A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-04 / 5. szám
Í5w®!£í?sP Verilet: 270 870 toe Lakomig utat: 4007000 (1858) (51% indián, 28% mmztic ás mulatt, 15% néger 8% fehér, főleg kreol) Főváros Quito, 260000 lek. FŐ terményei: ka ka ó [270 00 q), kávé (410 000 q). cukornád (20 mii. q), bénán (8 mill, q), rlz», dohány, gyapot, narancs és ananász Ásványt kincsek: kőolaj (430000 t, 1898), továbbá arany, ezüst, réz- vas- és élőmére, szén- és kéntelepek Szakítás ■ USA-val Az órásig gazdasága az „United Frult‘-t61 a nép hetébe került A nép oldalin: ejtőernyősök menetelnek Quito utcáin December végén Kennedy amerikai elnök látogatást tett Kolumbiában. A szomszédos országban, Ecuadorban nem tehette meg egyanezt. A legújabb politikai események, mindenek előtt az eddigi Ibarra-rendszer megbuktatása nyüt szakítást jelent Washingtonnal. Függetlenség, jöldreforom és szolidaritás Kubával — ezek azok a jelszavak, amelyekkel egy széleskörű népfront dr. Carlos Jullo Arosema Monroyt, az új elnököt üdvözölte a kormányteendök átvétele alkalmával. Ecuador népe ugyanolyan lelkesedéssel üdvözölte 1962-t, az ÚJ esztendőt, mint néhány héttel előbb dr. Arosemana Monroy új kormányát. A Kordillerákban mintegy 3000 méter magasan fekvő főváros, Quito utcain egy Jobb Jövőt éltetve vonultak fed a munkások és a parasztok. Dr. Arosemena Monroy a szegény földbérlőknek és mezőgazdasági munkásoknak, nagyrészt Indiáknak, akik néhány „hacendadó“ nagybirtokain nyomorognak, demokratikus földbirtok-törvényt Ígért Az amerikai tuliajdonában lévő kőolajttlepek ipari proletariátusa szintén Ígéretet kapott Szakszervezeti Jogai biztosítására. A hírhedt „United Frlut Company” igazgatóit, hatalmas banánültetvények uralt az állam szigorúan ellenőrizni fogja. Az ú] kormány programja kitűzi az USA-től való gazdasági és politikai függőség messzemenő kiküszöbölését. Ezzel dr. Arosemena Monroy, aki politikailag haladőszellemű családból származik, a nép fontos követelésének tesz eleget. Előde, Ibarra éppen azért bukott meg, mert évekig halogatta e követelések teljesítését. A múlt év októberében egy általános sztrájk, amelyben parasztok, Ipari munkások, kézműiparosok, kiskereskedelmi alkalmazottak, diákok és haladó értelmiségiek vettek részt, három nap alatt elsöpörte ezt a kormányt. Egyes magasrangú katonatisztek összeesküvésének, akik nem akarták, hogy a „vörös” Arosemena Monroy hatalomra Jusson, páncélos alakulatok és az ejtőernyősök altisztjei és katonái gyors és véres végét vetették: Ecuador népének egysége 1981 végén végleges győzelmet aratott. Egy forradalmár diák, a népi mozgalom tagja külföldi újságírók előtt kijelentette: „Venezuelában és Kolumbiában 40 000 vagy még több rendőrnek kellett Kennedyt látogatásakor a nép haragjától megvédenie. Itt, Ecuadorban százezer rendőr sem lett volna elég. De ítélünk egyetlen ember sem lenne hajlandó hasonló lakájszolgálatra. Kennedy élhet otthon, ahogy akar. Nálunk nincs mit keresnie. Ml túlságosan Is Jól Ismerjük a Washingtonból Jövő áldást. Ml új életet akarunk, saját erőnkből, saját Jogokkal.” A harcok után: aebok Ccnador szabadságáért ECUADOR
