A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-03 / 36. szám
A gáztűzhely kárt Is okozhat Huszonhét halott, 159 sebesült, 47 millió korona kár 1981. január 1-től 1981. április 30-ig, tehát egy negyedév alatt. Ogy hangzik, mint egy hadljelentés és lényegében az is. Hadijelentés az emberi vigyázatlanság, felelőtlenség, nemtörődömség frontjáról. Az adatok 1478 tűzvészt Jelentenek köztársaságunkban, a statisztika ez év első negyedében ennyi tűzesetről beszél. Az ember valószínűleg azáltal lett emberré, hogy a tűzgyújtás módját feltalálta, mindenesetre az első megfékezett és szolgálatába állított elem, amely hasznot hajtott neki — a tűz volt. S ez a nagyszerű felfedezés korunk emberének kárt okozhat? Sajnos, igen! A tények legalább Is erről beszélnek. Huszonhét halott, 47 millió korona kár, egyetlen negyedév alatt Miért? Miért?l Balogh Ferenc, a Csehszlovák Tűzoltószövetség bratlslavai csoportjának, a hivatásos tüzoltőtestületnek tisztje válaszol. — Hibás, rossz kémények miatt 1961 első negyedévében 251 tűz keletkezett, amely 2,3 millió korona kárt okozott. Fontos lenne — mondta —, ha a fűtési Időszak kezdete előtt átnéznék a kéményeket és a fűtőtesteket, megfelelnek-e a téli Időszak követelményeinek. Sak ezer korona kárt lehetne ezzel az Intézkedéssel megelőzni. A gyerekek — különösen a még nem Iskolakötelesek — harmadik helyen állnak a tüzek előidézésében. 164 tüzet okoztak, melynek eredménye — 1,5 millió korona értékű anyagi kár és ami a megdöbbentő, 4 halott és 19 sebesült. A statisztika nem beszél arról, hogy kik voltak ezek a halottak és sebesültek, de valószínűleg apró, tudatlan gyere kék, talán éppen a tűz előidézői. A tűzoltó szövetség szlovák választ mányának ebben az esetben is van Javaslata: rendezzenek az Iskolákban tűzoltó érdekköröket. A gyerekeket bizonyára érdekelné a tüzek keletkezésének és oltásának módja, a tüzoltófelszerelés kezelése stb. Így elővigyázatosságból, óvatosságból hasznos oktatásban részesülnének. A dohányosok sem lehetnek megelégedve magukkal. 144 tüzet okoztak, melynek következménye: félmillió korona anyagi kár. 4 halott és 8 sebesült. A statisztika Itt sem árul el sokat, hallgat a körülményekről. Talán egy eldobott gyufaszál, talán egy ki nem oltott cigarettavég ... KI tudja, mi okozta a tüzeket. Egy bizonyos. Négy ember meghalt, 8 megsebesült és elégett félmillió koronányi emberi munka eredménye. Feleslegesen! Indokolatlanul! Így sorolhatnánk az okokat tovább . . . Helytelen villanyszerelés (74 tüzeset), parázs a kidobott hamuban (27 tűzeset), befagyott berendezések nyílt lánggal való kiolvasztása (28 tűzeset) és Így tovább. Nagy a lehetőségek száma. Egy okról azonban feltétlenül bővebben kell beszélni. Nedves széna . . . Igen, ez elég a tűz keletkezéséhez, a nedvesen összegyűjtött és kazalba rakott széna vagy lucerna. „Begyullad“ — mondják falun. . . begyullad és égni kezd. Igaz. De akkor miért nem törődnek vele, miért nem előzik meg a bajt és a felesleges tűzkárt? Valamikor, egyes „élelmes““ gazdák bebiztosított há-Gyakorlat közben Itt benzinben mostak . . . zuk vagy pajtájuk fedelén talán szívesen látták az ölelkező lángokat, de ma, a társadalom, a közösség vagyona felett tűrhetetlen ellenség a vörös kakas. A következőket a Bratlslavai Tüzoltóközpont diszpécsere mondja: — Többször megtörtént a következő eseti Cseng a telefon, felemelem a hallgatót. Izgatott, elfulladt hang szólal meg, a sietségtől alig lélegzik és az Ijedtségtől Jóformán érthetetlenül hadarja. — Tűz . . . tűz van ... ég minden, azonnal jöjjenek . . . azonnal . . . 1 És leteszi a hallgatót. Azonnal riasztom a készültséget és várok. Várom, hogy az Illető újból Jelentkezzen, ha ugyan eszébe jut és megmondja, hol ég, ml ég, — tájékoztasson a körülményekről, mert minden tűzesethez más kocsi megy. (Emeletes házakhoz létrás kocsi, stb...) Egyszóval megmondja, miről van tulajdonképpen szó. Sajnos, ez sokszor nem történik meg és az Illető félóra múlva jelentkezik újra méltatlankodva, hogy még nem vagyunk ott, miért nem vagyunk ott, és mikor leszünk hét végre ott! Bratislavában, ha pontos elmet kapunk, nincs olyan hely, ahol a Jelentés vétele után 20 perc múlva ott ne lennénk! Ezeket pedig Rybár Stefan, a bratlslavai Tűzoltó Szövetség őrmestere meséli: — Délelőtt közös foglalkozásunk van. Az autók a garázsban állnak, a víztartók megtöltve vízzel, felszerelésűnk az autókban. Mindenki tudja a helyét és riadó alkalmával gyorsan, szinte automatikusan végzi feladatát. Az épületben hangszórók vannak elhelyezve. Lehetetlen, hogy riadó esetén valaki is közülünk ne értsüljőn azonnal arról, hogy vonulnia kell. Nappal, a riasztástól számított 20 másodperc múlva már az autókban ülünk. Éjszaka felöltözve alszunk. Riadó esetén nem a lépcsőkön futunk le, mert ez hosszadalmas lenne, hanem csúszdákon ereszkedünk le az emeletről, és riadó ese.tén 30 másodperc múlva megindulnak a kocsik. Mi akadályoz a munkánkban? Bizonyéra látták már a városon szirénázva, nagy sebességgel robogó tűzoltó autót! Ilyenkor szükséges lenne, hogy mindenki szabad utat engedjen neki, kitérjen. Sajnos, sok gépkocsivezető — többnyire tehergépkocsi sofőrök — más véleményen vannak. Kötelességük lenne félre állni, előnyt adni. Nem Így csinálják. Hátráltatják gyors vonulásunkat, hatékonyságunkat és meg nem értésből, dacból, vagy meggondolatlanságból, sokszor sok ezer koronás károkat okoznak. Életveszély? Hét Igen . . Ez Is előfordul. Az egyik bratlslavai üzemben munka közben kigyulladt egy oxigénpalack. Tizenegy másik palack ott feküdt körülötte. Amikor megérkeztünk, a munkások széles körben körülállták az égő oxigénpalackot és vlzsugárral próbálták eloltani. Persze, nem sikerült, mert az ilyen és ehhez hasonló égő dolgokat vízzel oltani nem lehet. Elég bajunk volt, amíg a lángot elfojtottuk és a palack szelepét elzártuk. Ha felmelegedés közben felrobban, a többi tizenegy is felrobban vele együtt ás a robbanás következményei kiszámíthatatlanok. Emberélet . . . újra emberélet . . . A fékét vesztett, elszabadult lángnyelvek veszélyes ellenségei az embernek, minden eszközzel küzdeni kell ellenük. DUBA GYULA
