A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-11 / 10. szám
Cyril Bouda: Ceské BudéJovice — 1951 Kysela Nyomdász A faliszőnyeg művésze Ha végignézzük Marié Telnitzerovának a prágai Iparművészeti Múzeumban kiállított tallzzényegelt, Gnkéntelenül felmerül bennünk a kérdés: vajon művész volt-e Marle Tetnltzerová vagy csak más müvek reprodnkáléja? Érdekes, hogy Tetnltzerová, aki Brfinnben, Prágában és Bécsben tanulta a festészetet, aki tökéletesen Ismerte e faliszönyeg-kompozlciö minden titkát, fimaga sohasem prébálkozott önálló műalkotással. Nagy Intelligenciája, egyéni Ízlése és művészeti ismeretei adták meg az általa alkotott tapiszerlának egyénisége azt a meghatározhatatlan varázsát, amely ugyan meghúzódott a képzőművész alkotása mögött, de mégis támogatta azt. Marie Teinitzerová a dél-csehországi Cfűkovból származott. Szakismereteit az említett helyeken kívül speciális iskolákban és műhelyekben Berlinben, Koppenhágában, Stockholmban, Londonban, Párizsban, Angliában és Svájcban szerezte. Hazatérte után 1907-ben más (tatai haladó művészekkel és barátaival — V. H. Brunner, V. Dyk, P. Jenák, H. Johnová, V. Kysela, V. V. Stech és mások — megalapítja a cseh Iparművészet fejlődésére oly Jelentős Artélt. Már 190S-ban kiállítják első munkáikat. 1910-ben Jindfichflv Hradecben önálló műhelyt nyit, amelyből a megélhetéshez szükséges műveken klvfil a modern cseh taplszéria legszebb alkotásai kerültek ki. 1911-ben állítja ki első faliszőnyegét, a Zdenék Kratochvil tervei alapján készült Szent Györgyöt. Legnagyobb nemzetközi sikerét a dekorációs művészet 1925-ben megrendezett párizsi kiállításán éri el: a nyolc kézműipari allegorlzáló ciklusáért — mely Frantláek Kysela tervei alapján készült — megkapja a kiállítás nugydlját, a Grand Priz-t. Dr. JlMna Vydrová ezt a müvet mérföldkőnek tartja nemcsak a cseh, de a külföldi fallszőnyegszövésben is. Ez szerinte az első modern taplszéria Európában, jó néhány évvel megelőzve Jean Lurcat-nak, a francia gobelin újjászületését jelentő hires müveit. Tetnltzerová és Lurcat Is a monumentális művészet feltámasztását tűzte ki célul, a monumentális művészetét, mely kizárta a perspektívát, a tér illúzióját, és Szovjet grafikusok műveiből G Zaharov: A Moszkva folyó mentén a festői felfogás egyéb maradványait, tulajdonképpen még a barokk művészet Jellemzőit. A karton éles rajzából, a színes gyapjú tulajdonságaiból, a korlátozott színskálából indulnak ki. Ezért a Svabinskf tervei alapján készült „Diana a vadászaton" című hatalmas falikép is csak azzal a tanulsággal szolgált Teinitzerová számára, hogy az efféle alkotások nem felelnek meg korunk Ízlésének. Teinitzerová bátorsága annál is Inkább elismerést érdemel, minthogy a szerény csehországi viszonyok között alkotott, kísérleteire ráfizetett, míg Lurcat nak lényegesen nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésére Aubussonban, nem szólva a francia gobelin félezer éves hagyományairól. Marie Teinitzerová túl tudta tenni magát korának konvencióin és előítéletein. Elsőként értette meg, hasoolóképpen, mint Lurcat Franciaországban, hogy tévedés a festőművészet módszereit átültetni a szőnyegszövésbe; az újjászületésnek magából az iparművészeti munkából kell kiindulnia, mint azt már a XIX. század végén az angol Williams Morris hirdette. Ez a felfogás tükröződik Teinitserová s egyben a cseh taplszéria legnagyszerűbb alkotásain, a Cyril Bouda tervei alapján készült „Budéjovice" és a „Prága, a zene városa” című alkotásokon, amelyeknél Bouda az apró részletekben sem feledkezett meg a faliszőnyeg szükségleteiről, mely nem szabad, hogy csak egyszerűen kép legyen. Végül térjünk vissza a bevezetőben felvetett kérdéshez: művész volt Marie Teinitzerová? Egy hasonlattal adunk választ a kérdésre: az interpretátort, a zenei virtuózt művésznek tartjuk, akkor is, ba ő maga nem komponál. Miéri ne tarthatnék akkor Joggal művésznek a modern cseh faltszón yegszii vésnek ezt a nagy úttörőjét, akt tökéletesen Játszott hangszerén. P. H. TOMAN T. Borodin: Két anya
