A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-01 / 40. szám

Ezt a kérdést tettük fel a minap Spántk elvtársnak, a Vízgazdálkodási Igazga­tóság Igazgatóhelyettesé­nek, s később még egy néhány illetékes szakembernek, akinek köze van városunk vízellátásá­hoz. Mibe kerül a víz? Nem tévedés, Igenis ezt kér­deztük. Mert való igaz, hogy a víz nem kerül sokba — legalább­is a fogyasztónak — ám a do­log mégsem oly egyszerű, hi­szen egy nagyváros vízellátása egyáltalán nem olyan könnyű mint például egy faluban, hogy kiások egy kutat, megmerítem a vödröt, s már itt a Jő Ivóvíz, csak inni kell, — Valóban nem oly egyszerű a dolog — mondja Spánik elv­társ. — A vízzel tudniillik az a helyzet, hogy senki sem vesz tu­domást róla, hogy létezik, addig amíg van, amíg nem hiányzik. Am emlékezzünk csak vissza a két évvel ezelőtti 1959. október 7-1 „fekete szerdára“. A transz­formátor megsérülése miatt tizen­négy órán át volt víz nélkül a vá­ros, s bizony nagy visszhangot váltott ki ez az incidens min­denfelé. A sajtó tele volt szem­rehányással, ugyanígy a rádió, televízió. S akkor egyszerre ki­derült, hogy van ilyen probléma is a világon, egy nagyváros víz­ellátása. Nézzük hát meg mi is köze­lebbről, milyen is egy ilyen in­tézmény? Bratislava vízellátásának régi hagyománya van. Egyes doku­mentumok szerint, az első vlz­­vezető még a XVI. századból való. Ez a Mélyút közelében lé­vő forrásból táplálkozott, s a mostani nagyállomás környékét látta el vízzel. Később, az idők folyamán üjabb meg újabb víz­vezetékeket épített az egyre te­rebélyesedő város, de csak hosz­­szú évszázadok során, 1886-ban került rá a sor, hogy az „egyéni akcióból” épült vízvezetékeket szabályozzák, s egy közös tárolót építsenek, mely ellátja vízzel az egész várost. Ez a vízszivattyú az ún, „Si­­hot” szigeten van mind a mai napig, a Nagyduna és egy Du­­na-ág között. Onnan Jön a víz a károlyfalusi nagytárolóba. A károlyfalusi víztároló egy hatalmas épület, telísdeteli gé­pekkel, zúgó masinákkal, de em­bert csak Itt-ott találunk, ösz­­szesen hármat. — Erre a munkára ugyanis — mondja Pap elvtárs —, elegendők a gépek. Az ember csak arra szükséges itt, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e, nincs-e valami fennakadás. Ml is történik ebben az üzem­ben tulajdonképpen? — A szigeten lévő szivattyúk (a sziget itt van tőlünk néhány­­száz lépésre] ide továbbítják nagy csöveken keresztül a vizet. Ami Itt történik, az egyrészt a klórozás, s azonkívül a víz to­vábbítása hatalmas agregátorok segítségével a város további víz­tárolóiba. Pop elvtárs munka közben Bratislava vízvezeték-rendsze­rének hossza 1980 végén 382 ki­lométer volt. Ez azóta Jelentősen bővült, hisz mindannyian ta­pasztaljuk, hogy szemünk előtt növekednek az új meg új lakóte­lepek, amelyeknek ugyancsak biztosítanunk kell a vízellátást. A következő kérdésünk az lenne, hogyan tudják biztosítani az il­letékes szervek a város normális, fennakadás nélküli vízellátását? — Hát et nagyon könnyű do­log — mondja Závadsky elvtárs, az Igazgató. — Könnyű dolog, amikor van elegendő vizünk. De amikor kevés a viz, mint például a Jelenlegi rendkívül száraz nyár után! Időszakban Is, akkor bi­zony meglehetősen nehéz. — Előszűr is: a legfontosabb a viztárolás. Hogy a tartályokban mindig legyen elegendő tartalék. Innen kaptuk a vizet ■ A ífc e fa/'ü f í fiz -ÍJ. Vlach felvételeit Klúrozáa Másodszor pedig (s ez többnyire nem tőlünk függ), hogy a fo­gyasztók lehetőleg mindig, de fő­ként az ilyen „ínséges” napok­ban a lehető legtakarékosabban gazdálkodjanak a vízzel! Mibe kerül a víz? — tettük fel a kérést az elején. Már az elmondottakból is lát­szik, hogy mindaz a sok gép, mindaz a bonyolult folyamat, s mindaz a sok ember, akik eze­ket a gépeket Irányítják, akik ezeket a folyamatokat lebonyo­lítják, nem kis összegbe kerül. Ám mindez csak egy része a költ­ségvetésnek, A másik része: a vízvezeték-rendszer terjeszkedé­se. Az Épltkezésügyi Miniszté­rium 72 (hetvenkét) millió koro­nát szavazott meg ezekre a munkálatokra. Vegyük még eh­hez a ligetfalusi vízvezeték rend­szert, melyre a Szlovák Nemzeti Tanács 7 millió 900 ezer koro­nát hagyott Jóvá, s már ebből Is láthatjuk, mennyibe kerül hát tu­lajdonképpen a „víz“. cselEnyi lászlö Épül az ÚJ vízvezeték Vereknye határában

Next

/
Oldalképek
Tartalom