A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-12 / 46. szám

S

ok olvasónk talán értetlenül nézi a elmet; ml az, megint egy ú] sport. Nem, semmilyen újdonságról nincs szó. A judő sport birkózás, amely a múlt század végén keletkezett japánban és átkerült Európába, ahol hamarosan bámuló! akadtak, sót utat tór — ahogy képeink Is mutatják lányaink érdeklődése íelé Is. Azok a llúk és lányok, akik megtanulják a judo fogásait, testileg jóval erősebb ellenfél ellen is kiállhatnak. Ha beavatatlanul nézzük a lányok birkózását, azt hihetjük, hogy közönséges verekedés. Ez tévedés. A judónak szigorú szabályai vannak. A birkózónak legelőször azt kell megtanulnia, hogy hol foghatja meg ellenfelét, tudnia kell, hogy csak a szőnyegen küzdhetnek, és előirt öltözetben, erős lenszövetből készült klmonóban kell lennlök. A küzdelem során sokszor olyan helyzet áll elő, hogy a látszólag gyengébb fél győz és erősebb ellenfele feladja a harcot. Akkor történhet ez, ha a győző olyan fogáshoz jutott, amely kivédhetetlen, amikor a további küzdelem reménytelen. Éppen ezt kell megtanulniuk, felismerni a döntő fogás pillanatát és győzni.

A judo japánban nemzeti sportnak számit. Tokióban például olyan birkózóterem van, ahol 450 pár küzdhet egyszerre. Nálunk is napról napra népszerűbb. Nemrégen Bajcson a sportolók akadémiáján óriási sikert aratott judózóink fellépése. Különösen a fiatalságnak tetszett nagyon. Másnap már láthattuk Bajcs utcáin, ahogy a gyerekek a legegyszerűbb judófogásokat próbálgatták egymáson.

Bratislavában a Slavo] Vinohrady tornatermében naponta gyakorolnak a fiúk és a lányok. A legjobbak már szerepelnek Is november 11—17-e között, a bratislavai Kultúrparkban megrendezett csehszlovák bajnokságon.-vl—

Judoa merészek sportja

J. Vlach felvételei