A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-01 / 13. szám
KERESZT KÉJT VÉNY Andrej Plávlta ismert szlovák költő „Üdvözlet Moszkvába” című verséből idézünk a vízszintes 1, valamint a függnlegess 25. 28 és 64. számú sorokban. Beküldési határidő: április 8. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Az idézet 1. része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűik: á, j, e, t, 1, e, j). 11. Vissza: mutatószó 12. Francia névelő. 13. Tesz. 14. Betű kiejtve. 15. Vissza: fontos ásvány. 16. Egy angolul. 18. Megpillant. 20. Ad ellentéte. 22. Méhtermék. 23. Daru. 26. M Betűvel az elején... Dietrich, híres német filmszínésznő. 29. Rendben van, amerikai szólásmód. 30. Mindenféle ócskaság. 32. Levegő görögül. 33. Oszkár Endre. 35. Vármegye a Dunántúlon. 37. Régi hosszmérték. 38. Bor betűi. 40. P-vel az elején tisztító gép. 42. Energia. 43. A világtól elszigelten élő ember. 45. Észak- Afrikában élő lovas nép. 47. Férfinév. 48. Kocsma része. 50. Lim ikerszava. 51. A mókusfélék családjába tartozó állatfaj. 53. Kikötővárosi lakos Algériában. 54. Serpenyő része. 56. Görög elöljáró fát, keresztül). 58. Mindketten szlovákul. 60. Ürü betűi. 61. Vilmos Miklós. 62. Tibet eleje. 64. Öv. 66. Ötven-ötven római számokkal. 67. Híres fürdőhely Tirolban. 69. Óriás 71. Betüpótlással hegyi állat. 73. Vándor pásztor. 75. Kukoricalisztből készült pogácsforma sütemény. 77. Teljes katonai győzelem. FÜGGŐLEGES: 1. A mondat része. 2. Muzsika. 3. Vízsz. 66. 4. Község a Balaton mellett. 5. Nem használ. 6. Énekhang. 7. Azonos mássalhangzók. 8. Bélpoklosság, 9. Ö németül. 10. Néró betűi. 17. E. M. O. 19. Ädam Ödön. 21. Ara mássalhangzói. 22. Bátor igéje. 24. Mezőgazdasági szerszám. 25. Az idézet 3. része (zárt betűk: m, k, a). 27. Ipari növény. 28. Az idézet 2. része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk- f, ó, ö, n). 30. Sorsjegy németül. 31. Engem franciául. 34. Házőrző állat. 35. Mer bjtűi. 36. N. V. B. 37. Dán váltópénz. 39. A görög ábécé utolsó betűje. 40. Országos Testnevelési Egyesület. 42. Viszsza: férfinév. 42. Ember vetűi. 44. Férfinév. 46. Maros másik fele. 48. Tejszerfl. savanykás folyadék. 49. vízsz. 16. 52. Öszszecsengó verssor végződés. 55. Terül része. 57. Béke oroszul. 59. Béta hiányosan. 62. Vissza: a ló gyorsított járása szabályos módon. 63. Pénzintézet. 64. Az idézet 4. része. 65. Hölgy. 67. Méret másallhangzói. 68. N. O. E. 69. G-ve! a végén bő. 70. Vízinövény. 72. Evez magánhangzói. 74. Mátyás Tamás. 76. Francia névelő. Az előző rejtvény megfejtése: Társadalmunknak elsőrendű érdeke, hogy átnevelje a félresiklott jellemeket, és elősegítse nekik a becsületes, dolgos életbe való visszatérést. A 11. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Kalácska József, Dunaradvány; Lukács László, Magyarhegy meg; Szathmáry Júlia, Keszegfalva; Takács Sándor, Morvaszentjános; Zsigárcsik Jenő, Brno. A nyelvhelyesség kérdései Szövetkezet, elnök, könyvelő A magyar nép évszázadok óta szomszédos a szlovák néppel. A kölcsönös érintkezés mindkét nép nyelvére hatott. Őseink sok szót átvettek a st/áv nyelvből; ezeket mint jövevényszavakat tartjuk számon. Ma már nem érezzük őket idegennek. Ez' az átvétel megokolható, mert a főként halászó, vadászó, állattenyésztő, tehát vándorló ..