A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-24 / 52. szám
A rádiumsugárzás számos álét jelenség lefolyására hatással van Befolyását egyrészt a sejteken és szöveteken, másrészt pedig kísér tett állatokon tanulmányozzák. Különösen figyelemmel kísérik a sugárzás hatását az anyagcserére ás ezzel kapcsolatban mérik az oxigénszökségletet és a széndioxid kiválasxtédását. Kétarcú sugarak Az elektronmikroszkép lehetővé teszi az érlásmolekulák felépítésének tanulmányozását. A csehszlovák asztali elektronmikroszkóp kitűnik kis méreteivel és kivétő optikai tulajdonságaival. A vele készített felvételeket az eredeti nagyság ISO 000-szeresére lehet nagyítani — egy emberi hajszál ennyire felnagyítva 7,5 méter átmérőjű lenne. Élessége oly kiváló, hogy megkülönböztet hetünk vele két egymástól kétmll Hornod milliméterre fekvő pontot is. Prof. dr. F. HenClk az elek tronmikroszkóppel A modern tudomány legújabb ágai közé tartozik a biofizika A fiatal tudományág a fizikai jelenségeknek — höhang-, és ul trahang hullámok, a rádióaktív és kozmikus sugarak- az élő szervezetekre gyakorolt hatáséval foglalkozik. Egyik területe az élő anyagok molekuláris felépítésének tanulmányozása. A legfontosabb kérdés, amelyre választ keres: milyen az óriésmolekulékból felépített élő anyag szerkezete, milyen benne a molekulák elrendezése? Az óriásmolekulák elhelyezkedése teszi ugyanis lehetővé az élet szempontjából fontos biokémiai folyamatok lefolyását, és az élő anyag alapköveinek, a fehérjéknek képződését. Az utóbbi években különösen gyors fejlődésnek indult a biofizika egyik ága: a rádióbiológia. Fejlődését az atomenergia mind szélesebbkörü békés felhasználása — amelynek sorén rádióaktív sugárzás és rádióízotópok képződnek — tette szükségessé. A rédióaktív sugárzás meg nem engedett adagokban életveszélyes, az orvos kezében, ésszerűen alkalmazva viszont gyógyítja a veszélyes, rosszindulatú daganatokat. A rádiöblolOgia elsődleges célja az, hogy megállapítsa a sugárzás végső határát, ahol a rádiöaktlv sugarak még nem ölnek, de [gyógyítanak. Köztársaságunkban ezekkel a problémákkal a CSAV brnól Biofizikai Intézete foglalkozik. Az intézet igazgatója, F. Herőlk 1933 Óta dolgozik a rádlóbíológia területén. A felszabadulás óta egész sor fiatal tudományos dolgozót nevelt maga köré. Értékes munkásságáért nemzetközi elismerést is kapott, 1981 márciusában, Genfben egyhangúlag meg választották az ENSZ-nek a rádióaktív sugárzás hatását tanulmányozó bizottsága elnökévé. 'Felhők. Szép kéki-sjehőr felhők, ezüst szegéllyel. Utánuk fenyegető szürkék jönnek, majd haragos vörösek. Mndannyiukian sok a víz Meg kell tanulnunk megszerezni a vizüket! Időjárásmegrendelésre Általában úgy szokott lenni, hogy akkor esik az eső, amikor az ember kirándulni megy, s amikor a kertjét kellene öntöznie, aszá lyos szárazság van, Régóta beszélünk mér a mesterséges esőről, lé nyegében hogyan állunk hát vele? Dr, Podzlmek, a CSAV hradec králove-i Légkör-fizikai Kutatc nté zetánek vezetője, a természettudományok kandidátusa felel. „Mesterséges eső — ez nem pontos kifejezés. Ott, ahol nincs víz és a levegőben nincsenek párák, a legnagyobb erőfeszítéssel sem idézhetünk elő esőt. Ml az esőket Irányítani igyekszünk, ami azt jelenti, hogy a felhőket kényszerítjük, ott és akkor csapódjanak le, ahol és amikor mi akarjuk.” S milyen