A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-18 / 7. szám

A > A Nagy Honvédő Háború­ban a vörös hadsereg re­guláris alakulatain klvUl Igen nagy szerepet Ját­szott a hatalmas méretekben ki­bontakozott partizánmozgalom és az egész szovjet nép hősi össze­fogása a fasiszták által megszállt területeken. Nagy hírnévre tett szert az Ifjú Gárda (oroszul Mo­­lodaja Gvargylja), amely a krasz­­nodonl (Ukrán SZSZK) komszo­­mollsták 1942 januárjában alakult Illegális szervezete volt a fa­siszta német megszállók elleni harc folytatására. Mintegy 100 ifjút és leányt tömörített soraiba (négyen a képeken). 1643 január­jában tagjainak többségét letar­tóztatták és kegyetlen kínzások után kivégezték. Önfeláldozó helytállásukat A. Fagyejev Ifjú Gárda című regényében örökítette meg. Ennek alapján szerezte ]. Sz. Mejtusz hasonló című operá­ját. — Soroljon fel legalább hár­mat az Ifjú Gárda Ismertebb ne­vű tagjai kőzfll. A Szovjetunió marsallja, 1928-tól az SZKP tagja. 1941-ben a volgográdl gárdahadsereg, 1944-ben a agyaro.-íág ős Szlovákia felszabadításában részt vett 2. ukrán front, a máso­dik világháború végén a mandzsúrlal front parancsnoka volt, 1958-tól u Központi Bizottság tagja. 1958 márciusától a Szovjetunió szárazföldi csapatainak főparancsnoka és a honvédelmi miniszter első helyettese. 1957 októberétől honvédelmi miniszter (A képen a 2. ukrán front Katonai Tancsának két tagjával: J. Z. Szuszajkov vezérezredessel és M, M. Sztahurszklj altábornaggyal). — KI az a szovjet hadvezér? 8 Ismard meg barátunkat a Szovjetuniót Szelvény naqy kepes rojlvenyversonyo barátunkat a SZOVJETUNIÓT 1944 folyamén egy hatal­mas összefüggő hadműve­let keretében tíz, egy­mást soron követő csa­pással a szovjet hadsereg fölsza­badította a Szovjetunió égisz te­rületét, Lengyelország nagy ré­szét, Romániát, Bulgáriát Ös ólért Németország határaihoz. Hosszú fegyvernyugvás után 1944 júniu­sában az olasz front megélén­kült. június 4-én bevonultak az amerikai csapatok Rőmába. jú­nius 6-án angol-amarlkal csapatok szálltak partra Normandlában. Megvalósult a két éve sürgetett nyugat-európai második front. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy befolyásos nyugati körök 1944-ben mér attól tartot­tak, hogy további kösedelmeske­­désük esetön a vörös hadsereg maga kényszeríti a németeket megadásra. A háborúnak ebben a befejező periódusában a némát hadvonalak mögött új frontokat nyitott a népek fegyveres sza­badságharca. 1944—45-ben Olasz­országban 130 000, Franciaország­ban 500 000, Jugoszláviában és Bulgáriában 200—200 000, Albániá­ban 40 000 $ Csehszlovákiában is több ezer partizán harcolt a né­metek ellen. Prágában Is kitört a felkelés a szovjet csapatok kö­zeledésének hírére, s a város lakossága viharos örömmel fogad­ta e felszabadító szovjet csapa­tokat, — Mikor tőrt ki a prágai felkelés? A szovjet hadseregnek a nyugatiakat segítő támadása 1800 km hosszú arcvonalon bontakozó» kt, és Lengyelország. Csehszlo vákla nagy részének felszabadításával végződött. A harcokban Hitler több mint egymillió katonáját vesztette el. 1945 ápri Hsának folyamán a szovjet csapatok felszámolták a német ellenállást Magyarországon és Bócsben. Április 18-án a szovjet hadsereg áttörte a Odera-Nelsse vonalán kiépített védelmi vonalat. Megkezdődött a berlini csata, Április végére Berlint bekerítették. Rövidesen kitűzték a Relchstagra a vörös lobogót (kép). Az ardennek! harcok után számottevő német ellenállásba nem ütköző nyugati egységek 1945 májusában az Elbánál találkoztak a szovjet hadsereggel Május 7-én Németország feltétel nélkül kapitulált. Május 9-én Európában \-éget ért a háború. — Mikor (mely napon) tűzték kt szovjet katonák a Kalchstagra a vörös lobogót?

Next

/
Oldalképek
Tartalom