A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-24 / 52. szám
r;i rá küIíil: \ •** Keltő KUhi japán fllmszínésznó az idői Canneai fesztiválon nagy Örömmel fogadta a jablonex ajándékát. akik másodszor vitték diadalra a nagymultú jablonecl divatékszert. Hiába volt és van még ma is a külföldi konkurrencla, hiábavaló a neu-gablonzl vének minden erőlködése. A Jablonex évi 20 000 új mintájával (eddig 200 000 mintával rendelkezik) szemben minden vetélytárs lemaradt. £s a Jablonex ma már 112 országba exportálja dolgozóink alkotásait, öt modern nemzeti vállalatba tömörülve pedig, régi és a különleges szakiskolából jOvó új mesterek készítik remekműveiket a világ asszonyai számára, hogy ezek a szép béke verőfényében még szebbek legyenek..'. —SÍ— Résxiet a joblonecl divatéksxer világot jéró kiállításáról csódbe jutottak a jablonecl expportcégek, egymás után álltak le a műhelyek, az otthon dolgozó munkások tízezrei pedig kereset és kenyér nélkül maradtak. Csupán 1931-ben 4000 embert kergetett el a nyomor Jeblonecból. A csapás halálos volt. Bár a jablonecl blzsutéria akkortájt egyedülálló volt a széles nagyvilágban, a város és vidéke már nem tért magához. A munkanélküliség, az elviselhetetlen nyomor krónikussá vált. Majd elérkezett a horogkeresztes bódulat korszaka. A tanácstalan és felelőtlen ígéretektől, Izgatástól félrevezetett németek tömegesen esküldtek fel Henlelnre és Hitlerre. A felszabadulás egy elpusztult jablonecet talált, ahonnan a potsdami egyezmény értelmében kitelepítették a náci érzelmű német lakosokat. A fajelmélet jablonecl megszállottjai: gyárosok, nagy és kisvállalkozók bosszút akartak állni volt hazájukon. Nyugat-Németországban telepedtek le, Trappenkampban, Oberruhrselben s főleg Kaufenbeurenben. És éppen Kaufenbeurenben alapította meg 11000 kitelepített jablonecl henlelnlsta Neu-Gablonzot. Elkezdték a jablonecl Csupán Jablonec n/N., az üvegbizsutérla őshona hallgatott. Nem voltak szakemberei, modern gépel s nem ismerte az új modern anyagokat. Jablonec, mint blzsutérla-nagyhatalom megszűnt létezni. Jablonect elparentálták — határon Innen és határon túl egyaránt. Poraiból a fűnlx madár azonban mindig újjáéledt 1 És ez a csoda, amely szocialista társadalmunkban a fejlődés törvényszerűségének következménye, megtörtént Jabloneccel Is. A kezdet azonban Igen nehéz volt, hosszú hónapok, évek sora kellett míg a Jablonecl blzsutéria külföldi trónbltorlőlnak méltó ve télytársává válhatott. A Jablonectek új fegyverzetben léptek a világpiacok küzdőporondjára, az elbűvölő cslllogó-vlllogö üveg dlvatékszerek mellett, megjelent az Auróra Boreálls, az elektrolltlkus úton oxidált alumíniumból készült „Északi fény“, a minden blzsutérlák királynőjel Az új gyárépületekbe, a modern gépek és divatos anyagok mellé új emberek álltak, blzsutéria gyártását. A jágerek, Wondrákok, Zappék Ismét gyártulajdonosok, polgármesterek lettek, míg egy munkásasszony a nyugatnémet Stern című lap leleplezése szerint 10 órás munkanapért 1,80 márkát kap. Az üzlet azonban egyelőre virágzik I Neu Gablonz veteránjai felvették a kapcsolatokat Jablonec egykori üzletfeleivel és egyre-másra szállították a kaufenbeurenl „jablonecl“ bizsutérlát Amerika, Afrika és Ázsia piacaira. Aztán új vetélytársak jelentkeztek, Svájc, Amerika, Japán, Olaszország és Ausztria. Megkezdték a blzsutéria gyártását és exportját. Üj formákkal, új anyagokkal jöttek és sikereket értek el. Cseh lém- és ttvegMxsn ékesftl 8 ssép I svéd hölgy nyakét.
