A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-29 / 44. szám
• A Csodálatos mandarin nálunk A Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese nagy sikerrel mutatta be Ravel Dafnls és Chloe és Bartók Béla Csodálatos mandarin című balettjét. Az est első részében Ravel impresszlonlsztlkus zenéjére készült antik mesét láttunk, amelyben Florentine Lojeková (Chloe) és Tomás Ivan (Dafnls) kitűnő alakítást nyújtott. Az est fénypontja Bartók Béla Csodálatos mandarinja volt. Bevezetőül pár szót szeretnénk Írni a balett történetéről: Először 1926-ban mutatták be Kölnben, ahol siker helyett botrányos tüntetés fogadta a művet. Magyarországon — két, közvetlenül a bemutató előtti betiltott kísérlet után — először 1945 decemberében került a közönség elé, de ezt a bemutatót a legnagyobb magyar zeneszerző már nem érte meg. A betiltások Lengyel Menyhért librettójának „erkölcstelenségére” hivatkoztak. A cselekmény egy világvárosban játszódik. Szín: egy szoba. Szerpelők: a leány, akit három csavargó arra kényszerít, hogy férfiakat csalogasson fel, akiket ők majd kifosztanak. Az ablakból integet, felcsalja az öreg gavallért, majd fiatal diákot. Egyiknek sincs pénze, a csavargók mindkettők kidobják. A harmadik a mandarin. Megjelenik, áll a küszöbön és szemrebbenés nélkül, mereven, halálos komolyan néz a lányra. A leány fél tőle, de kényszerítik rá, hogy táncoljon előtte, csábítsa. A mandarinban fellobban a vágy üldözi a menekülő lányt. A csavargók közbelépnek. Háromszor gyilkolják meg, de nem tud meghalni, míg vágya nem teljesül. Bartók Béla zenéje nem csak ennyit fejez ki, koráról mond ítéletet egy döbbenetes pantomtmban. Bartók Béla 1918 őszen fogott hozzá haláltáncának, a Csodálatos mandarinnak megzenésítéséhez, melyet 1919 tavaszán fejez be. Ekkor Magyarországon forralml kormány védekezik a mindenfelől rátámadó túlerő ellen. Köröskörül fenyegető halál és fuldokló életvlziő. Ebben a korban, ezeknek az erőknek ütközőpontján alukul ki a nagy magyar zeneköltőben a Csodálatos mandarin. A háború, a nagyváros hazug, lármás élete, a kapitalizmus vad törvénye — amely mindent bemocskol, mindent áruvá tesz — ellen fordul Bartók gyűlölte. Ezt a gyűlölt világot ábrázolja a nagyváros zenéje, a három csavargó, ez a világ gyalázza meg a leányt, kényszeríti, hogy áruba bocsássa magát, s bemocskolja érzelmeit. Ebben a világban áll magányosan ős idegenül a mandarin, ez ellen harcol elemi erejű szenvedéllyel, és végül ezen az eltorzult világon győzelmeskedlk. Ezt lehetett kiérezni a bratislavai balettegyüttes elődásából is. Pavol Gábor térben kitűnően megoldott díszlete az első percekben érezteti az ellentétet és a kapcsolatot a hivalkodó csillogás és a sötét bflntanya között. Egyszerre összhangba kerül a színpad és a zenekarban felhangzott csodálatos zene, amelynek tolmácsolása Tibor FreSo karnagy és a zenekar érdeme. Zajkó József munkaérdemrenddel kitüntetett koreográfus híven tükrözte Lengyel Menyhért librettóját. Minden mozdulata beszélt. Ezt igyekezett alátámasztani a balett hét szereplőjének mindegyike. Különösen ki kell emelnünk a három csavargó egyikét kitűnően alakitó FrantISek Dvorskft. Trúda TaSká-Boudová drámai erővel, mély átéléssel, művészien alakítja a lány szerepét. Heinrich Hoffstädternek a mandarin alakításánál, szerintem, nagyobb aktivitást kellett volna kifejtenie. Főleg a három csavargóval folytatott