A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-01 / 13. szám
emberei Marcink Jósáét, a góxbenger gépésze: Késs az út, Jöhetnek az outúk AZ út Ismeretlenség ... érdekes, mert változatos, de kissé hideg, ■■HB hiányzik belőle az együvátartozás melege. Amikor az ember autón utazik, szórakozva figyeli a tájat, de a lelke azoknál Jár, akiket maga mögött hagyott... S akkor a tájból két szem ugrik elő és szembenéz vele. Két szem, amely megállítja. Elgondolkoztató szemek ... Az utat hóvihar söpörte tisztára, egyhangú zizegéssel szállong felette a porhó, az egyik sáncból a másikba, a sáncok megtelnek, lassan púposodnak és a hófúvás átmászik az árokpart túlsó oldalára, a szántóföldekre. Wm Fut az autó, csak egy pillanatra villannak fel a szemek, mégis megállítanak. Az út szélén kihűlt, fekete gőzhenger áll, — délután négy óra, az útépítők abbahagyták a munkát, lendkerekén, szelepein vijjogó nótákat énekel a szél. A fekete gép mögött négykerekű házikó — lakókocsi —, karnyl vastag bádogkémőnye békésen pipálna, de a szél szinte kiszakítja belőle a fű&tpamacsokat és bőszen elragadja, mint a mesék grlffmadara a szegényember legkisebb flát... A házikó ablakán cifra jégvirágok, a jégvirágcsokron kőt fekete lyuk... A két szem a lyukak mögül néz. A gözhenger gépészének a szeme ... Nem csoda,, hogy meg-scripta manent írott szú hatalom, kordoknmentum, amely írójától függetleníti U emberi érték és halóerő. Anna Frank naplója bejárta az egész világot. A naplót nem fró —, fiatal lány Irta, akit azonban az embertelenség, e szenvedés felnótté érlelt, aki az utókor rószére megrázó hitelességgel beszámolt legborzalmasabb emberi érzésről, a félelemről. Egyéb nem Is maradt utána, porai nyomtalanul elenyésztek, de az állata Írott sző fennmaradt, és elég ahhoz, hogy neve flrük időkre tiltakozást jelentsen az önkény és brutalitás ellen. Az auschwitzi Állami Múteum levéltára újabb értékes kordokumentummal gazdagé dőlt. Megtalálták egy volt fogoly héber nyelven irt naplóját, amely a lodzl gettó életéről szél. A napiét az auscb wttzl harmadik krematórium helyén találták meg agy pláhdobazban. HáromszáxM- xenüt lapja van. amelyeken ez Ismeretlenül elpusztult zsidé logoly részletesen leírja a gettó életét. A fakó lapokat erősen megrongálta az idő. A napló minden lapját alaposan megvizsgálják és lefényképezik. állított, Íme a megdermedt Jégvirágokat Is felolvasztotta sugarának ereje. Kemény nézésű, mégis meleg szemek. A gépész — ötvenöt éves lehet — Hemingway öregemberét Juttatja az eszedbe, aki keményen megharcolt az élettel azért, amit kapott tőle, de egy pillanatra se tört meg soha'.. Ember, aki mindig úton van... — Magának a szemében van valami az utakból...I Elmosolyodik, a szeme sarkában sok-sok szarkaláb ül. — Nekem az út az otthonom... minél hosszabb, átírtál inkább, talán ezért... — Milyen otthon az út? -Most komolyan néz, ugyanolyan szemmel, mint az előbb a Jégvirágokon keresztül. — Az út... hm, no hát ilyenI — fellépett a gőzhenger vezetőfülkéjébe és maga mellé hívott. A vasak között vékony hangon, süvöltött, sírt a szél. — Ilyen az út. Kissé rideg, nem túl anyás, de meg lehet szokni. — De az embernek... melegség Is kelll — Az Is van ... — A négy keréken guruló házikóban két ágy, a bejáratnál vaskályha áll. Meleg és száraz tisztaság. — Meleg is van, látja 1 — S ezenkívül...? — Rádió... —• Az asztalon telepes kofterkészülék zenél. — Rádió és két lyuk a Jégvirágokon, amelyeken kilátok az útra. Autók, szekerek, kerékpárosok, gyalogjárók. Aztán közeledik a falu, minden nap ötven méterrel közelebb a falu. Ott van, látja? A falu mintegy három kilométerre van. Messze van még... —• Igen, a gőzhenger lassú gép, nehézkes, súlyosaik a kerekei; olyan mint az elefánt, cammogva Jár, de nehéz lenne megállítani. Az enyémnek talán az Is a szerencséje, hogy lassú. 1945 tavaszán a németek magukkal akarták vinni, de hiába fűtötték vöröslzzásig a kazánját. A tankok, amelyek a nyomukban Jártak, gyorsabban futottak. így itt maradt. Azóta az enyém. Megismertük együtt az egész köztársaságot és miniket is megismertek az utak ... Az évszakoknak, hidegnek és melegnek, esőnek vagy fagynak kevesebb a Jelentősége a gépész életében, mint más emberekében, akik falun vagy városon laknak, A gőz mindig fehéren tődül ki a szelepeken, a lendkerék ugyanolyan nehézkesen mozdul meg, hogy aztán vidámabban forogjon tovább, a hengerek alatt ugyanúgy ropog a szürke kő és lapul alájuk engedelmesen az üt. Az emberek szeretnek jő úton Járni, könnyebben gurul rajta minden, szekér, kerékpár, autó; szeretnek suhanva, gyorsan utazni, — korunk jellemvonása ez — s a gépész mindezt tudja, érzi az Idegsejtjeiben. Ezért otthona az út... jó utakat csinál fekete gépével, amely lassú, mint az elefánt, de nehéz lenne megállítani... DUBA GYULA Varba volant, A asavak elrüpülnek, ax Íréi megmarad 1 — mondja a latin küxmondái. Ebben a tényben rejlik ax Írét érlátl hatalma, ax Írott xxé xxnggeaxtfv ereje. Ax írott síé nem veeshet el, tanúságul marad ax ólékor embere aráméra, Nem véletlen, hogy a fasiszta diktatúrák kttnyvúgetésekkel kezdték embertelen tevékenységüket. Ax
