A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-23 / 30. szám
Vörös tetők ŐZMULCfjCL Távoli és mégis közeli ország Száz esztendővel ezelőtt Bozena Némcová egy távoli szláv országba történő utazásról álmodozott; tanulta nyelvét, levelezett egy ismerős családdal, mely tárt karokkal várta őt. Ez az ország Bulgária volt. Akkor még török igában szenvedett, de már újjászületése és szervezett forradalmi felszabadító harca küszöbén állt. Rövidesen megérkeztek Csehországba az első bolgár diákok. A legtöbben Táborban telepedtek le. Ott tanult a forradalmár Angel Kancsev is, aki később a russei kikötőben agyonlőtte magát, hogy ne kerüljön a török rendőrség kezébe, ott élt Christo Botev szerelme, Ekaterina Karaminková is. Svatopluk Cech „Handzsár” című müvét a török zsarnokoknak a bulgáriai áprilisi felkelés alatt elkövetett kegyetlenségei hatása alatt irta. Azoknak a cseheknek, akik a bolgár nép védelmére keltek, a nagy bolgár költő, Ivan Vazov mondott köszönetét „Cseh testvéreink’’-hez clmü, meleghangú költeményében. így szilárdultak a két nemzet közötti első kapcsolatok. A prágai és a brátislavai új emlékművek ma a közös harc szülte testvériségről tanúskodnak, fennmaradtak a Rudé právo és a Tvorba számai, melyekben tüzes, lángoló szavakkal keltek Juraj Dimitrov védelmére a lipcsei per Idejében ... A két ország közismert párt- és politikai vezetőinek aláfrásával megerősített szerződések és kulturális megállapodások helyes és határozott irányt mutattak közös életünknek . . . Bulgária ma már közeli, jól ismert ország. A csehek és szlovákok tízezreinek, akik a gyönyörű bulgáriai városok és a fekete-tengeri partvidékek katalógusait lapozgatták s távoli utazás után vágytak, már nincsen katalógusra szükségük. Otthonaik bővelkednek bulgáriai fényképekben, emléktárgyakban; a legszebb emlékeket, az ország napfényére és tengerére való visszaemlékezést azonban szivükben őrzik. Tudják már, hogy ott új városok emelkednek, mind gazdagabb érclelőhelyeket fedeznek fel*, üzemek épülnek, melyek gyártmányai hazánkba is eljutnak. Sokat tudnak beszélni arról, hogy « Fekete-tenger egykor sivár partjain — az Ar’ iyhomokon és a Napfényparton — ma modern szállók tucatjai törnek az ég felé . . . Meglátogatták a bolgár városokat és falvakat, ahol napról napra új házak emelkednek. . . Az állami gazdaságok legelőin hatalmas szarvasmarha csordák legelnek A V. I. Lenin Kohászati Üzem Dimitrov város mellett Szárítják a világhírű bolgár dohányt „Vörös tetők országa" — ilyen szellemesen nevezték el a csehszlovák turisták. Valóban csodálatra méltó, miként lehetséges Ilyen bámulatosan rövid idő alatt anynyi hasznos és gyönyörű dolgot létrehozni. A bolgárok számára ez mindennapos dolog. J. Dimitrov hagyatékának tesznek eleget: évtizedek alatt kell elérnünk azt, amire másoknak évszázadokra volt szükségük. És ez bármilyen fantasztikusnak is hangzik, lehetséges és megvalósítható. Egy ország ilyen rohamos tempóban való fejlődését csak a szocialista rendszer, csupán a kommunizmus felé vezető út ragyogó távlatai teszik lehetővé. A tizenhat esztendős szocialista Bulgária már messze eljutott. És a szocialista tábor testvéri országaival együtt eléri célját 7