küzdelemben. A Csodálatos mandarin bratislavai előadása bizonyíték arra, hogy egy nagy zenész jelentős művészi alkotása mindig része, tükre saját korának, kora alapvető társadalmi kérdéseinek. A Bartók Béla gyönyörű zenéjére készült balett nagy élményt jelentett a bratislavai közönségnek, amit a bemutató utáni szűnni nem akaró taps is bizonyított. KVOCSÁK JÓZSEF Zofla Cervefiákovd a leány szere- A Mandarin, Ján Mfiatko pében Színházi esték lelenet a darabból: Tóth László, Várady Béla, Ferenczy Anna, Rozsár József Három szegény szabólegóny Az Idei színházi évad második bemutatólaként Babay József hangulatos zenés vlgfátékával lépett közönség elé a Komáromi Területi Színház. A három szegény szabólegény derűs története végig lenyűgözi a nézőket, különösen a fiatalokat. Három szabólegény Cérna, Pamut és Selyem Péter — aki tulajdonképpen férfiruhába bújt leány — vándorlását során öszszetalálkozlk s örök barátságot fogadva egymásnak együtt folytatja útját. Kassa városában Barnabás úr, a híres szabómester fogadja őket szolgálatába, akinek fiatalabb testvére Márton, az álruhás Selyem Péternek — Katalinnak szerelmese. Barnabás gonosz, számító ember. Megvesztegeti a főbírót, hogy öccséről, zktt elüldözött otthonról, hamis halotti levelet állítson kt s így a hatalmas vagyon egyedüli örökösévé váljék. Terve nem sikerült, mert megérkezik Márton. Azonban, ott van gonosz szövetségese, a főbíró, akt tömlöcbe vetteti a közben híressé vált fiatalabb testvért és Katalint arra kényszeríti, hogy Barnabás felesége legyen. Közeledik az esküvő napja, már-már minden reményét elvesztette a három szabólegény, Márton börtönben sínylődik, amikor Öregecske siet segítségükre. Olyan cérnával ajándékozza meg őket, hogy akt az azzal megvarrt ruhát felveszt, csak a színttszta igazat mondja. Hamar varrnak egy ruhát a főbíró számára, s mikor azt, felölti, cső dák-csodája, minden gazságot bevall. A jó elöbb-utóbb győzedelmeskedik a rossz felett, az igazság mindig kiderül. A szerelmesek egymáséi lesznek, Barnabás és a főbíró pedig elnyerik méltó büntetésüket. Ennyit a darabról. A színészek és a rendezők minden elismerést megérdemelnek. Az előadás fő erőssége a Katalint alakító Ferenczy Anna. Bájos játékával, jó mozgáskultúrájával belopta magát a nézők szívébe. Várady Béla Cérna és RÓzsár József Pamut szerepében sokszor megnevettették a közönséget. Bravúros „beugrással" alakította Tóth László Barnabás urat. Bemutató előtt hat nappal átvenni egy ilyen igényes szerepet nem kicstség, alaposan próbára teszt a színész tehetségét. Es Tóth László megállta a próbát, a ravasz, önző, minden hájjal megkent szabómester szerepében. Fazekas Imre főbírója szintén kitűnő alakítás volt. Király Dezső aranyos öregecskéfe és Slposs fenő józan, okos Tollnoka sok derűs percet szerzett. A Mártont alakító Bugár Béla kisebb szövegmondást hibáitól eltekintve meggyőző erővel játszott. Kisebb szerepeikben figyelemreméltó alakítást nyújtottak Korai Ferenc és Bottka Zsuzsa. Az előadás friss, szellemes. A rendező, Műnk István sok új ötletet, színt vitt bele. Minden elismerést megérdemel azért, hogy a színészek szinte kivétel nélkül jó alakítást nyújtottak. Zora Mathonová modern díszletei, élénk kosztümjét kellemesen hatottak. s Hisszük, hogy a Három szegény szabólegény fordulatokban gazdag, kacagtató története még sok kellemes percet szerez a közönségnek. KOPASZ CSILLA 21
