A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-18 / 11. szám
Ezerszámra kínozzák a dél-vietnami nőket a koncentrációs táborokban Háború Dél- Vietnamban lames T. Davis őrmester volt az elad amerikai katona, aki nemrég életét vetítette a dél-vietnami háborúban, öt áldozták lel éltéként az amerikai Imperializmus politikájának oltárán, a velejéig rohadt diktatúra védelmében. Amióta azonban a többéire* amerikai hadsereg nyílt háborút kezdett a szabadságáért küzdő nép ellen, a halottak száma egyre szaporodik, egyre több gyászjelentést kézbesítenek az Egyeséit Államokban. S hogy ez az esztelen politika hová vezet, egyelőre nehéz lenne megjósolni, hiszen Robert Kennedy amerikai igazaágégymlniszter salgoni látogatásakor arcátlanul kijelentette, hogy az USA mindaddig iolytetnl lógja dél-vietnami intervencióját, amíg le ne verik a népi erőket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kdlégymlnisztériumának emlékirata szerint az elmúlt hát év alatt Ngo Dlnh Diem amerikai legyverekkel felszerelt ás amerikai zsolddal fizetett hőhárlegányelval kilencvenezer hazafit gyilkoltatok le. A haláltáborokban százezrek sínylődnek ás szinte naponta indítanak „megtorló hadműveleteket” a diktatúrával szembeszálló falvak ellen. A nép harci szellemét azonban nem sikeréit megtérni. A hazafias frontba tömörült erők szervezett, tervszeré partizánharcot vívnak a korszeré fegyverekkel felszerelt dél-vietnami ás amerikai hadsereg ellen. Washington minden eszközzel hatalmon akarja tartani a gyűlölt diktátort. Már eddig is kétmilliárd dollárt költött a redsser támogatására. Amerikai repülőgépek napalbombával gyújtogatják, rombolják a hazafias érzelmű lakosok felvált, pusztító vegyszerekkel permetezik földjeiket ás tömegesen irtják a népet. A szomszédos Laoszban alig sikerűit elfojtani az imperialista Intrikák következtében kirobbant tostvárgyllkos háborút, ás Washington máris újabb tűzfészket létesített Dél-Vletnamban. Indokínában ismét háború tombol, amely komolyan veszélyezteti a világ bókáját. Az amerikai kormány veszedelmes úton Jár, amikor meg akarja menteni a világ egyik legreakcióaabb önkényuralmát Egy olyan felkelést akar eltiporni, amelyet még burzsoá lapok szerint is a lakosságnak legalább a háromnegyed része támogat. Nemcsak a felkelő parasztság gyűlöli Ölemet, hanem az értelmiség ás a hadsereg Is. Errs a legnagyobb bizonyíték, hogy saját repülői bombázták nemrég a diktátor palotáját, azok a zsoldosok törtek életére, akiktől az USA nem sajnálja a pénzt. A támadásban résztvevő egyik pilóta Kambodzsába menőkéit ás ott kijelentette: elkerülhetetlen egy általános felkelés a diktatúra ellen. A dél-vietnami háborúban havonta ezer ember pusztul al. A harcok kiterjesztése még növelni fogja az áldozatok számát. Az amerikai katonák bármennyire is a diktátor martalócait küldik a legveszedelmesebb vállalkozásokba, James T. Davis őrmester sok-sok társa fejezi be dicstelenéi életét a dél-vietnami nép elleni szenynyes harcban. A politikusok, tábornokok Washingtonban a „szabad világ védelméről” szavalnak, az amerikai katonák pedig hullanak Dál-Vietnamban. Az Imperializmus nem élhet háború nőikéi, nem tűrheti, hogy újabb ás újabb népek követeljenek független, szabad életet. Pedig a történelem kerekét meg nem köthetik sem Vietnamban, sem a világ más részén. Sz.