úton érik el ezt a célt? „Ismernünk kell az atmosférában lefolyó Jelenségeket, tudnunk kell, milyen anyagokat tartalmaz a légkör, lényegében mi minden van hatással a felhők lecsapódására, a köd és az esők keletkezésére. Köztársaságunk 22 helyéről küldenek a megflgyelöállomások esővizet, amelyek tulajdonságait és összetételét pontosan megvizsgáljuk. Amikor a vizsgálatok és a laboratóriumi kutatások eredményeit össze egyeztettük, kezdünk a tulajdonképpeni és meglehetősen költséges kísérletekbe. Ma már egész sor sikeres kísérletet tudunk felmutatni, amikor a felhőket kényszerltettük, hogy ott hullajtsák állá tartalmukat, ahol ml akarjuk. Az esők és általában a csapadék mesterséges irányításának különösen a mezőgazdaság területén lesz óriási jelentősége, ahol minden milliméterny! csapadék nagy mértékben befolyásolhatja a termést. A halott szíve tovább élhet A szív évezredeken keresztül az élet szimbóluma ás ■ jó és rossz érzelmek székhelye volt; mint ilyent, sérthetetlennek tartották, tüzetesebben csak a szerelmesek és a költők foglalkoztak vele. Manapság . . .? Az orvos számira a szív közönséges pumpa, amelyet sokszor hoznak fel példaképül a tervező mérnökök előtt, mert képes üzemzavar nélkül akár száz évig Is dolgozni egyfolytában Előfordulnak ugyan kevésbé megbízható példányok is, de ezeknél rendszerint csak kisebb, helyi jellegű zavarokról van szé, eme Iveket ki lehet kűzzübülni. Megtörténik, hogy sebészeti beavatkozások alkalmával a beteg szívat egyszerűon kiiktatják a vérkerin gésből és mesterséges szívvel helyettesítik; az operáció befejeztével aztán rákapcsolják az „elektrostimulátor” érintkezőjét, a kapcso lédeszkán beállítanak 80 ütemet percenként és a műszer addig hajtja a mozdulatlanságba dermedt szivet (akár egy hétig Isj, amíg magéhoz nem tér. A brnól II Sebészeti klinikán )an Navrátll professzor vezetésével érdekes kísérletekei folytatnak: Meg akarják valósítani a szív transzplantálását (átültelését). Talán egyszerűnek hangzik a dolog, pedig a valóságban óriási lehetőségeket rejt magában. Képzeljük el például, hogy autószerencsétlenségnél meghalt egy fiatalember, és . a szive tovább él. Igaz, nem őbenne; ahogy beszállították a kórházba, még meleg szivét kivették és áttranszplantálták egy szívbajos beteg mellkasába, akinek a szive valamilyen okból kihagyott. Ezldeig hasonló operáció még. elképzelhetetlen, megvalésítása útjában akadályok sora áll, amelyeket le kell küzdeni. Az élő szervezetek ugyanis semmilyen idegen szöveteket nem akarnak a magukévé tenni és, akár az életűk árán ts, Igyekezettek kivetni magúkból Ahhoz, hogy az orvosok megismerjék a testnek a transz plántált testrészekkel szemben taaustlott reakcióját szükséges hogy figyelemmel tudják kísérni az áttranszplantélt testrész sorsát egészen elhalásáig. A megoperált állat — ebben az esetben kutyákkal kísérleteznek — szívműködését mérőműszerekkel könnyű követni. Első feladatként a megoperált kutya vérkeringésébe a sajátján hívül még egy idegen szivet kapcsoltak be úgy hogy mind a kettő működjön. A két szív munkáját aztán röntgen és kardiográf segítségével állandó figyelemmel kisérték. A brnól II. Sebészeti klinikán több sikeres kísérlettel igazolták a szív transzplaniálásának a lehetőségét és már ezzel Is érdekes ő) lehetőségekkel gazdagító« ták az orvostudományt. A Svét v nbrazech nyomé u.
