A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-04 / 9. szám
Ax 1958-es éri 23. szémaakban Vendégek a világűrből? elmen réexleteeen foglalkoztánk ax fin. ,,tunguz meteorit” kttrUl felmerül* tudományos vitával. Azóta több olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, ml a helyzet Jelenleg a problémával kapcsolatban. Felelet: Sajnos, e bonyolult probléma anég nincs véglegesen lezárva. K. Florenszkij a főexpedíció vezetője, la Szovjet Tudományos Akadémia dolgozója, visszatérte után kijelentette: „Négy hónapot töltöttünk a katasztrófa színhelyén. 2000 négyzetkilométernyi termeten részletes térképet készítettünk a robbanás következményeiről. Az jvolt a feltevésünk, hogy ... ,a meteorit a 'Főid fölött robbant fel. Valószínű, hogy amikor a nem nagy anéretü üstökös a légkörbe került, a benne lévő gázok és egyéb vegyi anyagok felmelegedtek és a meteor — még mielőtt a Földet elérte volna — felrobbant Ha ez Így történt, akkor könnyen meg llehet magyarázni, hogy... a katasztrófát követő fehér éjszakák a légkör magasabb rétegeiben szétoszlott üstökös-csóva kóvetkezményel. A megtalált parányi részecskék szóródásában észlelt törvényszerűség azt /bizonyltja, hogy valóban meteorit maradványokról van szó és nem a Föld feldletén egyenletesen szétszóródott kozmikus porról. A fákon lávö fin. hőperzselödések azt mutatják, hogy a robbanás energetikai hatásfoka meglehetősen kicsi jvolt, éppen csak az egészen száraz fákat tudta meggyújtani. Ez további bizonyítéka annak, hogy a tunguzföldl robbanásnak semmi kóze egy atomrobbanáshoz. Es Így a tunguz katasztrófa rejtélye többé már nem rejtély...” | A lőexpediciön kívül még két kutatócsoport dolgozott a robbanás körzetében. Az egyik csoport tagjai — tőként fiatal tudósok — K. Florenszkij megállapításához többek között a következő megjegyzést fűzték: .. sok érdekes kiegészítő felfedezést tettünk ez erdő kiforgatásénak Jellegét Illetően ... a höperzselődésekre, valamint a magnet» részecskékre vonatkozólag. Ezt az anyagot alapos laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá. A vizsgálatok ez ldö szerint még csupán kezdeti stádiumban vannak. Mely tények kényszerítik ki azt a végkövetkeztetést, hogy a probléma megoldottnak tekinthető éí a talált magnet» részecskék üstökösből származnak? Eddig a talált részecskék korát nem tudták megállapítani. Pedig a részecskék kora — a Földön való megjelenésük éppen 1900- ra esik — {a tunguz katasztrófával való kapcsolatuk közvetlen bizonyítéka lenne. Azonkívül, hogy a szóbanforgö részecskéket — tekintet nélkül korukra — a tunguz meteorittel bárminemű kapcsolatba lehessen hozni, az általános kozmikus por alapján pontosan meg kell állapítani a »szóródási ellipszist«. Az 1961-cs év nyarán a katasztrófa körzetében végzett számos kísérlet nem elegendő ahboz. hogy meg lehessen állapítani a felrobbant test anyagának föltételezhető szóródást körzetét, ha ilyen anyag egyáltalán megmaradt. A külföldön megjelent különböző tudományos munkákból kitűnik, hogy kozmikus por nyomaira utaló hasonló magnet» részecskéket már sok helyen találtak — szárazon és tengerfenéken egyaránt —, azonban a Vizsgált részecskék összetétele legtöbb esetben eltérő volt. Világos, hogy az alapnak Ilyen jelentős Ingadozása nagymértékben megnehezíti a »szóródási ellipszis« bizonyítását. Ogy véljük, hogy K. P. Florenszkij konklúziót elhamarkodottak és 'még Igen sokat kell kutatni, míg végérvényesen azt mondhatjuk, hogy a „kozmosz vendégelnek” rejtélye megoldást nyert. A tunguz meteor» problömája tehát még korántsem