A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-29 / 44. szám

Kép a csévélócsarnokból WP átszanak velem az erdőborltotta dom­bok .. . Hol közelednek felém, hol meg tá­volodnak. Egyszer lefolyik az alacsony fe­­nyöcsemete és sárguló levelű mogyoróbokor borította domboldal egészen a vasúti töltésig, máskor meg visszahúzódik egy-két kilométer­re, Apró szénszemcsék és korom csapódik az arcomba a vasúti kocsi nyitott ablakán. Eperjestől Homonna felé utazom. Eszembe Jut az itteni népnek egy szokása: amikor fiú született, és először fürdették, a fürdővizé­be fűrészt tettek, hogy dolgos legyen; gyalut, hogy ügyes legyen; cukrot, hogy Jó legyen; sót, hogy szeressék őt az emberek és ezüst garast, hogy gazdag legyen .. . Domboldalba épült, apró falu melléit robog a vonat, a falu végén öreg temető. A temető­ben fakeresztek. Egyszerű fakeresztek, ■ olya­nok, amilyeneket bármely szegény ember összeeszkábálhatott néhány fejszecsapással. Ennyi Jutott a halottaknak, ennyi telt azok­ra, akiknek úgysincs már semmire szüksé­gük. Máshol, gazdagabb vidékeken márvány sírkövek és díszes keresztek emlékeztettek az eltávozottakra, itt még a halottak is igénytelenebbek voltak. Nem, ez a nép so­sem volt gazdag, hiába volt dolgos és ügyes, és hiába tettek az újszülött fiúgyer­mek első fürdőjébe ezüst garast. . . # * A legszebb mesék apró falukban, szegény­ségben és nyomorban születtek. A legszebb mesékben mindig jött valami rendkívüli, va­rázshatalmú lény vagy csodaszer, és egyszer­re minden rendbejött, szebb lett az élet, a nevetés szívből fakadóbb. Ma is történnek hasonló dolgok, csakhát senkinek sem Jut eszébe, hogy mesének tartsa őket, mert any­­nyira természetesek és megszokottak, mint a mindennapi élet dolgai általában. Mint a ho­­monnai poliamidszál története Is . . . A Chemko n. v. müfonálgyárat 1955-ben kezdték építeni. A poliamidszál nagyszerű, de igényes dolog, s ahhoz, hogy végeszaka­­datlan futása megindulhasson a csévélőgépek csillogó hengerel között, egész sor nehéz­séggel kellett az építőknek megbirkózniuk. Jó, ha ilyenkor valaki segít ... A gyár szov­jet tervek alapján készült, és a gépi be­rendezések 70 százaléka is szovjet gyárt­mány. A poliamidszál modern dolog, gyár­tása korszerű technikát és speciális szak­­képzettséget igényel. A környék lakói gyári Halló,itt a Chemlonl tapasztalatok nélküli favágók és szénégetők utódai. De ha rendelkezésünkre bocsátják őket, az emberi tapasztalatok hozzáférhetők és megszerezhetők. Hetven szakmunkás és munkavezető a Szovjetunióban tanulta a po­liamidszál gyártását, a többiek pedig már működő hazai üzemekben szereztek ismere­teket. Két éve, 1959. augusztus 29-én Indul­tak meg a vadonatúj üzem fonó és csévélő­gépei, és futni kezdett rajtuk a poliamidszál (üzleti nevén Chemlon). A történet másik része az emberekről be­szél. Az üzemmel egy időben modern lakó­negyed épült, így ma a város két részre osz­lik; az új köntösbe öltözött öreg városra — (mert ott is sok mindent átépítettek), és az ú] településre. * • « Kevés Ilyen rendezett és csinos üzemet láttam, mint a Chemko; nyoma sincs benne az ú] üzemeknél gyakori befejezetlenségnek, rendezetlenségnek. A gépcsarnokok között nyílegyenes utak, elegyengetett talaj, vi­rágágyak. S a gépcsarnokok . . , Hosszú, za­katoló zöld és acélkék gépsorok, fonó és csé­vélőgépek. Orsók pörögnek rajtuk, csillogó acélhengereiken pokhálószerü, finom fehér szál fut, a modern technika büszkesége — a poliamidszál. Kékköpenyes lányok és asz­­szonyok Járnak a gépek között, felügyelnek a futásukra. A dolgozók 75 százaléka fiatal nő Irena Artimovd szocialista munkabrlgádfa Az üzem két éve működik, és a tervteljesí­tés minden mutatója száz százalékon felül mutat. Kutatom, hogyan lehetséges ez? Fej­lődő, új üzemeknél néhány évi tapogatózás, kísérletezés, tapasztalatlanság mindennapi Je­lenség, amely akadályozza a tervteljesítést. Itt mintha mindez már a kezdet kezdetén hiányzott volna. Ilyen okokat találtam: az üzemben a munka kezdetén azonnal meg­szervezték a sztahanovista munkamódszerek Iskoláját. A „Kiváló minőség gépsora" elne­vezéssel megindítottak néhány tucat gépet, amelyen felváltva dolgoznak az egyes mun­kacsoportok. S a legfontosabb . , .1 Otven kol­lektíva, tehát körülbelül a dolgozók negyed­része versenyez a szocialista munkabrigád címért, amelyet öt brigád már el Is nyert. S ne feledkezzünk meg még valamiről. Az eredeti, alig két éve futó „öreg gépeket“ fo­kozatosan kicserélik a csehszlovák gépipar büszkeségeivel, a Skasil fonógéppel és a PKS 4 típusú csévélőgéppel. Eddig a homonnal poliamidszál meséje. A történet az emberekben folytatódik tovább, akik a lakótelep ú] házaiban laknak, és nem tesznek már ezüst pénzt az újszülött gye­rekük fürdővízébe. Ha megkérdeznék őket, hogy miért nem tesznek, azt mondanák: fe­lesleges, minek? DDBA GYULA 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom