A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-03-11 / 10. szám

egyik, lapunkban is megjelent verséből idézünk a vízszintes 1, 26, valamint a függőleges 19, 23. és 25. számú sorokban. Beküldési határidő március 18. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki.

VÍZSZINTES: 1 Az idézet 1. része a (nyíl irányában folytatva). 14 Családfő 15. Fontos kikötőváros Algériában. 16 A szivárvány istennője a görög mitológiában 17. Takar. 18. Egyenlő, mindegy németül. 20. Bírósági eljárás. 22 Pozitív sarok az elektromos készüléknél 24 Péter Nándor 26 Az idézet 2 része a (nyíl irányában folytatva) 28 Névelővel: szász vezér a Buda halálában. 30 Miklós becézve. 32. Erdei vad. 33. Város Észak Erdélyben 35 Nem ennek 36. Béla Lajos. 37. Csíp 39 Fitosorrú. 41 Latin kötőszó 42 Elnáspángol 44 Folyó Észak-ttáliában. 45. Hiányos Jeremiás. 47. Cé az első elemiben 48 Piac, politikai fórum a régi görög városokban. 50 Te németül. 51. Első elemisták. 53 T-vel a végén: üres oldal a könyvben nyomdásznyelven 55. A rosta. 58 Vissza: A Duna baloldali mellékfolyója 5j) Az ostoba. 61 Azonos betűk 62. Haladó brazil Író (Jorge) 64 Kicsinyítő képző 65. Gábor András 66. £s angolul 68 „Házi” rovar. 70. Mila betűi. 72. Ledér betűi. 74. Óriáskígyó. 75 Névelővel: kukorica szárítására és tárolására szolgáló építmény. 70. Üzemanyag. 78 Hasadék. 81. Török államférfi, a modern Törökország megalapítója. 83. M. L. E. 85. A vízitündér 87. Nép betűi 88 150 szigetből álló 2500 km hosszú szigetlánc Alaszkától Kamcsatkáig. 91. Földet forgat. 92. Igen öreg.

FÜGGŐLEGES: 1. Kettőzve:

Zola regény címe. 2. Máj váladéka. 3. Hosszú 4. Zoltán becézve. 5. Hiányos por. 6. Délamerikai ország fővárosa. 7. Vissza: cseng 8. Nándor István. 9. Menyasszony. 10. Keletázsiai birodalom. 11. „Terméízetfölötti” dolog, rendkívüli esemény. 12. Kefe közepe. 13. Keleti betegség, bélpoklosság. 19. Az idézet 4. része. 21. Rezső becézve 23. Az idézet 5. része. 25. Az idézet 3. része (a nyíl irányában folytatva). 27. Hiányos lőrés. 29. T. N. T. 31. Illetve röv 34. Hiányos szá). 38. Régi űrmérték. 39. Vízsz. 44. 40 Sereg közepe. 43 Apró húsból készült leves. 44. Török főnév 46. Elárusít. 47. Kapar. 49 Rádium vegyjele. 50 501 római számmal 52. Felmenőági rokon. 54. A harmadik magyar király (Sámuel). 56. Takarmánynövény. 57. Etiópia hivatalos nyelve. 60. Panel közepe 63. Azonos betűk. 67. Világtá). 69. Folyó Szibériában. 71 Olivér betűi. 72. Lámpa németül. 73. Szörnyűi 75 Névelővel: belső szerv. 77. Alant. 79. Társas egyesület. 80. Viszsza: pép 82. L. A. M. 84 Hiányos etűd. 86. 0. É. N. 89 Nem fel. 90. Kötőszó. 93. Kettős

betű.

Az előző rejtvény megfejtése: A szocializmus nagy anyagi és szellemi javakat ad az új élet építőinek.

A. 8. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Cseri György, Ipolyság; Lábady Magda, Padány; Papp József, Nagykapos;

Pásztor Anna, Rimaszombat;

Pongrácz Pál, Mihályfa.

A nyelvhelyesség kérdései

1. Idegen szavak használata

Sokat írtak már a múltban Is, sokat írnak ma is a nyelvhelyesség kérdéseiről. Több kötet könyv, nagyon sok cikk, sőt cikksorozat jelent már meg, amely a helyes nyelvhasználat problémáival foglalkozott. A nyelvhelyesség ügye ma már, kulturális forradalmunk időszakában, nemcsak a nyelvészek ügye, hanem mindenkié. A kulturális felemelkedés útján haladva egyre többen ébrednek rá arra, hogy a nyelv ösztönös használata sok hibát rejteget, s egyre több ember száretné helyesen, tudatosan használni anyanyelvét. Vizsgálgatják beszédüket, kifejezésmódjukat, felfedezik és elkerülik a hibákat, de sokszor támadnak problémáik, sokszor ötlenek fel bennük kérdések, melyekre feleletet szeretnének kapni. Megkérdezhetné valaki, hogy ha ennyit foglalkoztak már a nyelvttszaság, a nyelvhelyesség kérdéseivel, miért nem következett még be alapos javulás, mért nem tűntek még el nyelvünkből a sokat hibáztatott kifejezések. Van-e egyáltalán eredménye ennek a harcnak, vagy csak falra hányt borsó az egész?