—B. Hanoiban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában ötvenezren tüntettek az Egyesült Államok dél-vietnami beavatkozása ellen Ngo Dinli Diem A napokban meglopó be ismerést olvashattunk, a New York Times hasábjain James Resten ismert publicista tollából. Roston megírta, bogy az Egyesült Államok „Ki nem hirdetett háborúba“ keveredett Dél Vietnamban és lényegében leleplezi, mit is jelent az amerikai segítség Délkelet - Ázsia egyik legamerikabarátahb és egyben leglabilisabb bábkormányának, a dél-vietnami Ngo Diem rezsimnek. Az fígnvczett köztársasági elnök, Ngo Dinh Diem tanulmányait katolikus misszionáriusoknál végezte, akik úgy látszik, nemcsak a kereszt, de a kard tiszteletére is megtanították. Később szükség szerint használta hol az egyi kel, hoi a másikat, esetleg mind a kettőt. Miután Nyugat Európában befejezte egyetemi tanulmányait, visszatért hazájába és rövidesen az ország egyik vezető katolikus politikusa lett. Még be sem töltötte :i(). évét és már a guantini provincia kormányzói székében iil, harminckét esz tendös korában Bao Daj császár belügyminiszterévé nevezi ki. Ngo Dinh Diern abban az időben franciaellenes politikát fulytatutt, de a nemzet felszabadítását nem gondolta komolyan. A francia gyarmatosítókkal ugyan szembeszállt, de közben a japánok felé kacsintgatott. A második világháború idején nem folytatott jiolitikai tevékenységet. 1916 ban Ho C.'si Min elvtárs kísérletet tett Ngo Dinh Diem bevonására a forradalmi kormányba. Nem talált megértésre. Ugyanakkor a francia barát Bao Daj császárral sem volt hajlandó egyeségre lépni. •— A szíve az Amerikai Egyesült államokba húzta. Dtt élt éveken keresztül, majd Belgiumba vándorolt, ahol büniis lelkét isten kegyelmébe ajánlva egy benedekrendi kolostorba vonult. A szigorú és zord szerzetesi életet úgylátsrik gyorsan megunhatta, mert amint 1954 ben a franciák Vietnamban döntő vereséget szenvedtek, hazament és immár nem az isten, de az amerikaiak kegyelméből lett köztársasági elnök Vietnam déli felében, mely nem állott a forradalmi erők felügyelete alatt. Ngo Dinh Diem hét és fél esztendős uralkodása teljes romlásba döntötte az országot. Amerikai pártfogóitól ugyan (mint azt a Time című hetilap megírta) eddig egy milliárd dollár „segítséget” kajiott, — de sajnos csak elméletileg. Az összeg feléért ugyanis Ngo Dinh Diem fegyvereket, hadihajókat, repülőgépeket vásárol. Tekintélyes összeget fordított továbbá annak az ötven repülőtérnek és stratégiai országúinak a megépítésére, amelyet az amerikaiak használnak dél-vietnami, dél laoszi és thajfiildi katonai műveleteikhez. A 12 millió lelket számláló országban 335 01)0 katona áll fegyverben, ugyanakkor a munkanélküliek száma meghaladja a másfél milliót. A helyzet tarthatatlan, ezért a munka, szabadság és az ország demokratikus egyesítése után vágyó nép ádáz harcot vív Ngo Dinh Diem önkényuralma ellen. A hegyvidéket a Viet Untig partizánalakulatok ellenőrzik Az Egyesült Államok kellemetlen helyzetbe jutottak: Diem rendszere olyannyira hitelét vesztette a nép előtt, hogy annak támogatása az amerikaiak számára kényelmetlen. Tudják azonban, ha megvonják támogatásukat Diemtnl, akkor mihamar sor kerülhet az ország demokratikus egyesítésére, amelytől a reakció annyira retteg, de amely minden demokratikus érzelmű vietnami leghöbb vágya. S (ív.
