A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-01 / 40. szám

A kiállítás Óriásai a román túróbarendexé­­sek. a 4 ID150 B típusú olajfútéronnyal 3200 méterre túrnak le a léid mélyébe Elfáradva a járkálásban és nézelődésben, jól­­esik a fagylalt a színes ernyO alatt a mintadarab felületét, kitér az ütközés elől, ahogy az ember kisujja kitér a láng heve elől. Apró gyufaszálat, vékony drótot, lemezkét te­szel elébe, annak Is kitér. No, azért ne Ijedj meg. Nem múlta felül a gép az embert, ezek­ben a gépekben az ember taülja felül önma­gát. i A B csarnok megmunkáló gépek terén új Irányt mutat. A jövő megmunkáló gépel mel­lett nem az ember áll, hanem az elektroncső. Azt a feladatot, amelyet eddig az ember vég­zett el, ő veszi át. A Jövő a kibernetikus gé­pek vezérelte automatlzácléé és a programve­zérlésé. Elektroncsövek az ember helyén... A különbség az lesz, hogy az ember többet pi­henhet majd, és a munka mégis megbízha­tóbban megy, mert az elektroncsövek nem tudnak rosszul dolgozni, csak Jól. A rónák gépe! A Z pavilon mellett, néhány hektárnyi te­rületen állították ki a rónák, a távolbavesző mezők gépelt. A mezőgazdasági gépek csak táblás nagyüzemi gazdálkodás mellett hasz­nálhatók ki,' ezért esik nálunk egybe a pa­raszti munka gépesítésének kezdete a földmfl­­vesszövetkezetek megalakulásával. A nagyüze­mi gazdálkodásban a ló szerepét a traktor tölti be. Szerepének -fontossága Itt Is kitű­nik: az összes szocialista államok állítottak ki traktorokat. Mi új típusú Zetorokat, a Len­gyel Népköztársaság az Ursus C-235 típust, amelyet ez évben kezdtek gyártani, a Szovjet­unió nehéz lánctalpas traktorokat, a szibériai szűzföldek traktorait, Bulgária könnyű lánc­talpasokat. A mezőgazdasági gépipar általános törekvése, hogy a mezőgazdasági munkákat a legszélesebb körben meclianlzélja. Ezt céloz­zák a prostéjovi Agrostroj automata cséplőgé­pe és répaegyelő gépe, a Magyar Népköztár­saság kombájnja és kukoricakombájnja, az NDK burgonyaszedő gépe és univerzális von­tatója, a különféle sllózógépek — a jiéhány hektárnyi, ragyogó szeptemberi napfényben fürdő kiállltásterület piros, sárga, zöld, kék és szürke gépserege. Az eljövendő évek során a falu munkájának könnyebbnek, termeléke­nyebbnek és kultüréltabbnak kell lennie. Hová, miért sereglenek e kállítás látogatói? A kubai információs központ elé azért, mert egy elegáns kubai fiatalember Időnként Fi­del Castro fényképét osztogatja a kezét nyúj­togató tömegnek. i A kubai pavilon elé azért, mert egy idő­sebb, barnaarcü kubai bácsi nagy szakérte­lemmel és ördöngős kézügyességgel, aranybar­na kubai dohánybél valódi kubaszlvarokat so­dor. Szivarjai pontosan egyformák, mintha csak egy automata készítette volna őket; öröm ránézni. A brazil kiállítási tárgyak elé azért, mert fehérruhás, fehérbőbltás csinos lányok időn­ként valódi brazil feketét főznek — Brazília a kávé hazája —, amelyet mlnenki megkós­tolhat, aki elég erős ahhoz, hogy a közel­harcban szerezzen magának az apró csészével. Ugyanezért sorakoznak a ceyloni sarok elé is, azzal a különbséggel, hogy Itt türelmük jutalmául eredeti ceyloni teát kapnak. Az indonéz elefántcsontagyar-szobrok, se­lyemkendők és díszes papucsok elé azért, mert egy olajbarna, mosolygósarcű fiatalem­ber furcsa, kallgraffkus betűkkel autogramot ad az érdeklődőknek. 1 Az F pavilonba azért, mert egy harminc­négy gépből állé gépsoron megláthatják, ho­gyan készül a divatos magassarkű nőt cipő. Az első gépen még csak finom boxbőr, aztán hosszú futószalagon vándorol az egyes gépek között és az utolsó gépről már mint kész ci­pő kerül elő. A büfék elé azért, mert a sok járkálásban, nézelődésben és tolongásban, a ragyogó kora­­őszi levegőben alaposan megéhezik az ember, és nagyszerűen Ízlik a virsli meg a 12 tokos Starobrno. És így folytathatnám még három oldalon át, ezer hovát és miértet felemlítve ... A III. brnói nemzetközi kiállításon 3812 ki­állítási tárgyat mutattak be. Ebből 3110 bel­földi gyártmány és 702 külföldi. A külföldiek közül 335 exponát a szocialista államokból ér­kezett, 367 pedig kapitalista államokból. A csarnokban egymás mellett állnak a szocialis­ta Ipar és a kapitalista cégek és trösztök ké­szítményei, a Zuse KG badhersenfeldl nyugat­német cég analéglkus számológépei a szovjet szövőgépek mellett, az NDK kis kertészeti traktorai a Jugoszláv Föderatív Köztársaság kombájnja mellett. Nem tévedhetünk, ha le­vonjuk a következtetést: ahogyan itt megfér­nek egymás mellett két különböző világ em­berei és készítményei, úgy a gazdasági ver­seny során is megértik egymást a társadal­mak. 7 BRNO 1961

Next

/
Oldalképek
Tartalom