A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-05 / 45. szám
Bar angolas KeletSzlovakiában Régi ]6 táblablrák, a másik Jókai. Tisztelettel adóztam ezek után a traflkosnőnek, amiért nem ponyvával látja el olvasóit. De továbbra Is kérdőjel maradt a számomra, hogy miért nem teljesíti kötelességét az e célt szolgáló falusi könyvtár? Általában el kell Ismerni, hogy Mlkszáthnak, Jókainak szép olvasótábora van. A csillagszemű asszonyt Ismerik a Hét hasábjairól. De csak elvétve tudják, hogy hazai magyar Íróinknak ű] Írásaik Is Jelentek meg. Senki sem Ismeri a tavaly megjelent Szlovákiai magyar Írók antológiáját, és Igen kevesen tudnak az Irodalmi Szemléről. Szepslben, a tlzenegyóves Iskolában elbeszélgettem a tizenhét évesekkel. Noszogatásomra egyetlen diák nyilatkozott. Ismeri és szereti — mondta — Dénes Györgyöt, Dubát, Zalát. Egy kislány olvasta a Kata, Katrin, Katlnká-t — valakitől. Nem tudja kitől. Szabó Magdától Is olvasott „valamit". A könyv elmét elfelejtette. Azzal mentegetőznek, hogy kevés az Ifjúsági regény. Arról Írjanak, — mondta egy értelmes fekete fiú —, hogy a szülők sajnos még mindig felesleges időíecsérlésnek tekintik az olvasást, de nem tekintik annak a templombajárástl — KI fog az apjával, anyjával folyton perlekedni? — kérdezte. No, gondoltam, ezen aligha lehet ifjúsági regénnyel segíteni. Mindenesetre átadom az üzenetet Irótársalmnak, de tapasztalataim alapján Jóindulatú tanácsot fűzök hozzá. Amennyiben nem akarnak hiábavaló munkát végezni, mondanivalójukat színpadra alkalmazzák. Oda talán el lehet, csalni „az öregeket”, feltéve, ha a darabban dalok és táncok is lesznek. És amikor mindezekről beszámolok, meg kell mondanom, hogy nem hiszem, helyrehozhatatlan bűnöknek voltam tanúja. Az emberek mindenütt kedvesek, készségesek. CsbR éppen nincsenek tudatában, hogy a kultúra a Jólét fokmérője. A legkisebb faluban sem feledkezik meg, aki építkezik, fürdőszobáról. Mosógép, televízió, hűtőszekrény a legtermészetesebb szükségleti cikkek. Motorkerékpár, autó, magátólértődő dolog. Csak arra nem eszméltek még rá, akik mindezt élvezik, hogy e kényelem könyvek nélkül nem létezne. Jókai Idejében petróleumlámpa, fagygyúgyertya fénye mellett olvastak az emberek. Nem tudom, van-e még országunkban község, ahol az utcákon ne világítana villanyfény. A fejekben sem lehet hát sötétség. A Csemadok kassai és környékbeli helyi csoportjainak vezetői mindent elkövetnek, hogy az áldatlan A Jénái monostor főbejáratának portáltja helyzeten javítsanak. Legtöbbször nagyon nehéz körülményekkel kell megküzdeniük. Joggal elvárhatnák pedig, hogy munkájukat nagyobb megértéssel fogadják azok, akiknek érdekében fáradoznak. Az elmondotak után érthető, hogy szinte áhítattal léptem a Jászól kastélyben elhelyezett hatalmas könyvtárterembe, ahol mintegy száznegyvenezer könyvet, és négyszáz folyóiratot tartanak számon. Már maga az épület is megérdemelné, hogy részletesen foglalkozzunk művészi tökéletességével, nem Is szólva a hatalmas könyvtár gazdag történelmi és tudományos múltjáról. — Az épület mintegy nyolcszáz éves — mondotta dr. Lágyl Kornél, a nagytndású volt könyvtáros. Ezidö szerint már csak saját munkál részére gyűjt anyagot, szerencsémre Itt találtam és hozzájutottam az alábbi adatodhoz. — A XII. század utolsó negyedében kezdték az akkori monostort építeni (még IV. Béla király uralkodása előtt). Teljesen be sem fejezhették, amikor a tatárjárás elpusztította. A XIII. század közepe táján (1255-körül) újra felépítették. Ez az épület Is leégett és az újjáépítés a mai formájában 1766-ban fejeződött be, az osztrák egyházi épületek barokk stílusában. A hadjáratok és tűzvészek a kolostor és templom eredeti műkincseit részben elpusztították, részben megrongálták. 1802 után a kolostor akkori vezetői igyekeztek ugyan ezeket pótolni, ill.’ restaurálni, de ez csak részben sikerült. Legnagyobb eredménnyel járt az akkor nyolcszázezer példányból álló könyvtár és irattár újjászervezése, ahol nagyon sok történelmi anyagot tartanak ml napig számon. Az épület most műemlék s a Charitas otthon céljait szolgálja. A könyvtár az állam kezelésében van. A könyvtárról MachaJ Géza könyvtáros beszél oly szeretettel és büszkeséggel, mint ahogy hadvezér nyilatkozik csatét nyert vitézeiről. Ez a hasonlat azért is helytálló, mert katonás rendben sorakozik itt ez a száznegyvenezres létszámú hadsereg, a tudomány katonasága. Sok hadat megjárt, sok sötétséget eloszlató élcsapat ez. Itt szerettem volna maradni, Jobban megismerkedni velük, sajnos, ehelyett Ismét csupán felületes adatokat hoztam magammal. ősnyomtatványt (az 1440—1500-as években kiadott nyomdai termékek) százkét darabot tartanak nyilván. Ugyancsak négy kódexet és az 1473. évben nyomtatott első latin, teolóRásxlet a parkból, háttérben a monostor két tornya gia és lexikon egy-egy példányát, amelyeket nyomtatások után kézzel festett színes és arany Iniciálékkal és lapszéli rajzokkal hat évig díszítettek. Cronlca 1493-ból (egy évvel Amerika felfedezése után adták ki Nürnbergben). A könyv utolsó oldalán Európa akkor ismeretes térképe Prágával és az akkori Magyarországgal. A világ minden kultúmyelvén található Itt írás. Komenszky művei. Lengyel biblia 1060-ból. A magyar vonatkozású művekből két könyvet tett elébem MachaJ Géza. Az egyik a század elején ötszáz példányban kiadott Petőfi Almanach egy darabja volt. Benne többek között huszonhárom nyelvre lefordítva a költő Jelszava: Szabadság, szerelem... Petőfi másik verse: Reszket a bokor.., harmincegy nyelven, melyet szlovákra a nagy szlovák költő, Hviezdoslav fordított. A másik könyv egy 1888-ban Magyarországon kiadott cigány nyelvtan összehasonlító szótárral. Ennyit Jászóról. Utam és célom tovább szólított. Azzal búcsúztam el a Gömör-SzepesI Érchegység árnyékéban meghúzódó szellemi paradicsomtól: Viszontlátásra! Részlet a híres Jászál könyvtérből
