A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-15 / 15. szám
Küldöttek Győri Imni, a koméroffii közületi községi vélUUt Igazgatója, a Ctemadok •gylk alapltö tagja. Évák óta a járási elnöki tisztséget tölti be. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1837- től tagja. Casrpy Éva, tanítónő a Csamadok abarat hely! szervezetének kultúrfelelöse. Szép kulturális tevékenységet fejt ki. A Járási népművészeti szakbizottság tagja, odahaza pedig a táncsoport vezetője. Ojvéry Léssió a csata! kilencéves magyer iskola igazgatója. A Csemadok megalakulása óta a népnevelőmunka minden területén kiveszi részét a munkából. Tagja a Járási dramaturgiai bizottságnak s a Csemadok Központi Bizottságának. Porabssky Béléné, háztartásbeli. A Járási nőbizottság vezetőségének öt év óta tagja. A Csemadok helyi szervezete munkájából Is aktívan kiveszt részét. Xovées Erzsébet, a Csennidók szepsl helyi szerveze lének megalakulásétól aktív tagja. Segíti a tánccso portot munkájában, vezeti. Irányítja a fiatalokat. Sstrnhér Győző a Bratlsla val Építészeti Szakiskola tanítója. A Csemadok szenei helyi szervezetének elnöke. Tlzennégytagú színjátszó, tizenkét tagú tánccsoportot és húsz tagú énekkart és Irodalmi szakkört szervezett. Nagy Olivér, a Csemadok tornai helyi csoportjának alapító tagja, a Keletszlováklal Mészfeldolgozó üzem gombaszögl részlegének vezetője. Segítséget nyújt a színjátszásban, s maga Is aktív tagja a műkedvelő színjátszó-csoportnak. Kurses Nőné erőé, tanítónő. Izsán él, a mint pedagógus kitünően ellátja feladatát. A Csemadok helyi csoport- Je vezetőségében ektlvan ténykedik, s nem ismer fáradságot, ha a magyar dolgozók kulturális neveléséről van szó. Jakab István, kőműves. A rimaszombati építkezési vállalat dolgozója. A Csemadok alsópokorágyl helyi szervezetének negyedik éve elnöke. 1950-től a színjátszó-csoport rendezője. Krág Valéria, a nyitral pedagógiai Intézet hallgatója. A járási vezetőség tagja. Példás, odaadó munkájáért Jelölték küldöttnek a Csemadok Vili. országos közgyűlésére. ACSEMADOK A Csemadok egyik Járási kamtarenctáfén lioves vita alakult ki a tagság létszámának emelése körül. Voltak, akik tül magas célokat akartak kitűzni, hogy elsők legyenek az országban az ÚJ tagszerzés tarén, voltak olyanok, akik a aaját erejüket lebecsülve azt állították, hogy lehetatlan AJ tagokat toboroz«! a Cue mad okba. Az egyik küldütt, régi tag, megemlítette, hogy könnyű volt tagokat szerezni 1949-ben, mikor e Csemadok megalakult, mart akkor az utcán mag lehatett állítani a magyarokét, egyszerűen számon kérni tőlük, hogy vajon beléptek-e már e Csemedokbe. Mindenki belépett — mund Ja e küldött —, mart abban bízott, hogy e Csemadok e magyarok érdekvédelmi szervezete lesz. De ma már szerinte nehéz AJ tagokat beszervezni; nehéz, mert nem érdekvédelmi szervez«! e Csemadok. Ezt állította e küldött a Járási konferencián. Ml pedig a Cevmedok megalakulásé óta hangsúlyozzuk, hogy Igenis, a Csehszlovákiai Magyer Dolgoztuk Kultúregyeeülete nem érdekvédelmi szervezete e csehszlovák let magyar dolgozóknak. Mint ahogy a nevében van, küldetése az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedését elősegítse. Érdekeket védeni ekkor volna szükséges, ha valaki veszélyeztetné a csehszlovákiai magyer dolgozók érdekelt. Ki veezályeztetheti nálunk, nálunk ez Immár szocialista köztársaságban, ahol e munkásosztály kezében ven a hatalom, a kommunista párt vezalésével ez az osztály karöltve s dolgozó parasztsággal, ás a haladó értelmiséggel gy őze lom re vitte sok évtizedes harcát e kapitalizmussal szemben. A kapitalizmusban sgászen természetet Jelenség az embernek ember általi kizsákmányolása. A magántulajdonokban lévő termelőeszközök természetes kísérője, velejárója a kizsákmányolás, a szociális elnyomás ás eszel egyidejűleg szinte törvényszerűen Jelentkezik Ilyen vagy olyan formában, kisebb vagy nagyobb mértékben a nemzetiségi elnyomás ls.S he mér azt mondtuk, hogy egészen természetes Jelenség volt az embernek ember által való kizsákmányolása, mlárt Is na lett volna ugyanilyen természetes az egyik nemzetnek a másik nemzet által való kizsákmányolása, elnyomásé te? Közismert dolog, hogy a nemzetek e kapitalista társadalmi rendszarral egyidejűleg születtek, keletkeztek, s ugyanúgy, mint a fiatal kapitalista társadalmi rendszer — az elavult feudalist« rendszerrel szemben — nagy fejlődőének, virágzásnak Indultak. A nemzetek megteremtették saját nemzeti piacukat. Megkezdődött a nemzetek közti versengés. A konkurrancléból és a nemzeti piacon született versengésből Jött létre a nacionalizmus, a sovinizmus. Megkezdődött a nemzetek közti vetélkedőé, gyűlölködés, a nemzetek közötti harc. Az eleinte egészséges versengésből, mely a kezdet kezdetén végeredményben a fejlődőét szolgálta, megkezdődött ez egymás letörésére, elnyomására, kizsákmányolására irányuló harc, amely sokszor a nemzetek közötti vóres hábarúkban csúcsosodott ki,
