A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-23 / 30. szám

Bene József a persei helyi nemzeti bizottság titkára. A község kicsi. Három­száz lakosa s ugyanannyi hektárnyi földterülettel rendelkező szövetkezete, harmadrendű körútja, egytanerös iskolája, egy élelmiszer­­üzlete, egy vendéglátó üzeme, egyetlen autóbuszmegállója és egy vasútállomása van. A műveltség vékony ereken folyik be ide, mert alig jár újság vagy folyóirat a fa­luba. A községi könyvtár szegé­nyes, s ha a legmodernebb hír­közlést is számításba akarnánk venni: mindössze öt televíziós ké­szülék van csak a faluban. Ilyen közegben, a megálapodott­­ságnak ilyen formái között kell Bene Józsefnek csapást vágnia a jövő felé. Embert megpróbáló fel­adat és szerep ez, mert nemcsak az kell hozzá, hogy valaki, köz­tisztséget viselvén, értsen a köz­­igazgatás kérdéseihez meg hogy elnyerje az emberek bizalmát, ha­nem tudnia kell országos mértek­ben is gondolkozni. Még csak egy éve tevékenyke­dik dtt Persén, azelőtt a gömör­­sidi helyi nemzeti bizottság elnöke s a füleld helyi nemzeti bizottság titkára volt, de munkájának már olyan számottevő eredményei van-A háromszáz lakosú kis falu első házai Megbeszélés a szövetkezeti kerté­szetben. Jobbról az első: Bene József. helyet rendesen és időben megmű­veltek s az állatállomány is na­gyobb gondozásban részesül, mint azelőtt. De ugyanígy dicséretre méltó az a ténykedése is, amit a község kulturális felemelése érdekében fejt ki. Első teendői közé foglalta a kultúrház létrehozását, mert ez nem volt a községben. A mód is figyelemre méltó, ahogy a kérdést megoldotta. A nemzeti bizottság­nak nem volt pénzügyi fedezete kultúrház építésére, társadalmi hozzájárulásból meg építésből hosszú idő múlva készülhetett vol­na el, ezért az ötosztályos nemzeti iskolát áthelyeztette a volt jegyzői lakba, az iskolaépületet pedig kis alakítgatásokkal és javításokkal átéplttette művelődési otthonná. Jelenleg községi könyvtár léte­sítésén fáradozik. Volt ugyan ed­dig is egy kis, alig két és fél száz kötetből álló könyvtára a köz­ségnek, volt könyvtárosa is, de nem volt alkalmas helyiség a könyvkölcsönzésre. — Pedig, amíg nem válik min­den ember könyvolvasóvá, nem le­hetnek az emberek olyan művel­tek, amilyeneket napjaink megkö­vetelnek. Ebben a faluban meg különösen meg kell kedveltetni a könyvet — mondja. Aztán megmutatja a helyi nem­zeti bizottság irodája mellett épü­lő könyvtárhelyiséget. Még csak a puszta falai vannak meg, de már mutogatja, hová kerülnek a köny­vek, hol lesz a kölcsönző sarok és a könyvolvasó klub. — Eddig csak elvétve olvastak az emberek, de azt szeretnénk, ha olyan rendszeresen járnának a könyvtárba, mint az élelmiszer­­boltba. Amilyen lelkesedés van benne a közügyek iránt, hihető, hogy jó eredményeket ér el majd ezen a téren is ez a buzgó közéleti em­ber, aki a Csemadok járási veze­tőségének tagjaként is szép mun­kát végez. — mr — nak, amelyek az egész község éle­tére kihatnak. Elsősorban a gaz­dálkodás eredményei javultak meg működése nyomán. Az 1957 októ­berében alakult szövetkezet még az elmúlt gazdasági évben is kétszáz­harminc ezer koronás ráfizetéssel gazdálkodott, s a járás valameny­­nyi szövetkezete között a legkeve­sebbet fizetett tagságának, hat ko­ronát munkaegységenként. A tagok jó része csak parancsszóra s ked­vetlenül végezte munkáját, mert például az állatgondozókat, nem tudták rávenni, hogy hajnali öt 6- rára elmenjenek az istállókba etetni, de a mezei munkások sem jártak ki a mezőre reggeli nyolc­­kilenc óránál előbb. Amint a község élére került Be­ne József — aki különben GömOr­sidből való, s mindennap hazauta­zik a családjához —, első felada­tának azt tekintette, hogy megvál­toztassa a szövetkezet gazdálkodá­sát. Az évzáró tagsági gyűlésen javaslatára új vezetőséget válasz­tottak, túlnyomórészt kommunis­tákból és fiatalokból. Azóta szem­mell áthatóan javulnak az állapo­tok, mert helyreállt a munkafegye­lem. a mezőn minden talpalatnyi (Jlimaizombati kitek A Csemadok rimaszombati színjátszó együt­tese a CSKP megalakulása 40. évfordulójá­nak tiszteletére a közelmúltban bemutatta Peter KarvaS neves szlovák író „Éjjéli mise" című drámáját. A darabot Drobka Géza ren­dezte. a főbb szerepeket Karkusz Jánosné, Szabó Lídia, Gecse Gyula, Karkusz József, Ko­csis József, Mács Zoltán és Pély András ját­szották. A komoly rendezői erőfeszítést és szereplői alakitókészséget igénylő darab előadását nagy várakozás előzte meg. Örömmel közölhetjük, hogy az előadás min­den várakozást felülmúlt, kellemes meglepe­tést okozott. A rendező és a szereplők mara­dék nélkül megértették a darab mondaniwAó­­ját. Forró légkörű, szlvbemarkoló játékot lát­hattunk a színpadon. A ~endezőt nem kell bemutatnunk, Drobka Gézát már ,messze földön” ismerik, adottsá­gairól minden dicséretnél szebben tanúskodik az eddigi darabok sikere. (Pl. Lovicsek Béla „Húsz év után" c. darabját helyben és vidéken öszesen huszonötször játszották). A KarvaS-darab rendezése Drobka újabb fejlődését bi­zonyítja. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy hibátlan felfogásban, telibetaláló ötletekkel vitte színpadra a drámát. * * * A rimaszombatiak Sajógömör községben is előadták Karvat drámáját. A darab a szö­vetkezeti dolgozók körében is osztatlan sikert aratott. Több néző könnyes szemmel hagyta el az előadás után a művelődési otthon terme* Most rövid pihenő következik, mivel a mű betanulása meglehetősen igénybe vette a sze­replőket. A pihenő után a színjátszó együttes számos gömöri községbe ellátogat majd, s még ebben az évben Losoncon is el akarják játszani a darabot. * * * A tánccsoport tagjai a bejei kastély kertben lezajlott Csemadok-napon nagy sikerrel mu­tatták be az ez évben betonú t, „Juhásztánc” cí­mű új számukat. V. J. 20 Egy lelkes Csémadok-tag

Next

/
Oldalképek
Tartalom