A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-04 / 5. szám
— Anyakén, gyorsan mondd mag, hogyan kell tojásrántottét csinálni! — Tessék, filjtin lel — Köszönöm, már Bitem. Valamikor ugyanis agy bentesBzlet vezetője voltam.. . — Szivem, ha készen lesz a vacsora, szöljl — Ml tetszik ennek a nfinek ezen az Öreg pasason? Humor Cherubln apród udvarol . . . [Lőrlncz Margit, Nagy Eszter, Fe renczy AnnaJ »I evem Selyem Péter — / W hangzik el estérdi estére *• ” a bemutatkozás a Magyar Terfllatl Színház Három szegény szabélagény című zenés mesejátékénak elfladásaln egy rokonszenves llatal if JA ajkáról. S mindezt oly bájjal és kedvességgel teszi, hogy esetről esetre megdobogtatja — a fénfiszivekat. Hogyan? Férfisziveket? Igen, nem elírási Férílszlveket bizony. Mert a színpadon bemutatkozó fiatalember, Selyem Péter nem más, mint Ferenczy Anna, a színház mfivésznSje. Selyem Péter — ezt tudjuk a darabból — tulajdonképpen lény, Katalin, aki férfiruhában vándorai, mint szabólegény, munka után. Ferenczy Anna Játékában ez e bájos, az a megfogó, ahogy „meg/átssza“ a Hét, a legénykét. Ogy Játssza, hogy ne nagyon sikerüljön, hogy a nézőben azt aZ érzetet keltse, hogy „Jaj, most laplezddlk le szegénykel” Mert láttuk Ferenczy Annit már egyszer nadrág-szerepben, a „Figaró házassága” Cherubln apród szerepében, amikar nem megjátszotta, hanem Játszotta a fid szerepet és mind a közönség, mind a kritika „hitt neki”. Mikor a színpadon megjelent, mint Cerubln apród, zlzzentek a műsort özetek: vajon ki ez a fiatalember? Ezt még nem láttuk Ferenczy Anna Bugár Bélával a „Nyári kaland“ című zenés vlg- Játékában (Vlgyázatl Nadrágban van 0 is, de ez nem „nadrágszerep“ volt.) sddig! Es akkor olvashatták a szereposztásban: Cherubln apród — Ferenczy Anna. Cherubln apród szerepe óta két év telt el és Fenrenczy Anni újból férliruhiba bújt, hogy most mint Selyem Péter alakítója bizonyítsa be: a Jó színésznő nadrágszerepben úgy is tud Játszani, hogy elhigygyék neki, hogy fiú, meg úgy is, hogy drukkoljon a közönség, mikor esik ki a fiúszerepből. Nagy színészi munkát igényel ez. A faluszinházi négy éves működése, mely után 1932- ben a Magyar Területi Színházhoz jött, Jó iskola volt, de egyben taposómalom. Művészete a komáromi színpadon fejlődött és teljesedett ki. Láttuk Nevem „Selyem Péter“... őt megdöbbents öregasszonyként, a Finom úriház mosónőjében és láttuk gyermeklányként a Harmellk fiú-ben. Láttuk őt az Ingyenélők Irénjében, Schiller örökéletű Miller Lujzájának szerepében, prózában és zenés vígjátékban, drámában és kacagtató komédiában. Es Ferenczy Anni minden esetben „otthon van" a színpadon. Élete egyik legszebb alakításában, Csehov „Ványa bácsijának Szonyájában a csúnya, de széplelkfi nőt kellett színpadra vinnie. Es vitte annyi érzéssel, annyi színnel, árnyalattal és lelki szépséggel, hogy az erősen „köznapivá” maszkírozott színésznő Cherubln apród a Figaró házasságában szépnek hatott még a csúnya Szonyfiban is. Lassan 13 óve lesz színpadon, élete negyrászát ott töltötte el. S gazdag élet a színész élete, mert ajándékozhat, bánatot, szápséget, Jókedvet, ami úgy kell a közönségnek, és amiért színházba Jár. Most Is nagy szerepre kátzBl: az Irkntszki történet Vélje szerepét tanulja. Amikor visszagondolok Cherublnra, vagy tapsolunk Selyom Péternek, akaratlanul Is kívánjak Anninak, hogy megkapja hamarosan a harmadik nadrágos szerepet, amelyet kiváló színésznők Játszanak: Rostand Sasfiókjának címszerepét. Az egyik legutóbbi párkányi előadáson (diákelóadás volt) az. öltöző ajtajában egy sereg kisfiú és kislány várakozott. Kérdésemre azt felelték: kápet szeretnének Selyem Pétertől, azaz Ferenczy Annitól. Es csoportosan kísérték az ebédre siető művésznőt, aki a gyermekek között maga Is boldog kislánnyá változott. A színészek legnagyobb jutalma, ha szeretik. £s Ferenczy Anna magáénak mondhatja — jogosan — a szlovákiai magyar színházlátogatók szeretetét. Jő kolléga vagyok: nem irigylem! Sőt, örülök neki. Mert megérdemli. Áldozatkész kultúrmunkés, Jé kolléga és ami a legfőbb: nagy művész! SIPOSS JENŐ; 1