Amikor erre a kérdésre válaszolni akarunk, sok mindent figyelembe kell vennünk. Elsősorban azt, hogy a nyelv nem merev, megállapodott, hanem élő, állandóan változásban levő jelenség. Ebből természetesen következik az is, hogy sok helytelen kifelezés eltűnik az Idők folyamán, de újabbak is keletkeznek. Figyelembe kell továbbá ázt is vennünk, hogy a nyelvhelyességgel foglalkozó cikkek csak napjainkban jutnak el a széles rétegekhez, de még ma sem mindenkihez. Ezenkívül számolnunk kell azzal is, hogy a megszokás erős, konzerváló erő. Nagyon nehéz és hosszadalmas küzdelembe kerül egy megszokott kifejezés elhagyása, még akkor is, ha tudjuk, hogy helytelen, s nehéz megszokni az új, a helyes kifejezés használatát. Erős önfegyelem kell ehhez Hányán vannak, akik tudják, hogy egy-egy kifejezés rossz, azt is tudják, mit kellene helyette használniuk, mégis az előbbi, a megszokottabb „jön a nyelvükre“. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a nyelv helyességéért vívott harcnak van eredménye. Vegyük csak a mi nyelvünkből, a csehszlovákiai magyarok nyelvéből a példátI Sokat irtunk a szlovák szavaknak a magyar beszédbe való keverése ellen. Nem akarom azt állítani, hogy erősen észlelhető a javulás ezen a téren, de már felmérhető Bár a ÍRD, MNV, szlovákos rövidítéseket még nagyon sokan használják falvatnkban, a predseda helyeit már inkább elnököt, az úőtovník helyett könyvelőt, a druistvo sőt ÍRD helyett is már sokan szövetkezetét mondanak. Ugyanígy meghonosodik a csoportvezető szó is a skuplnár és a munkaegység a pracovná jednotka helyett. A HNB titkárát sent mondják már olyan sokszor tajomníknak, mint eddig. Természetesen ez csak a javulás kezdete: még van mit tennünk.

Sok esetben azonban engednünk kell a nyelvszokásnak. Vannak olyan szavaink, kifejezéseink, ragozási formáink, amelyek a bírálatok ellenére Is meggyökeresedtek nyelvünkben. Ezeknek egy .részét ma már elfogadottnak tekintjük. Például még nem is olyan régen nagyon szigorúan vették, ha a tanulók vétettek az iskolában az Ikes igék ragozásának szabályai ellen, s az eszem, iszom, lakom stb. alakok helyett ezt mondták: eszek, iszok, lakok stb Ma már nem helytelenítjük ezeket az alakokat sem, bár az előbbiek a szebbek, választékosabbak. Figyelembe kellett azonban venni, hogy a nyelvjárások nyelve, a magyar nyelvet beszélők hatalmas többsége csak az utóbbi ragozási formál használja, sőt az értelmiségiek, a köznyelvet beszélők jelentős része is az eszek, iszok, lakok, alakokat szokta meg. Az ikes igék ragozási rendszere egyébként is megbomlott a nyelvfejlődés folyamán: az enném, innám, laknám, helyett már régebben elfogadott az ennék, lnnék, laknék alak, s a 3. személyü „ö ennék, lnnék, laknék” helyeit az enne, inna, lakna, de még ma is harcolunk az „én innák, laknák” alakok ellen, táljuk tehát, hogy a nyelvhelyesség szabályait sem lehet örök érvényüeknek felfogni, hanem figyelembe kell vennünk a fejlődés irányát, a szó vagy alak elterjedtségét, káros voltát és egyéb körülményeket is.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor harcolunk a helytelen szavak és kifejezések ellen még akkor ts, ha látszólag nem érünk el sok eredményt. Küzdünk pl. a főnévi Igenévvel való felszólítás ellen IFelállnil Leülni! — Helyesen: Álljatok fel' Üljetek lel), a ragok és a névutók helytelen használata ellen (van jegyem a Figaróhoz; voltam a Rlgolettónál; szülei után örökölte a házat; jó körülmények mellett dolgoznak — Helyesen: van jegyem a Figaróra; voltam a Rigolettón; szüleitől örökölte a házat; jó körülmények között dolgoznakj és sok más nagyon elterjedt helytelen kifejezés ellen. Ha minden cikkünkkel csak egypár embert nyerünk is meg ügyünknek, fáradozásunk nem volt hiábavaló Ezekkel a gondolatokkal indítjuk el nyelvhelyességi cikksorozatunkat.

JAKAB ISTVÁN

15