világos. Eddig az érvek túlnyomó része Inkább egy magrobbanás mellett, mint meteorit — vagy üstökös becsapódás mellett szól. Végeredményben tehát a „kozmosz vendégelnek” problémája is nyílt kérdés. Ezen elmélet mellett szól többek között a következő tény: A. Altmagne, kiváló francia tudós. A történelem előtti Afrika című müvében egy koponya fényképét közli (1. kép), melyet ötven méteres mélységben találtak egy afrikai ólombányában. Ez egy kb. ötvenezer esztendővel ezelőtt élt neandertáll ősember koponyája. A képen sugaras repedések nélküli kerek nyflés létható. Repedéses nyílás ugyanis csak abban az esetben 'keletkezett volna, ha a sebet tompa tárggyal, vagy ún: hideg fegyverrel ejtik. Csak a csont átlövődékor keletkeznek Ilyen nytlások. A kérdés most az: ki lőhatatt 50 ezer aszendővel ezelőtt Földünknek tiu őzlakójára? A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Paleontológia! Múzeumában egy bölény koponyát őriznek (2. kép), melynek korát több százezer évre becsülik. A koponyán jellegzetes^ golyóütötte nyílás látható. A nyílás formájából ítélve feltételezhetjük, hogy a golyó a csonton tjgyan deformálódott, de átütötte azt. A nyílás körül nincsenek sugaras repedések. Az állat a lövést túlélte, és a sebe folyamatosan összenőtt. Mindez azt bizonyltja, hogy a sebet nem Ja ml korunkban ejtették, hanem akkor, amikor az éllat élt. \KI lehetett ez a vadász? Amint látjuk, a „kozmosz vendégeinek” kérdése még egyáltalán nincs lezárva. Emellett a feltevés mellett még számos tény szól, reméljük azonban, hogy az Idők folyamán mindegyikre találunk magyarázatot, és Így a probléma végképp megoldódik. Bz aztán az igazi váltói*» — mondták a gátai fiatalok. Mlöta a lovat falváltotta a traktor, sakkal több a fiatal a zzövatkazatban. Pedig eddig ágy kellett Bkot odacsalogatni. A kisparaszti gazdaságok csengettyts lova ma már csak illázie. A „traktorra fiatal” — |elszól hamarabb rasgértik. Van is Gőtén elég fiatal traktoros. Tátit István mechanikus, a szövetkezet gépparkjának egyik gondozója és Orző|e bizony sokat tOrMMc a fiatalokkal. Így aztán olyan Já szakképzett fiatal traktorosokra tett szert, mint Gyurik Mihály, vagy Mscgyáa Mihály. Hangyára Mihály például aránylag rBvid ldB alatt sajátította el a gépéezet meglehetősen bonyolult tudományát. A bonyolultabb Javításokat Is rábízzák, és az EFSZ nagygő'ai részlegén falSgyelete alatt már előkészítették a gépeket a tavaszi mezőgazdasági munkákra. Kifavltva, szinte Újjávarázsolva sorakoznak a traktorok, ekék, vetégépek. Az EFSZ vezetősége elégedett a fiatalok mnokijévol. A szövetkezet történetében ez idén eléazfir valósítanak mag komplex gépesítési asskaosoportokat. Ezt a hatalmaz szBvetkezetst egyszerre gépesíteni nem lehet. Erre nem képesek még e gétaiak earn, ára a kukertee ét colt or répa-termelést gépesítik. Fiatalok aélkől el sem képzelhető a komplex gépesítés. Ezért az EFSZ vezetősége a tagsággal egyetértésben égy határozott, hogy a fiatalok szaktudásénak fokozására komoly, azfnvonolaa tanfolyamokat szarvaznek és az arra érdemasaket szakiskolába Midik. Az eredmény természetesen oem marad el, mert a gőtéi PFSZ máris a legjobbak kasé kerüli Pedig nagyon komoly áttekintést klvéa ogy Ilyen nagy falu és egy több szer hektárnyi mexflgazdaségi területen gazdálkodó szövetkezet vezetése Hiába lennének Jé vezeték, be nem lennének Jé munkátok. Nemcsak az a lényeg bogy a szőrmalőrtől, a létéi eljetottak a traktorig, hanem a traktorhoz bizony ártani Is kell. BAGOTA ISTVÁN Szőrmotortól a vasmotorig dtáA M „» Inaat aiáláah«á* Agán.
