A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-25 / 8. szám
SzdvHlküzeti klub Szilicáu öt helyiségből <11. At slzöbsn tilsvisló *» hangsurek: songara, dob, tangöharoigslka, ha■odd, nagybőgő. A máaodlkban aránylag gaadag könyvtár, négy sakk, r«lö, bárom klaaaitol bot totollol, egy rekamlé, három Matatta! — et a társalgó. A harmadikban kát billárdatttal át Mákok. A negyedik-ötödikben ti 1060 lakoad tála Mővstkasstl Irodáit. Vasárnap dálatán kapaszkodtunk tOl t fennsíkra. Nagy palyhskban hullott a há. Várady Olgával, a Caemadok bátyi titkárával ás Zaehar Olga pénttárotMl előbb asáJ|slnéstMnk a közaágben, csak untán nyitottunk be a klubba. Aa 1957-ben ápOlt klubot ágy megiiokták már a fiatalok, mint rágebban a lonáhátat. Caemadok éa EFSZ köxöten rendelte be. Hátkötaapokon aam Bros, hegy lanao hát at vasárnap dálatán. A helyiségekben alig lobot mosogat. Billárdosnsk, lakkosnak, kártyásaik, gyáláot tartanak a a ionékor Is prObái. Persia, legfigyelemreméltóbb terem a második atámá. Számolunk. Tlsaanágyon vannak a helyiségben. Foglatkesás sserlat kőművesek, villanyeserelOk, diákok, sofOrOk, asBvotkesitl tagok, hivatali dolgosak. Ssál a rádió, valamelyik hallámhososon éppen tánosanét sugárosnak. A fiatalok dalolnak, Bsssoheiolva beszélgetnek, ktlűnOen értik magákat. Oyakran telkaeagnak — agy ssóka hajó fid tartja Okét sióval. SsótaósOnk Jobban. Párok la vannak Itt, astralem la vau Itt, ók feltűnőin csendeiek, ábrándosnak. De ójságolvaeók la szép Mámban akadnak a klubban. Nyolcféle lljiágot Járatnak: fij Szót, Hitet, Dolgozó NOt, Ssabad Földművest, DJ Ifjúságot, 00- mörl Hajnalt, Zlvotot áa Saovjetsskija Zsensoslnát. A szövetkezett klubban tnd|uk mag, hogy a Csemadoknak Ssllleéa nagy múltja van. Minden évben Játszottak színdarabot. Irodalmi estáket la szarvaitok. 250 tagja van a hslyl ssarvesstnek. A falu lakói mOvalOdnl akarnak éa hogy nekik la legyen a oaaoaomlhss hasonló stóp nagy „templomuk", kaltórhásak, nem kall ®k*t kétszer hívni brlgádmnnkába. Kall a művelődési otthon. Most te sslndarabot tanainak. Loviosek „Baj van a Hereiemmel" 0. vígjátékét tfisták műsorukra. Olyan a klub, mint a méhkas. A szomszédban rOgtOnsűtt senakar látszik. A songoránál Zaehar Gyula. Tanonciskolába Jár Rozsnyóra, lakatosnak tanai, tlsaahát éves, aatárdl-aitéra Itt gyakorolt a klubban, ügy tanult meg látásán!. És 0 est aam adná semmi pániért, hogy a lakatosmaatsraóg taaulása közben, a fehér ás fekete billentyűk világában Is tájékozódni tudl De a primásról asm Illik elfeledkezni. Ifjabb Bodnár Lajos esápan hegedűi. Vasércbányában dolgozik. Bokor Lássló meg, aki dobol, vttlkanlsáló Rozsnyón. Fodor Imre szövetkezeti tag pedig a senakar karmestere, 6 utasítja a zenészeket, est Játaasátok, vagy ezt látsszátok... öt helytsógbűl áll a szövetkezeti klub, > az Ot helyiség minden sarka Ismerős. A fiatalok hazaérnek munkából, megvaoaorásnak, átöltöznek óz mannak a klubba, tageazkoduak a termákhoz, Mtáről-eetára betöltik, elfoglalják, televíziót néznek, vagy egyéb asórakesáet keresnek. Es mi ássál fejsssfik est a híradást, hogy ssépan berendezett klubban Jártunk agy asűvetkezatl faluban I ÄJ lmondhatom, hogy messze földön, idegen földrészeken Jártam. A távolságokat kilométerekben le sem lehet trnl. Kongó például, amelyről annyit írnak ma az újságok, az egyenlítő alatt fekszik. Uganda meg közvetlen a szomszédságában. Mail és Szudán szintén Afrika közepén van bejelölve a térképbe. A Szomáll Köztársaságnak pedig