A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-03 / 49. szám

A rozsnyói vasútállomáson várjuk a gyorsot. Sötétedik, a sí­nek között félhomály, az állomásépület néhány lámpája pró­bálja elűzni a sötétet. Szemaforok világítanak a távolban, Kas­sára vöröset, lefelé, Fülek irányába zöldet mutatnak. Északról jön a gyors, néhány percre megáll, aztán rohan tovább délre, majd újra északra, a Tátra alatt, át a Kárpátok bércem Prága felé. Messzi tájakra utazók várják a gyorsot. Itt van mindjárt mondjuk a katona ... Középtermetű, fekete szemű, fiatal cigány­fiú. A gyenge fénynél is látom, hogy pelyhes állát még nem érintette borotva ... A köpenye kissé bő, de széles válla és mély hangja már férfias. Nagyon haragszik, fekete szeme dacosan néz az éjszakába. A kezében kéregpapír koffert tart. Az anyja áll mellette, a sógornő­je és egy lány, akihez bizonyára az érzelem szálai fűzik. Ügy veszi körül a három asszony, mint az uralkodót alattvalói alá­zatos, megszeppent csoportja, ő meg figyelemre se méltatja őket. Szabadságról megy vissza az alakulathoz, és az együttlét utolsó perceit, az elválás úgyis fájdalmas pillanatát megkese­rítette számára az anyja. Negyven éves, feketekendös, sovány cigányasszony. Öt perccel ezelőtt kitalálta, hogya a hosszú útra vigyen valami italt magával. Mindjárt a büfféhez is ment, és egy üveg bort kért. Sajnos, minden ital elfogyott már, csak limonádé maradt. — Vigyél limonádét, fiami A mélyhangú, pelyhesállú katona elszörnyedt. — Limonádét..? Minek? — fó lesz az úton, meglátod ... Hosszú az út, megszomjazol, és akkor majd milyen jó lesz! Vehetsz szalámit hozzá ... A fiúval forgott a világ, hogy „asszonyitalt” vigyen magával. A cigányasszony limonádét kért az elárusítótól. Üvegestől. — Ügy nincs — mondta nem adunk ki üveget... —■ Megfizetek érte — fogadkozott —, annyi pénzt fizetek érte, amennyit csak akar. Tudja, hosszú útra megy a fiam és megszomjazhat a vonaton. Ha már bor nincs, legalább limoná­dét... A katona figyelte a beszélgetést. Végül az elárusító hajlandó volt üvegestől odaadni a limonádét, és az asszony kifizette. Akkor szólt bele a fia a fejleményekbe. — Nem kell a limonádé, anyám ... — Remegő hangján érző­dött, hogy erősen türtőzteti magát. Még hogy limonádét! Én, a kaszárnyába..? A sógornője és a lány mukkanni sem mer­tek, úgy figyelték a fiú és az anyja csatáját. jó lesz a vonaton, fiam.. — Nem, itt egészen feleslegesek a szavak. A katona hajthatatlan, kénytelen az elégedetlenkedő elárusítónak szégyenszemre visszaadni a limonádét. — Nem kell neki... látja, hogy nem kell neki... Mindenképpen meg akarja vendégelni a fiát elutazása előtt, meg az embereknek is megmutatja, hogy nem sajnálja a pénzt, ha a gyerekéről van szó. Négy sört kér a sógornőnek és a lány­nak is. Ez így szokás, inni a búcsúzásra ... — Nem kell a sör — kiáltotta kétségbeesetten a katona —, nem kell, mert nem esik jól. Az anyja csak nézte, meglepetten a fejét csóválva, erős né­zéssel, hogy belékényszerítse a sört, hiszen néhány perc múlva hosszú útra indul, és ő igazán nem sajnálja a pénzt. A lány lopva megsimogatta a katona karját, hogy ne haragudjon már olyan nagyon. — Igyunk mi — mondta a cigányasszony a menyének —, igyuk ki ezt a sört! A menye ivott is, de a lány azt mondta, hogy nem ízlik neki, és a katona háta mögé húzódott. Mutatta, hogy hozzá tartozik. A fiú látta, hogy itt rendet kell teremteni. — Nézd — mondta felháborodva a lánynak, és a kofferból egy egész fehérkenyeret vett ki —, ezt vette, kenyeret! Mondd meg te, minek ez nekem, mondd, minek? — Apró, fonnyadt almákat szedett