A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-23 / 30. szám
Bene József a persei helyi nemzeti bizottság titkára. A község kicsi. Háromszáz lakosa s ugyanannyi hektárnyi földterülettel rendelkező szövetkezete, harmadrendű körútja, egytanerös iskolája, egy élelmiszerüzlete, egy vendéglátó üzeme, egyetlen autóbuszmegállója és egy vasútállomása van. A műveltség vékony ereken folyik be ide, mert alig jár újság vagy folyóirat a faluba. A községi könyvtár szegényes, s ha a legmodernebb hírközlést is számításba akarnánk venni: mindössze öt televíziós készülék van csak a faluban. Ilyen közegben, a megálapodottságnak ilyen formái között kell Bene Józsefnek csapást vágnia a jövő felé. Embert megpróbáló feladat és szerep ez, mert nemcsak az kell hozzá, hogy valaki, köztisztséget viselvén, értsen a közigazgatás kérdéseihez meg hogy elnyerje az emberek bizalmát, hanem tudnia kell országos mértekben is gondolkozni. Még csak egy éve tevékenykedik dtt Persén, azelőtt a gömörsidi helyi nemzeti bizottság elnöke s a füleld helyi nemzeti bizottság titkára volt, de munkájának már olyan számottevő eredményei van-A háromszáz lakosú kis falu első házai Megbeszélés a szövetkezeti kertészetben. Jobbról az első: Bene József. helyet rendesen és időben megműveltek s az állatállomány is nagyobb gondozásban részesül, mint azelőtt. De ugyanígy dicséretre méltó az a ténykedése is, amit a község kulturális felemelése érdekében fejt ki. Első teendői közé foglalta a kultúrház létrehozását, mert ez nem volt a községben. A mód is figyelemre méltó, ahogy a kérdést megoldotta. A nemzeti bizottságnak nem volt pénzügyi fedezete kultúrház építésére, társadalmi hozzájárulásból meg építésből hosszú idő múlva készülhetett volna el, ezért az ötosztályos nemzeti iskolát áthelyeztette a volt jegyzői lakba, az iskolaépületet pedig kis alakítgatásokkal és javításokkal átéplttette művelődési otthonná. Jelenleg községi könyvtár létesítésén fáradozik. Volt ugyan eddig is egy kis, alig két és fél száz kötetből álló könyvtára a községnek, volt könyvtárosa is, de nem volt alkalmas helyiség a könyvkölcsönzésre. — Pedig, amíg nem válik minden ember könyvolvasóvá, nem lehetnek az emberek olyan műveltek, amilyeneket napjaink megkövetelnek. Ebben a faluban meg különösen meg kell kedveltetni a könyvet — mondja. Aztán megmutatja a helyi nemzeti bizottság irodája mellett épülő könyvtárhelyiséget. Még csak a puszta falai vannak meg, de már mutogatja, hová kerülnek a könyvek, hol lesz a kölcsönző sarok és a könyvolvasó klub. — Eddig csak elvétve olvastak az emberek, de azt szeretnénk, ha olyan rendszeresen járnának a könyvtárba, mint az élelmiszerboltba. Amilyen lelkesedés van benne a közügyek iránt, hihető, hogy jó eredményeket ér el majd ezen a téren is ez a buzgó közéleti ember, aki a Csemadok járási vezetőségének tagjaként is szép munkát végez. — mr — nak, amelyek az egész község életére kihatnak. Elsősorban a gazdálkodás eredményei javultak meg működése nyomán. Az 1957 októberében alakult szövetkezet még az elmúlt gazdasági évben is kétszázharminc ezer koronás ráfizetéssel gazdálkodott, s a járás valamenynyi szövetkezete között a legkevesebbet fizetett tagságának, hat koronát munkaegységenként. A tagok jó része csak parancsszóra s kedvetlenül végezte munkáját, mert például az állatgondozókat, nem tudták rávenni, hogy hajnali öt 6- rára elmenjenek az istállókba etetni, de a mezei munkások sem jártak ki a mezőre reggeli nyolckilenc óránál előbb. Amint a község élére került Bene József — aki különben GömOrsidből való, s mindennap hazautazik a családjához —, első feladatának azt tekintette, hogy megváltoztassa a szövetkezet gazdálkodását. Az évzáró tagsági gyűlésen javaslatára új vezetőséget választottak, túlnyomórészt kommunistákból és fiatalokból. Azóta szemmell áthatóan javulnak az állapotok, mert helyreállt a munkafegyelem. a mezőn minden talpalatnyi (Jlimaizombati kitek A Csemadok rimaszombati színjátszó együttese a CSKP megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére a közelmúltban bemutatta Peter KarvaS neves szlovák író „Éjjéli mise" című drámáját. A darabot Drobka Géza rendezte. a főbb szerepeket Karkusz Jánosné, Szabó Lídia, Gecse Gyula, Karkusz József, Kocsis József, Mács Zoltán és Pély András játszották. A komoly rendezői erőfeszítést és szereplői alakitókészséget igénylő darab előadását nagy várakozás előzte meg. Örömmel közölhetjük, hogy az előadás minden várakozást felülmúlt, kellemes meglepetést okozott. A rendező és a szereplők maradék nélkül megértették a darab mondaniwAóját. Forró légkörű, szlvbemarkoló játékot láthattunk a színpadon. A ~endezőt nem kell bemutatnunk, Drobka Gézát már ,messze földön” ismerik, adottságairól minden dicséretnél szebben tanúskodik az eddigi darabok sikere. (Pl. Lovicsek Béla „Húsz év után" c. darabját helyben és vidéken öszesen huszonötször játszották). A KarvaS-darab rendezése Drobka újabb fejlődését bizonyítja. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy hibátlan felfogásban, telibetaláló ötletekkel vitte színpadra a drámát. * * * A rimaszombatiak Sajógömör községben is előadták Karvat drámáját. A darab a szövetkezeti dolgozók körében is osztatlan sikert aratott. Több néző könnyes szemmel hagyta el az előadás után a művelődési otthon terme* Most rövid pihenő következik, mivel a mű betanulása meglehetősen igénybe vette a szereplőket. A pihenő után a színjátszó együttes számos gömöri községbe ellátogat majd, s még ebben az évben Losoncon is el akarják játszani a darabot. * * * A tánccsoport tagjai a bejei kastély kertben lezajlott Csemadok-napon nagy sikerrel mutatták be az ez évben betonú t, „Juhásztánc” című új számukat. V. J. 20 Egy lelkes Csémadok-tag