az Indiai öceán hullámai mossák partjait. Mekkora távolságok. Trópusi őserdők és szavannák végeláthatatlan birodalma fekszik előttem. De még mindig nem értem felsorolásom végére. Afrika északi országába, Marokkóba, majd Irakba és Iránba is „ejutottam". Nem beszélve Kubáról, amely hajóval és vonattal tizennégy nap, repülővel kettő sem egészen. És most négy-öt gépelt oldalon mondom el élményeimet, benyomásaimat kilenc ország fiairól. Négy-öt gépelt oldalon számolok be egy hatalmas világról. A hatalmas világ alatt a volt gyarmatokat, a már iüggetlenné vált országokat érteni. Azokat a népeket, amelyek már szabadon, Járom nélkül építik és rendezik be otthonukat. A különbség nagyon szembetűnő, ha összemérjük a gyarmati és a független afrikai országok helyzetét. Egyben azonban nincs eltérés, hogy a még meglevő gyarmatokon csakúgy, mint a nemrég felszabadult területeken hiányzik az ipar, nagyítóval kell keresni a mérnököket, orvosokat. Amerikában a munkanélküliek táblát akasztanak a hátukra vagy a mellükre, amelyen ez áll: — Munkát adjatok! Engedjetek élni! Az afrikai gyarmati vagy függetlenné vált országokban pedig egész nyugodtan elképzelhetem ezeket a táblákat így: — Gépészmérnökök, vegyészek, építészek, közgazdászok, elektromérnökök, tanult emberek kellenek! Bocsánatot kérek, hogy csupán erre az egy dologra korlátozom beszámolómat. Mentségemre szolgáljon az, hogy igen nagy dologról van szól Tudják, mit Jelent Afrikában, Kubában, Irakban és Iránban ez a szó, hogy mérnök? Mindent. Országok jövőjét, talpraállitását, műveltségét, technikai előrehaladását! Becses us otthonról órkesett levél Afrikai fiatalokkal beszélgetve Jegyeztem be noteszembe a következőt: „Nagy válaszút előtt állunk. Összetörtük az imperialista Jármot és nem akarunk kapitalista országokban tanulni. A ml példánk: a moszkvai Lumumba Egyetem, Csehszlovákia, Magyarország, egyszóval a szocializmust építő országok." Igen, ez Így van. Ezt magam is megállapítottam. Néger fiatalok, hivatalosan vagy szökve, de mindenképpen észak felé tartanak. Az arab országok Ifjúságának a figyelme is ránk irányul. Mert többről van itt szó, mint tanulásról. A világ térképe felosztódott. Jóra és rosszra. Tanulni akarnak nálunk és erőt meríteni további harcukhoz, hogy minden földrészen és minden országban a függetlenség zászlaja lengjen. Néhány nevet is feljegyeztem „világjáró utam” során: All Babiker, Baslt Fadul, Omer All Taha (Szudán), Ghaouti Abdellatlf (Marokkó), Mohamed Josef Hagl (Szomáll Köztársaság), Negdalys Pougmlro, Beatrlz Campanou és Eduard E. Madariaga (Kuba). Mohamed Josef Magival hosszan elbeszélgettem. Arra a kérdésemre, hogy ml szerethe lenni, határozottan azt felelte: — Közgazdász. — És hol végzi el az egyetemet? — Bratíslavában. Egy másik fiataltól, a marokkói Ghaouti Abdellatlftól pedig — aki szintén Csehszlovákiában végzi egyetemi tanulmányait — azt kérdeztem, miért éppen a ml országunkat választotta. Íme a válasz: — Sok Jót hallottam országukról. Újságolvasó vagyok. Ismerem az állásfoglalásukat. Önök mindig az elnyomott népek mellett állnak. Ez tetszik nekem. Viszont a kivívott szabadság még nem minden. Tovább kell haladni, fel kell emelkedni! Az önök életformája nagyon vonzó... A szudánl Omer All Taha ezt mondja: — Nagyon Jó maguknál. Kényelmesek a szobák, Jő az ellátás és a tanárok részéről is igen nagy a türelem. Mert előbb a nyelvet kell megismerni, csak azután Jöhet az egyetemi Nem mondom, ugyancsak melengette szí-
