A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-10 / 37. szám
K u I\ü ra és szórakozás az Ipoly mentén A tikkasztó augusztusi hőség elől sietve menekülünk az ipolykovácsi park hatalmas fáinak árnyékába. A parkban már ünnepi hangulat uralkodik. A sátrak előtt vidáman koccintgatnak az Ipolyrnentl szövetkezeti dolgozók, a színpad körül nyüzsög a szlnpompás népviseletbe öltözött leánysereg. Öröm nézr.i az emberek vidám megelégedett arcát, nótás kedvét. Koncz eivtárs, a Csemadok losonci járási titkára széles mosollyal csap a tenyerünkbe: — No, mit szóltok hozzá, jő helyet választottunk? — Azt hiszem, ettől kellemesebb hely nem igen akad a környéken — bólintok elismerően. — Az időjárást is jól kifogtátok. — Az Időjárásra nem panaszkodhatunk. Ez a harmadik járási rendezvényünk, de eddig még mindig kedvezett az időjárás. — Ha nem tartunk fel, mondhatnál valamit az előző két rendezvényetekről. — Sokéves tapasztalatok alapján már megtanultam, hogy nem az utolsó percben kell kapkodni, és főleg nem egyedül. A járási vezetőség és a Csemadok losonci szervezetének aktív tagjai minden felelős posztot'ellátnak s Így természetesen sokkal jobban megy a munka, mint amikor magunk akartunk mindent megoldani. Az Ipolykeszln és Ragyolcon megrendezett Csemadok-napok sikere abban rejlik, hogy gondosan készítettük elő és sokkal nagyobb gondot fordítottunk a propagációra, mint az előző években. Ennek meg is volt az eredménye, mert műsorunkat több mint 5000 főnyi közönség nézte végig. — £s a műsorral elégedett volt a közönség? Ha jól emlékszem a múltban mindig az volt a probléma, hogy nem volt eléggé színvonalas a műsor. A két előző Csemadok-r.apon több mint 600 szereplőnk lépett fel s a közönség újra meg újra felcsattanó tapsa igazolta legjobban műsorunk színvonalasságát. Az is biztos, hogy az A fiileki táncsoport átszervezés után könnyebb dolog színvonalas műsort összeállítanunk. Különben majd meglátjátok. Bár véleményem szerint ez a műsor a két előzőnél valamivel talár, gyengébb. Vidám zene és énekszó zavarja meg beszélgetésünket. Az ipolykovácsi szövetkezetesek. vonulnak fel a színpadra a hagyományos koszorú átadásra. A szövetkezet fiatal elnöke széles mosollyal az arcán veszi át a búzakoszorút. Van minek örülnie, hiszen búzából 35 mázsát takarítottak be hektáronként, amire sem Kovácsiban, sem a környéken nem volt még példa. Sinka Gyula, a Csemadok járási elnöke megnyitó beszéde végén örömtől sugárzó arccal jelenti be, a Vosztok-2 űrhajó sikeres visszatérését, a szovjet tudomány és technika újabb diadalát. A nemrég alakult és szépen fejlődő csákányházi énekkar tartalmas megnyitó műsora után a kovácsi, rappi, zellői, varból, fülek! tánccsoportoknak, a járás legjobb szólóénekeseinek tapsol lelkesen a szépszámú közönség, majd a Csemadok losonci színjátszói vidám jelenetein kacagnak szívből a nézők, s jutalmazzák őket hatalmas tapsviharral. Minket is, akik főleg bíráló szemmel nézzük a műsort, magával ragad a közönség jó hangulata és akaratlanul is elnézőek vagyunk a műsor kísebb-nagyobb hibái iránt. Befejeződött a műsor. A közönség szétoszlik a sátrakhoz, hogy a szomját oltsa és kielégítse békétlenkedő gyomrát az ízletes kovácsi hurkával és kitűnő gulyással. — Hé fiatalemberek, álljanak csak meg egy percre, — szól utánunk egy öreg bácsi. Ezt a szép délutánt akarom maguknak megköszönni. A hetvenkettedik évemet taposom — csavar ü üíus rEffMBl f mkm A ragyolci Csemadok nap megnyitása. Háttérben a sikerrel szereplő csákányházi énekkar egyet ősz bajszán — de még ilyet nem láttam. Olyan kutya jó kedvem kerekedett, hogy még én is eljárnám a Vasvárit. — Ilyen jó hangulatban nem volna jó szalmakazlat tetézni, Miklós bácsi — kacsint rá a Csemadok helyi szervezetének elnöke. — Csak ne féltsél te engem. Beraknám én azt most is. — Eljöhetnének lefényképezni, milyen kazlakat raktam ezen a nyáron is. De hol vannak már azok a cigányok — néz körül türelmetlenül Miklós bácsi. — Valahogy nagyon viszket a talpam. * * # A Csemadok losonci járási titkárságán Koncz és Rados elvtárs elmerülve számolgat, tervezget. — No, mennyi a tiszta jövedelem a Csemadok-napokon? — kérdezem. — Egész pontosan még nem tudjuk, mert az ipolykovácsi szövetkezettel még nem számoltunk el, de az előzetes számítás szerint közel tízezer korona lesz — véli Rados elvtárs. — Jól jött nekünk ez a pénz — és magyarázat helyett egy tervet tesz elém Koncz elvtárs. — Iskolázások, tanfolyamok terve — olvasom. — Tánctanfolyam, szlnkörvezetői tanfolyam, elnökök, titkárok aktívája, előadók szemináriuma és így tovább. — Ezeket a tanfolyamokat, aktívákat még az ősz folyamán megszervezzük. Gondoljuk, hogy a szakkáderek továbbképzése még jobban elősegíti népművelő munkánk kibontakozását, és hogy az 1962-es évben megrendezett Csemadok-napokon még tartalmasabb, művészileg még színvonalasabb műsorral léphetünk majd a falvak népe elé. TÓTH DEZSŐ