életmódot folytató magyaroknak nem volt elég szavuk a földművelés körébe tartozó fogalmak megevezésére, q. Duna medencében lakó földművelő szlávoktól vették át az ide vonatkozó szavak nagy részét. A későbbi évszázadokban mér kisebb volt ez a hatás. Inkább az ellenkezőiét tapasztalhatjuk: a magyar nyelv hatott jobban a magyar fennhatóság alatt élő szlovákok nyelvére. Ezért a szlovák nyelvben is van számos magyar eredetű jövevényszó. Napjainkban a szlovák nyelv hat a csehszlovákiai magyarok nyelvére. Egy államban, egy gazdasági és társadalmi egységben élünk a szlovák néppel. Közösen dolgozunk. Sok magyar dolgozó megtanulja a szlovák nyelvet, hogy mindenben lépést tudjon tartani a szlovák dolgozókkal. Otthon magyarul beszél, a munkahelyén szlovákul is, magyarul is. A fontosabb fogalmak nevét, a szlovákban többször használt szavakat belekeveri a magyar beszédbe. De nemcsak ezekkel az emberekkel történik ez meg, akik szlovákul tudnak. Olyanok is használnak beszédükben szlovák szavakat, akik azon az egypár szón kívül semmit sem tudnak szlovákul. Természetesen azzal senki sem tanulja meg a szlovák nyelvet, hogy néhány szlovák szót belekever a magyar beszédbe,• s magyar végződéseket: képzőket, ragokat, feleket tesz hozzájuk. Ha valaki meg akar tanulni szlovákul, nem elég csupán szavakat tanulnia, hanem a nyelvtant is meg kell Ismernie, s a szavakból a szlovák nyelvtani szabályok segítségével értelmes, összefüggő szöveget kell alkotnia. A szlovák szavaknak a magyar beszédben való felhasználásából tehát semmi haszna sincs a beszélőnek. Nem lehet haszna a hallgatónak sem, mert sokszor nehézséget okoz az ilyen beszéd megértése. Magának a két nyelvnek pedig egyáltalán nem válik javára ez a rossz szokás. Érthető és megmagyarázható tehát ez a jelenség, de semmivel sem menthető. Ha magyarul beszélünk, használjunk magyar szavakat, ha pedig szlovákul akarjuk gondolatainkat kifejezni, alkalmazzuk — a szavakkal együtt a szlovák nyelvtan szabályait is! Az alábbiakban — s az ezt követő cikkekben — bemutatjuk, hogyan beszélünk mi csehszlovákiai magyarok. Összegyűjtjük foglalkozási áganként azokat a szlovák szavakat, amelyeket gyakrabban használunk beszédünkben Először a mezőgazdaságban dolgozók nyelvét vizsgáljuk meg. Mindjárt az elején megállapíthatjuk. hogy mezőgazdasági dolgozóink aránylag nem használnak sok olyan szlovák szót, amely összefügg a mezőgazdasági termeléssel. Emellett az összes foglalkozási ágak között itt tapasztalható a legnagyobb javulás. Néhány évvel ezelőtt, a szövetkezetek alakításakor úgyszólván kizárólag a ÍRD fjednotné rolnícke druzstvo] rövidítést használták falvainkban, hiába írt a csehszlovákiai magyar sajtó EFSZ-t [egységes földművesszövetkezeti helyette. Oj fogalom volt a szövetkezet, s földműveseink előbb a szlovák nevével ismerkedtek meg. Egyes helyeken druzstvónak is nevezték, a szövetkezeti tagokat meg druzstvősoknak, a magángazdákat súkromníkofcnaír hívták Ma már több évre tekint vissza a szövetkezeti mozgalom, s bár az EFSZ rövidítés nem honosodott meg lennek Is csak örülhetünkj,a druzstvo szót csaknem teljesen kiszorította a szövetkezet szó. A súkromník szó meg eltűnt a magángazdákkal együtt. A JRD-í azonban — bár ritkábban — még hallhatjuk. Ugyanilyen javulást tapasztalhatunk a többi szlovák szó használatával kapcsolatban is. Bár a fRD predseda helyett még mondanak fRD-elnököt, ezt is kiszorítja lassan a szövetkezeti elnök, szövetkezet elnöke kifejezés. Nagyon gyakori volt néhány évvel ezelőtt az úőtovník, jRD úctovník. jRD-könyvelő kifeiezés is. Ma már ezek közüL úqyszóiván csak a JRD könyvein kifejezés használatos, s egyre többen mondanak röviden könyvelőt A skupina szót kiszorította a csoport, a skupina a csoportvezető, a pracovná jednotka kifejezést a munkaegység. Ma már ezeket á szlovák alakokat csak a vegyes lakosságú községekben halljuk. Az állami gazdaságot Is sokan nevezik már ezen a néven, de még gyakran emlegetik státny majátoknak, vagy röviden státnynak is tMegyek a státny morétokra. A státnyn dolgozom./ S az intézd is sok embernek správca még. Reméljük, egy két év múlva itt is ugyanolyan javulást fogunk tapasztalni, mint a szövetkezetekben. JAKAB ISTVÁN 15
