésé­ben adminisztratív módon járjanak el, csupán a járási és kerületi nemzeti bizott­ságok utasításéra, a bolybeli lakosok, ál­lampolgárok hozzájárulása nélkül, mivel az efféle adminisztratív eljárásnak, amely nem jár együtt a lakosság között végzett mun­kával, egyáltalán semmi köze a CSKP nem­zetiségi politikájához. Ezt azért hangsúlyoz­zuk, mivel az iskola szervezeti felépítésé­nek minden megváltoztatásához hozzá kell járulniok a szülőknek és a helyi szervek­nek. A marxizmus—leninIzmus szellemében azt valljuk, hogy az emberi kultúra eredmé­nyéit és gyümölcseit minden ember anya­nyelvén sajátíthatja el legjobban. Nálunk ez aZ elv érvényesül minden alap- és kö­zépfokú Iskolában. Ugyanekkor az a meg­győződésünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolákban a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban élő magyar nemzeti­ségű állampolgárok legsajátabb érdeke. Ezáltal e magyar tannyelvű iskolák tanulói nyolc-tizenkét esztendő folyamán elsajátít­hatják a szlovák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi nehézség nélkül folytathatják tanul­mányaikat köztársaságunk bármely főisko­láján. Elvtársak I A magyar nemzetiségű lakosság között végzett műnkéről szőlő párthatározat a je­lenben és a jövőben egyaránt fontos szere­pet játszik abban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokol­dalú fejlődésének előfeltételeit Továbbra Is ügyelni fogunk arra, hogy mindenütt, nem­zetiségi különbség nélkül, elmélyítsük és megtartsuk a dolgozók egyenjogúságának elvét. Hisszük és tudjuk, bogy a marxista— leninista elv alapján tovább mélyül szocia­lista hazánk minden dolgozójának gondol­kodásában a proletár és szocialista nemzet­köziség, a csehszlovák szocialista hazafi ság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom