A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-04 / 5. szám
Ä telepátia kérdésé régi problémája a tudósoknak, évtizedek óta kísérleteznek a lelki élet e területén. A probléma még nincs tisztázva, de a „gondolatátvitellel“ kapcsolatos eddigi ismeretek és tapasztalatok arra kényszerítik a tudósokat és a filozófusokat, hogy állandó és céltudatosan kutatómunkával fényt derítsenek e rejtélyre. Ml a telepátia lényege? Mi kozza? Talán rádióhullámok, amelyeket az agy sugároz ki? Vagy valamilyen más hullámok, amelyek egy idegen agyba közvetítik az információkat? Talán egy szervezetnek egy más szervezetre gyakorolt, a tudomány által eddig még nem ismert hatásáról van szó? Tudjuk, hogy az emberi gondolkozás a legszervezetebb élő anyag, az agy terméke. Felmerül azonban a kérdés: Ml'lyen formában nyilvánul meg a gondolkozás? Milyen a viszonya a külső világ jelenségeihez? Es milyen a viszonya az agyhoz, amelyben keletkezik? Lehet bizonyos tekintetben a gondolkozás önálló? A telepátiáról sok fantasztikus hír lát napvilágot a nyugati sajtóban. „Az anya hallotta fuldokló fia hangját... “ „Telepatikus üdvözlet a harctérről..." „Gondolatátvitellel hívott segítséget a beteg ... “ Mennyinek hihetünk 'belőlük? u Némelyik hír egyenesen ellentmondó... A „természetfölötti“ jelenségekkel a filozófusok foglalkoznak. A nehézség abban van, hogy Itt teljesen új tényekkel találkoznak, amelyek túlhaladják a tudomány mai határait. Nem tartoznak az egyének és tárgyak kölcsönhatásának a területére. A tudósok eddig azokkal a külső hatásokkal foglalkoztak, amelyek közvetlenül érik az agyat. Ezeket a külső hatásokat azonban sokszor szokatlan jelenségek kísérik, amelyeket nem lehet a tárgy-személy-sémába beilliszteni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a természetben olyan folyamatok Is lejátszódnak, amelyek a test megkerülésével hatnak az agyra. Ilyenek például a különféle sugárzások és az elektromagnetlkus mezők hatása. Ezek a jelenségek eddig még nincsenek kellőképpen megmagyarázva. A tudósok feltételezik, hogy a normális háromtagú rendszeren — külvilág — test — agy — kívül létezik még egy rövidített kéttagú rendszer Is: külvilág, agy. Milyen e között a kétféle hatás között a kapcsolat? A biofizikusok bebizonyították, hogy az agy bizonyos körülmények között generátorként is működhet, amely különféle hosszúságú hullámokat sugároz ki. Tehát az agy is képes elektromágneses mezőt teremteni maga körül. Ez azt jelenti, hogy az agyat egy önmagába zárt rendszernek tekinthetjük, amelynek a sémája: agy — agy, és amelyben az egyik agy hat a másikra. A kölcsönös hatás közvetítője egy ez ideig még ismeretlen tényező. Talán az elektromágneses hullámok rezgése ez az ismeretlen tényező? Bér sokan tagadják ennek a lehetőségét, mégsem lehet teljesen elvetni. A tudomány egyelőre még nem tisztázta ezeket a kérdéseket. A kölcsönhatás lehet kisebb Is, mint ahogy feltételezzük, és olyan formában A külvilág az érzékszervek és a periférikus idegrendszer (2—10) közvetítésével jutnak az agyba. A telepátikns Jelenségek vlisont arról tanárkodnak, hogy létezik még egy, eddig fel nem kutatott módja annak, ahogyan az egyik egy hathat e másikra (1—2). Ennek a kapcsolatnak a közvetítője ngyanolyan anyagi dolog, mint pl. az emberi hang. nyilatkozhat meg, amelyet a tudomány egyelőre még nem Ismer. Lehet, hogy a telepatikus kapcsolat közvetítője nem az egyik agynak a másikra valő elektromagnetikus hatása, hanem valami más, de egészen bizonyosan anyagi természetű tényező. Ha telepátiáról beszélünk, tudatosítanunk kell, hogy „a gondolatátvitel“ a valóságban nem létezik. Magát a telepátia kifejezést úgy kell felfogni, mint az egyik agynak a másikra valő anyagi hatását, amely különleges gondolkodási folyamatokat idéz elő. A telepátia kérdését egyelőre még nem oldottuk meg. Befejezésül csak ennyit: A „gondolatátvitel“ nagyon ritka jelenség, és különben is vele kapcsolatban sző sincs semmilyen „átvitelről“, de egy természetes anyagi jelenségről, amelynek a lényege még felfedezésre vár. Igen, a telepátia Popovját várja. f i t t y Fitatron A lenlngrédl Agrofizikai Kntatélntéset tudományos dolgozói érdekes kísérleteket folytatnak; a gazdasági növények legkedvezőbb életfeltételeit kutatják. Mankójuk sorén abbéi a merész feltételezésből indultak ki, hogy a napsugár és a termőföld nem tudják teljesen kielégíteni a növények Igényelt. A termésxeti feltételek bizonytalanak, vál-A lenlngrédl Agrofizikai Kutatóintézetben a rádióaktív anyagoknak a mezőgazdaságban való felhasználásával is foglalkoznak. tozóak és nem ismétlődhetnek meg. Ebből következőleg a legteljesebb „jólétet“ csak mesterséges fiton, speciális Fitatron kamrákban, elektromosság és tápiáié oldatok segítségével lehet megteremteni a növények száméra. Ma laboratóriumaikban egy négyzetméternyi teröleten harminchat paradicsombokor nő, amelyek minden hatvan napban teremnek. A termésük kitűnő, sőt gazdagabb vitaminokban és cukorban, mint a természetes körülmények között termetteké. A szovjet tudósok kísérletei néha szinte paradoxonként haté tényeket állapítottak meg. Bebizonyították például, hogy egy 300 wattos tükrös villanyégő vlzszürőberendezéssel kombinálva, tökéletesen helyettesítheti a napot. Bebizonyították, hogy évente a paradicsomnál, búzánál és epernél öt-hat termést is el lehet érni. A legérdekesebb felfedezésük azonban az. hogy a növényeknél feltételes reflexekhez hasonló jeleneséget észleltek. A dolog Így történikl A zöld levelek táplálkozása lényegében fotoszintézis, amely természetesen világosság behatására folyik le. S emellett még a levelekből bő kipárolgás Indal meg, űn. trenszplráciő. A laboratóriumokban megállapították, hogyha a növényekre sugárzó fényt naponta pl. nyolc órakor kapcsolják be, néhány nap múlva megjelenik a „feltételes reflex“. Nyolc érakor megkezdődik a transzpiréciő akkor Is, ha az égők nem világítanak, a nővények ngyanls „emlékeznek“ rá, hogy ebben az időben van a „télplálkozás“ Ideje. V. 6. Karmanov, a laboratórium dolgozója apró, egytized sőt egyszázad gramm súlyú hőmerőket és nedvességmérőket szerkesztett. A levelek nem is érzik őket magukon. A apró műszerek felfogják a nővények állapotéról szélé jelzéseket és automatikusan fejlagyzlk. A gyakorlatban Így történik a dolog: A laboratóriumban csend van és sötétség, embernek nyoma sincs. Egyszerre azonban kígyóinak a lámpák és megvilágítják a babültetvény leveleit. KI gyújtotta meg őketf Maga a bab. „Megtanulta , hegy ebben az órában keli megkezdenie a traszplréciút és vele a fotoszintézist. Szabad szemmel nem látható lélegzése Indította meg a műszerek működését, amelyek pontosan felfogták e kipárolgás kezdetét és bekapcsolták a fényt. A bab „nappalja“ tizennégy órébél áll, számára ez a legideálisabb. Amikor ez az Idő eltelt, a növény mega kikapcsolja a fényt. A kísérletek nyomán sok érdekes ötlet született. Az egyik ilyen: egy apró, egy négyzetméteres fitatron képes egy embert folyamatosan ellátni zöldséggel és néhány gyümölcsfajtával. Ha ezeket a „mikra-zöldségkerteket“ tömegesen gyártják majd, a konyhaberendezés ugyanolyan hasznos és magátélértetödő részévé válnak, mint mondjak a jégszekrény.
