A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-22 / 43. szám
Asszonytej N yolcvan évvel ezelőtt született a spanyolországi Malagában a XX. század képzőművészetének legnagyobb lázadója: Pablo Ruiz Picasso, a kiváló festő és igaz ember. Alkotásairól különbözők lehetnek a vélemények. Ám akár egyetértünk Picasso számos müvével, akár nem, nagyságából ez semmit sem vonhat le. Sok olyan festménye és rajza van, miket meg nem értek: tlyesvalami azonban nemcsak velem történik meg és nem csupán Picassóval kapcsolatban. A képzőművészétben és egyáltalában a művészeiben nem minden, nem mindig és nem mindenki számára érthető. Egyik esetben a művész még nem találta meg mondanivalójának legtökéletesebb kifejezési formájátj más esetben viszont a néző és kritikus nincs eléggé felkészülve a művészi alkotás megértéséhez, nem utolsó sorban annak megérzéséhez, mivel a művészet elsősorban az érzelmekre apellált Mindenesetre, egy komoly és nagy művész sohasem alkot előre megfontolt szándékkal érthetetlent és értelmetlent; főleg nem Picasso, akt El Greco, Goya, Ingrés, Poussin, Delacroix és Cézanne művészetét nemcsak, hogy szerette, ha* nem behatóan tanulmányozta is, s aki az afrikai négerek népművészetének varázsától eljutott a kubizmustg, majd onnan — ha nagy kerülőkkel is — visszatért az antik művészethez: aki meglepő analíziseiben és szintéziseiben az élet és az ember legteljesebb ábrázolására törekszik, sokszor a „szellem törvényeinek s nem is a látszatnak engedelmeskedve”! Éppen ezért Picasso, a művész és az ember mindig ott volt és ott van, ahol az emberiség jövőjéről van szó, és minden esetben a haladás oldalán áll. Ez a szenvedélyes pártossága kényszeríti őt, hogy 1937-ben, a spanyol polgárháború idején megfesse híres képét a „Guernlcá-t", majd 1951-ben a „Koreai mészárlást” s egy évvel későbben megalkossa a „Békét”. Galambja a világbéke szimbólumává vált, és csak természetes, hogy Pablo Picasso a Béke és az Elet nagy igenlője, a hű és kitartó kommunista a Háború és a Halál nagy negálója. ö a nagy őrzök. egyike, akt éberen áll a strázsán, nehogy „átvádoljanak rajtunk véres és ostoba feneségek"! Ezért vívja harcát — edsettel és ceruzával, ez a nyolcvan éves örök ifjú. Hálaképpen szálljon hozzá ez az üdvözlésféle, innen, a messzi Duna békés partjáról. —si— Jupiter ás Szemeié Avignonl kisasszonyok Guernica
