A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-11 / 6. szám
" ^ VISZ A VONAT Visz a vonat, visz a vonat, zúg az emlék, mint a kagyló, bent az emlék, künt az élet, vidámarcú vén csavargó, hal, de régen utazom már, mennyi álom íut mögöttem, volt egy Üveg hegedűm is, lajgatott hogy összetörtem. Visz a vonat, künt az élet, zöldtajtékos erdők árnya, szürke hegyek gerincére csüng a jolyhos jelhők szárnya, gyepszegélyen jüzjabokrot tapogat a szellő ujja, nyáj kolompol, rézveretes kürtjét kósza pásztor fújja. 'i V7sz a vonat, vashidakra ront a mozdony bősz haraggal, szétgurulnak mind a dombok, a mező terített asztal, integető asszonyokra száll a harmat égi gyöngye, lábuk alatt tenger-élet, dajkamellü föld göröngye. Visz a vonal, künt az élei, gyárkémények karcsú teste, házak, házak piros fezben hunyorognak incselkedve, bent az emlék felparázslik, szárnyas vágy emeli égre, visz a vonat, visz a vonat, lángok hullnak kerekére. RUTHILD HAHNE (NDK): FIÜFEJ (BRONZ) ► S'l O i/etf/;///;/(>//?f/e/e Antónia Sychra, csehszlovákiai zenetudós, a „Zene és a társadalom” című keletnémet folyóirat munkatársainak részletesen beszámolt arról a két zenetudományi találkozóról, melyeken Teheránban, Illetve New Yorkban részt vett. A szocialista országok tudósai mindkét találkozón általános elismerést kiváltó dolgozatokkal szerepeltek. Az UNESCO zenei szakosztálya által rendezett teheráni találkozó azt a célt szolgálta, hogy a tapasztalatok kicserélése során a különböző, vagy éppenséggel ellentétes tudományos szempontok egymáshoz közelebb kerüljenek. Jellemző volt — állapította meg Sychra professzor —, hogy egyes részletkérdésekben hallottunk újat, viszont fontos, sőt köznapinak mondható problémákat felszínesen kezeltek, vagy teljesen figyelmen kívül hagytak. A teheráni tanácskozásokon újra bebizonyosodot, hogy a polgári zenetudomány zenei szociológiának nevezett ága irányt vesztett, zátonyra futott — s nincs számára kiút. így a mai zeneszerzők társadalmi helyzetével foglalkozó vita semmiféle lényeges eredménnyel negi járt, ismereteinket nem gyarapította; a zene új funkciójának, új feladatainak rendkívül fontos kérdését teljesen elhanyagolta. A szocialista országok hangja — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselőin kívül a Szovjetunió, a Román és a Magyar Népköztársaság küldöttei voltak jelen — ezekben a kérdésekben élénk visszhangra talált. A szocialista tudósok egyetértése már abban a közös tiltakozásban is megnyilvánult, melyet a főelőadó tételével szegeztek szembe [eszerint ugyanis „a politika behatolása a szépművészetbe katasztrófát jelent”), a zene társadalmi kérdéseire vonatkozó fejtegetéseik, viszont nemcsak vitákat váltottak ki, hanem kihívták számos idegen zenetudós egyetértését Is. Sychra professzor indiai, Izraeli és francia tudósokat nevezett meg, akik ' a szocialista küldöttségek nézeteit támogatták. Ez a hatás 1 a szervezők számára nyilván nem volt kívánatos: a találkozó 1 utolsó napjain levettek a napirendről minden vitát, s az időt | mindössze zenei példák bemutatására fordították. Ez az eljá- 1 pás — mondotta Sychra professzor — számos résztvevő óhajával ellenkezett, azokéval, akik a szocialista ezaktársak- 1 kai folytatott vitákat a találkozó napirendjének legérdekesebb pontjai közé sorolták. Jóval nagyobb jelentőségű volt a Nemzetközi Zenetudományi Társaság New Yorkba összehívott ülésszaka. Míg Teheránban Csak körülbelül száz személy gyűlt egybe, New Yorkban Zenetudományi találkozók ötven különböző országból mintegy ezer résztvevő jelentke-i zeit. A szocialista országokat a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia tudósai képviselték; az NDK; küldötteinek pedig az amerikai hatóságok — az utolsó peres ben — megtagadták a beutazást engedélyt, ami ellen a szos ciaüsta tudósok egy emberként tiltakoztak. A szocialista országok tudósainak részvétele annál nyos mósabban esik a látba, mivel nemzetközi fórumon, a polgári zenetudomány minden jelentős képviselőjének jelenlétében Ismertették és magyarázták marxista álláspontjukat — és ezen túlmenően fontos szakkérdésekre vonatkozó tanulmányaikkal erős visszhangot keltettek. Az elismerés, melyben a szocias lista zenetudósokat részesítették, ktfejeződöt abban Is, hogy, a csehszlovákiai Sychra s a magyarországi Bárta professzort beválasztottak a Nemzetközi Zenetudományi Társaság vezetősé-i gébé. Sychra professzor az ülésszak élettani-lélektani szakosztályán a zenei felfogóképességgel kapcsolatos saját kísérleteiről beszélt, melyeknek segítségével a zenei-, Illetve a beszéd-hallás törvényszerűségeit kívánja tanulmányozni. Előadásában ismer-, tette, hogy a marxista zenetudomány miképpen végzi alapvető, fontosságú kutatómunkáját teljesen újszerű gépi berendezések segítségével a hallgató és a zene viszonyán«» felkutatására. Sychra módszere az amerikai tudósok körében nagy érdeklődést keltett. Észrevételeit összegezve a professzor hangsúlyozta, hogy a téheráni és a New York-I találkozó tanulságai szerint a polgári zenetudomány a módszertani kérdéseket illetően igen kényes helyzetbe került. Zeneszociológial álláspontja elavult, s be kell látnia, hogy kiutat egyedül csak a marxista módszer jelenthet. Végül Sychra professzor szerint a Nemzetközi Zenetudományi Társaságban ma olyan irányzat került előtérbe, mely újabb szocialista országok felvételéhez kell hogy vezessen. Mindez nagy jelentőségű a marxista zenetudomány számára, s arra ösztönzi a szocialista országok zenetudósait, hogy még szorosabb együttműködésükkel kivívják a zenetudomány marxista módszereinek további elismerését. Fordította: K. I. 9