elő. — És ez minek, nézd.,. mit csináljak vele. amikor a kaszárnyában mindent kapok? Az anyja megelégedetten nézte az almát és a kenyeret, és azt gondolta, hogy bár kevés ideje volt vásárolni, mert az autó­busztól mindjárt a vonathoz jöttek, azért mégis ellátta az útra a fiát. Befutott a gyors. Nagy sietve össze akarta zárni a katona a bőröndöt, de az anyja lekapta a pultról a limonádét, gyorsan bedugta, és anélkül, hogy tiltakozhatott volna, összezárta az orra előtt. Rohantak a vonathoz. — Ha elmegy a vonat, megfizetem.. I — kiáltotta vissza az asszony. Alekszandr Zsarov szovjet költőnek „A Moszkva folyóba ömlik a Volga" című verséből idézünk a vízszintes 1, 47, valamint a függőleges 20 és 24. számú sorokban. Beküldési határidő december 10. A he­lyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki VÍZSZINTES: 1. Az idézet 1. ré­sze (a nyíl irányában folytatva) 13. Egyesült Nemzetek Szövetsé­ge hivatalos rövidítése. 14. Fér­finév. 15. Város Indiában, az egykori mogul birodalom szék­helye (ékezethiba). 16. Poroszló szlovákul. 18. Világtáj. 19. D-vel a végen: idegen férfinév. 20. Henrik Ubul. 21. Hiányos hőség. 23. Lángoló. 25. Egy franciául. 26. Meló betűi. 28. Jótulajdonság. 30. Azonos betűk. 31. H-val: Szí­ria második legnagyobb városa. 33. Kőzet betűi. 35. Kálmán Nán­dor. 36. Japán pénz. 38. Testének felülete. 40. Kettős betű. 41. S- sel a végén: európai ország fő­városa. 42. Fekete bőrű. 44. A mongol főváros nevének első tagja. 46. Fűszer. 47. Az idézet 4. része. 50. Bonifác része. 52. Zsó­fia betűi. 53. R. Ö. L. 55. Zsiger. 56. Csendes. 58. Olajforrásairól hires község a Dunántúlon. 60. Darab betűi. 62. Női név. 64. Zol­tán Tamás. 65. Elhamvad. 67. Udine betűi. 69. Személyes név­más. 70. Arc része. 72. Göngyö­­legsűly. 74. Gyújtóbomba. 76. Fo­gója. 78. Okmánya. 80. Piros kö­zepe. FÜGGŐLEGES: 1. Kenu fele. 2. Útra kel. 3. Norvég szlovákul. 4. Férfinév. 5. Olga fele. 6. Köny­­nyű erkölcsű. 7. Y. M. É. 8. Bá­tortalan. 9. Német személyes név­más. 10. L. A. E. 11, Piszke. 12. Szürke németül. 17. Férfinév. 19. Hiányos gőz. 20. Az idézet 2. ré­sze (a nyíl irányában folytatva). 22. Férfinév. 24. Az idézet 3. ré­sze. 27. 54.8-as atomsúlyú fé­mes elem. 29. Ebédes. 30 Taga­dó szó. 32. Folyó az Ibériai fél­szigeten. 34. Kettős betű. 35. Kö­nyörög -37. Merész magánhangzói. 39. Község a nagykaposi járás­ban (Dobó...). 41 Aval a végén: csokor. 43. Békaporonty. 45. Né­velővel: kormánykerék. 46. Bo­kor része. 48. Hiányos Lali. 49. Köp ikerszava. 51. Szlovák sze­mélyes névmás. 54. Lágy fém. 57. Névelővel: pálmafajta. 59 Döf. 61. Vissza: nem velem. 63. Maris betűi. 66. Garam ré^e. 68. Ked­ves angolul. 69. Béke oroszul. 71. L. Y. K. 73. Hiányos Riga. 75. R- rel a végén: béke szlovákul. 77. Ötvenegy római számmal. 79. Né­velő. Az előző rejtvény megfejtése: Irodalmunknak nemcsak nagy műveket keli teremnie, hanem nagy olvasótábort is. A 47. sz. rejtvény megfejtői kö­zűi egy-egy könyvet nyertek: Bá­thory Ferenc, Kassa; Ganzer Ka­talin, Komárom; Fülöp Zsuzsan­na, Kistárkány; Mihalík Zoltán­ná, Királyhelmec; Széllé Erzsébet, Nemesabony. A katona a harmadik vágány mellett megcsókolta őket és felszáll. Megállt az ablak mellett, kinyitotta és kikönyökölt. Szótlanul nézték egymást, amíg a gyors el nem indult. — Édes fiam — sírta el magát a cigányasszony —, vigyázz magadra, édes fiam! Vigyázz magadra, ha nem vagyok is mel­letted ..! Mosolygott és integetett nekik. — Asszonynépség — morogta maga elé —, jól van, na. Azért nem kell mindjárt sírni, ha elutazom ... DUBA GYULA 15 (2im oyiádé

Next

/
Oldalképek
Tartalom