A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-17 / 38. szám
Az emlékmű zerkilencszázharmlnchetban, a rendszer faslzálödása következtében egyre rosszabbodott a dolgozók helyzete. A (lllekl zománcgyárben la egyre csökkentek a bérek, mire a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek sztrájkot hirdettek, mégpedig az aratási Időszakban, amikor a legkevesebb sztrájktörőt lehetett szerezni. Teleki elvtárs egyike azoknak, akik 1934- ben Hullta fis pribékjei legnagyobb megrökönyödésére a /lllekl gyár kéményére kitűzték a vörös zászlót; az üzemi újságban így emlékezik meg a sztrájk kitöréséről: „A gyári sziréna rövidet tülkölve Jelezte, bogy 10 perc múlva 6. A kapun csak a mesterek és az elömunkások mentek be. A munkások vészes csendben gyülekeztek a kapu ejött. A sziréna hosszút tülkölve Jelezte a 8 őrét. A kapu előtt állő tömegnek hiába zúgott a /Ólába a sziréna búgása. A lábuk mintha gyökeret vert volna. A tömegből valaki érces hangon felkiáltott: „fiijen a sztrájkI” — Éljen a sztrájk, éljen a Szovjetuniói — zúgta egetrázöan a tömeg. — S a tömeg szavát meghallotta az egész ország, mert nemsokára megjöttek Prágából Steiner, Zupka, Valló és más elvtársak.” A munkásság 22 pontban terjeszti elő követeléseit. Hullta igazgató azonban nem tárgyal velük, béremelés helyett csendőröket küld a sztrájkolók ellen. Á munkások az erőszak elöl a Vöröskő-dombra vonulnak, ahol barikádokat emelnek. Négy hétig Vöröskő volt a sztrájkmozgalom központja, főhadiszállása. Innen Irányították, szervezték a legkíméletlenebb harcot a sztrájktörők és Hullta bérencei ellen. A nagy ünnepre készülő fülek! Kovosmaltban nem könnyű a vezetőkkel beszélni. Belátom, sok a tennivaló. A műhelyekben most is, mint más napokon, serényen folyik a munka, csak az arcok ünnepélyesebbek. Molnár elvt&rs köszönetét mond a kitüntetésért Fúvószenekar a menet álén A sztrájkoták egyik csoportja Zupka ulvtáresel Fülek n a g y napjai Stefanlk Béla, a sztrájk egyik szervezője Is szorgalmasan dolgozik a csiszolóban. — Nem készülnek még az ünnepélyre? — kérdezem. — Napok óta készülünk, rendezgetem emlékeimet. de nehéz mindenre visszaemlékezni. — Régóta dolgozik a gyárban? — 1924-ben kezdtem. De csak 1927-től dolgozom állandóan. No, persze, kivéve amikor sztrájkoltunk. Illetve, .mint most mondogatjuk, „nyaraltunk a Vöröskőn". Igaz, eddig nem nagyon tudtam, mi a nyaralás. Most azonban tudom, mert alig két hete voltam Bulgáriában, ahol nagyon jől éreztem magam. # • M „Kétségtelen tény, hogy a munkabérek hihetetlenül alacsonyak a fülekl gyárban” — olvasom a sztrájk kitörésével foglalkozó burzsoá Losonci Hírlap egykori cikkében. — Rossz már a szemem — panaszkodik mellettem egy Idősebb ember. De talán ez vagyok én — mutat a Vöröskőn készült fényképre. Molnár bácsi,, a sztrájk-bizottság egyik tagja, nyugdíjas, — Hány évig dolgozott a gyárban, Molnár bácsi? — Köze! harmincat, azaz mégsem, mert a sztrájk után ki voltam tiltva a gyárból, kénytelen voltam Csehországban munkát keresni. — És most mivel tölti az Időt? — Segítek a feleségemnek, aki pedellus az Iskolában, meg aztán csinálok mindent, ami jön. Kell a pénz, ha valaki két gyereket Iskoláztat. Sándor Ham ugyan ebben az évben kikerül, mint gépészmérnök, de ott van még a Józsi,, aki csak most Iratkozott be a nyltral Mezőgazdasági Főiskolára. Kitüntetett tanuló mindkettő — csillan fel az öreg szeme. A fúvószenekar Indulójára a Vöröskö felé tartunk. Az 1921. óta működő munkászenekar jelentős .szerepet töltött be a nagy sztrájk Idejön. A kora reggeli Órában — mielőtt megszólalt volna a gyári sziréna — a Vöröskőről felhangzott az Internaclonálé. Csak a sztrájktörők reagáltak a gyári szirénára. A becsületes dolgozók elindultak a Vóröskó felé. Pausz János, Fükkő, Tóth Béla és Novodovszky Béla most Is olyan lelkesedéssel fújnak, mint huszonöt évvel ezelőtt. A sztrájk alatt Hullta parancsára a karmester nem vállalta a zenekar vezénylését. Novodovszky Béla vette kezébe az eldobott karmesteri pálcát és azóta is a munkászenekar karmestere. A Vöröskőn szőtték a verset a népnyúzók, a sztrájktörők ellen. A zenekar tagjai pedig megzenésítették és egy-kettőre fújták a legújabb sztrájkdalokat. « * * Ragyogó augusztusi napfénybe öltözött vasárnap délelőtt vidám daltól hangos a fülekl utca. A menetben felharsan az egykori sztrájklndulö. Ha kinyílik ’a gyárkapu, csikorog a tarka. Meglátja a astrájkáraégünk ki megyen be rajta. Ogy Őrizzük ezt a kapát, mint egy aranybányát, Hogy Halttá hü mánkéra be ne tegye lébit. A sztrájkmozgalomban résztvett elvtársnők olyan lelkesen, vidáman énekelnek, hogy a velük együtt menetelő Valló elvtárs csak a deres fejekről, szarkalábas szemekről veszi őszre, hogy egy negyedszázadot fordult az Idő kereke. Az ünnepi aktuson Molota elvtárs beszéde után Sírok? miniszterelnök üdvözletét olvassák fel. Valló elvtárs a CSKP KB tagja, és Lörlncz Gyula, Fülek környékének nemzetgyűlési képviselője, beszédükben harcra buzdítják Fülek dolgozóit a kommunizmus építéséért. Negyvenhárom kiváló sztrájkszervező őrömtől sugárzó arccal veszi át a Kovosmalt jutalmát, a díszoklevelet és keresetlen szavakkal tesznek Ígéretet a további odaadó munkára. Leereszkedünk a Vöröskő baloldalán meghúzódó futballpályára. Huszonöt évvel ezelőtt csenörszuronyokkal néztek farkasszemet a fülek! dolgozk, ma az unokák szórakoztatják a szocialista kultúra lgszebb virágaival a nagyapákat, a Vöröskő felejthetetlen hőseit. TÓTH DEZSŐ
