A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-25 / 8. szám
A francia nép erősebb Így kezdődött a pártul Ba stille tőrén a tebruár (-1 tön tetős. Franciaország történelmének egyik legsötétebb korszakát áll. A monopóliumok gyarmatosító érdekeik védelmében a fasiszta banditák segítségével szeretnék elsöpörni az ötödik köztársaságot, hogy Így a legvadabb diktátort rendszert kényszerfthessék a francia népre. A kormány nem száll szembe keményen a terrorista banditákkal, és titkos szervezetüket az OAS-t nem számolja fel. Az ultrák ugyanis ott Ölnek a legmagasabb kormányhivatalokban, a rendőrség és hadsereg vezető posztjain és a külföldi reakció tőmogátéséval fasiszta puncsot készítenek elő. Mióta kitudódott, hogy a francia kormány titkos tárgyalásokat folytat a algériai Ideiglenes kormánnyal és nincs messze az idő, amikor sikerül pontot tenni a nyolcadik éve folyó gyarmati háború végére, az ultrák eszeveszett terrorhullámot zúdítottak Franciaországban, valamint Algériában a haladó személyiségekre és szervezetekre, az algériai béke híveire. Naponta száz számra robbannak a gyilkos bombák.. Algériában és Franciaországban egyre szaporodik az ártatlan áldozatok száma. A Francia Kommunista Párt felismerte e fasiszta veszedelmet, és egységes fellépsére szólította fel valamennyi becsületes franciét. Kiadta a harci jelszót: ..Népi egységfrontot a fasisztákkal szemben, mert csakis a nép képes útját óllni a legsötétebb reakciónak!“ Országszerte hatalmas tüntetéseket szervezett a párt, amelyhez csatlakoztak a szakszervezetek és más demokratikus szervezetek. A kormány azonban megrettent a félelmetes erejű megmozdulásoktól ós betiltotta a fasizmus ellenes tüntetéseket. A francia dolgozók azonban nem nézhették tétlenül a terroristák egyre szaporodó garázdálkodás. Február nyolcadikén több ezren az utcára vonultak és a kormánytól a terrorista szervezet felszámolását és az algériai béke megkötését követelték. A Párizsba összpontosított harmincezer rendőr, aki ölhetett kezekkel nézi a plasztlkbombás gyilkosok gaztetteit, brutálisan • fegyelmezett tüntetőkre támadt. Az eredmény: nyolc balett és több mint száz sebesölt. Soha nem látott felháborodás hulláma söpört végig az országon. A nyolc ártatlan ember temetésén több mint egymillió francia tiltakozott e rendőri önkény és a fasizmus ellen. A második világháború óta nem volt ilyen óriási tüntetés, a francia nép nem mutatta meg ily határozottan elszántságát a demokrácia védelmében. Még a jobboldali francia lapok is kénytelenek voltak elismerni, hogy ez komoly figyelmeztetés mindazok számára, akik azt hiszik, hogy Franciaországban • hatalomra juthat a fasizmus. De ugyanakkor figyelmeztetés a kormánynak is, hogy a nép nem ért egyet politikájával, az ultrákkal szemben tanúsított engedékenységével, valamint a haladé mozgalmak üldözésével. Franciaországban tovább garázdálkodik az OAS, de kialakulóban van egy széles alapokon nyugvó, demokratikus front, amely szembe száll a reakció minden ármánykodásával. Ennek az antifasiszta frontnak fő ereje e kommunista párt, amely élen jár a harcban, s a politikai helyzet mély ismerete alapján olyan jelszavakat ad ki, amelyek mozgósítani tudják, a legszélesebb népi tömegeket. Franciaországban a fasiszta veszedelem még nem múlt el. De a február 13-1 tüntetés megmutatta, hogy a francia nép, ba összefog, erősebb a reakciónál. A végleges megoldást csakis az algérli béke megkötése hozhatja meg. Ezért folyik a harc, s he kell ezért áldozzák életüket is Franciaország becsületes fial. Sz. B. Akik a legdrágábbat, életükéi vesztették a rendőrterror következtében: DANIEL FERY már soha nem éri meg életének 16. évét. .. ANNE GODEAU nemrég ünnepelte 24. születásnapjit: élete virágéban ölték meg. .. EDUARD LEMARCHAND szerette e könyveket, az erdőt éz az életet. . . SUZETTE MARTORELL bárom gyereke nem tudja elhinni, hogy édesanyjuk már soha többé nem megy haza. . . HIPPOMTE PINÁT öreg tüdőbeteg kőműves virágültetésre készítette elő az ágyásokat mielőtt a tön tatáéra ment. .. RAYMOND WINT GENS harminc évig hűségesen dolgozott a békéért és a szabad Ságéért.. . FANNY DEWERPE családjából mér bárom áldozatot vett a fasizmus: Sógorát a nácik gyilkolták meg, férjét pedig az 1932-ei tüntetésen lőtték agyon. ., jEAN-PIERRE BERNARD harminc évesen hagyta itt bí rom gyerekét és feleségét. cette v/e ti limplde, ti simple qu'ils ont faushie evőit qulttí pour quelques heures set parterres dt flturt Set 3 en fonts ne peuvent erőire qu’elle ne rentrera plus... Christian, Michel, Yves, trois petits garcons aimait les huret les fortts lescopomset lavle Raymond étéit fidile, depuit 30 ans, au rendettout de la paix et de la liberti
