A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-19 / 47. szám

Győzedelmes út Karel Pokornf, hazánk nemzeti művésze 1905-ben mint laka­tosinas kezdte Bécsben életpályáját. A nyugtalan vérű és mű­vészi hajlamú lnasgyerek azonban nem maradt meg a lakatos­­sőgnél. Ezerkilencszéztlzennégyben mőr a prágai Képzőművé­szeti Akadémia dlőkja, ahol J. V. Myslbek, a cseh szobrászat egyik óriása veszi pártfogásába. És az egykori lakatostnasban Myslbek mester nem Is csaló­dik. Pokorn? még csupán az első évfolyam látogatója, ős már­is kiváló mQvel, a Férfi torzó című alkotásával jelentkezik. A két évvel későbben megmlntőzott „Kenyérre várókéban pe­dig pacifizmusa mellett szociális hovátartozása is megmutat­kozik. A huszas években a szociális művészet úttörői között látjuk. E korszakának kiemelkedő alkotása a „Föld”. Majd felélednek benne a nagy világégés emlékei, és egymást követik háborúellenes, pacifista művel, melyből azonban nem hiányzik a polgőrl nemzeti érzés sem. A 212kovl „Pamőtnlk osvobozenl”-t díszítő reliefje, az „Elesett katona”, a „Roham”, a „Védelem”, a „Haldoklás” és a „Halál” Karel Pokomft az első köztársaság legismertebb szobrászává tették. Am ugyan­akkor megmintázza „Ostravát” (1936) ős a „Hengerész"-t (1936), reagál a fenyegető fasiszmus veszélyére, valamint a má­sodik világháború gyötrelmeire („Anya” 1936. „Háborús évek. 1942). Hazánk felszabadítóinak és megmentőlnknek híres szobrá­val, a „Testvéresüléssel" adózik. Későbben megmintázza A. lí­rásak, és Bo2ena Nemcová szobrát, jelenleg 1948 februárjának akar emléket állítani. A hetven éves szobrász a realizmus nagy mestere. Műveiben a forma és a tartalom, szerves egységet alkot, s lehet, hogy ép­pen egyik-másik alkotásának túlzottnak látszó klasszikus tö­kéletessége az, ami néha hűvösségével hat a nézőre. Szobrai­nak és reliefjeinek kiállítását, melyet a Szlovák Képzőművé­szeti Szövetség bratislaval házában rendeztek meg, valóban érdemes megtekinteni. Testvéresülés 11850/ N6l tOTiO (1918) Bolena NSmcová (1952) Hengerész (1930)

Next

/
Oldalképek
Tartalom